Vissza
Beszélgetünk

A bor a lényeg

2019.02.09. | Szabó Edit
Éjfélkor született, szüret idején, tisztességtudóan megvárva, hogy édesanyja végigdolgozhassa a napot a szőlőben. Tóth Katalin, az egri Tóth Ferenc Pincészet ügyvezetője büszkén folytatja az utat, amin a szülei elindultak…
 

A hatvanas években születtél Egerben. Mire emlékszel azokból az időkből?

Nagyon sok mindenre. A nagyszüleim szőlőterületeinek jelentős részét elvették a „téeszesítéskor”, de ők továbbra is művelték a megmaradt 800 négyszögölt. Az anyai nagymamám hetente kétszer telepakolta a háti puttonyát szőlővel, paradicsommal, paprikával, a kezébe fogott két demizson bort, és ment Putnokra árulni. Nagyapám kikísérte az állomáshoz, és felrakta a vonatra. Óvodás lehettem még, én is sokszor vele tartottam. Amikor leszálltunk a vonatról, és elindultunk a piac felé, az emberek már kint álltak a ház előtt. „Veron néni, mit hozott?” Filep Veron, így hívták a nagymamámat, mindenki ismerte azon a környéken.

Hol volt az a 800 négyszögöl szőlőterület?

A Pajados-dűlőben. Egy órát kellett gyalogolni odáig, de abban az időben ez valahogy természetes volt, az emberek gyalog mentek a szőlőbe. A nagymamám mindig mezítláb járt, mert a cipőjét kímélni kellett. Azt csak vasárnap vette fel, amikor templomba ment. Ezt ma már el se tudjuk képzelni.



Az a terület a Pajadosban még mindig a tiétek?

Már egy másik pincészethez tartozik, de egy pár éve elvittem oda édesanyámat. Elég romos állapotú, de áll még a kunyhó, ahol akkoriban szüret idején aludtunk. Nagyapám gyönyörűen írt, és a kis cirádás betűivel bevéste a nevét a kunyhó falába: Albert. A felirat most is megvan, képzelheted, milyen érzés volt megtalálni…

Hogyan kezdte újra a család a szőlőművelést és a borkészítést?

A szüleim visszaszerezték a földek egy részét, és 1983-ban telepítettük az első 6 hektár szőlőt az Áfrika-dűlőben. Tizenhét éves voltam, ott töltöttem az egész tavaszi szünetet. Akkor kezdődött a pince új élete. Akkoriban még csak fehér fajtákkal dolgoztunk, hárslevelű, leányka és rajnai rizling termett az ültetvényen. Alig lettünk készen a telepítéssel, édesapám nagy elhatározásra jutott: felmondott a Gyógyszertári Központban, ahol addig dolgozott, mert eldöntötte, hogy azontúl csak szőlővel és borral foglalkozik.

Elég bátor lépésnek tűnik…

Az volt. Édesanyám a Kereskedelmi Szakközépiskolában tanított, ő lett a családfenntartó. Papa a nagyszüleim régi pincéjében érlelte a bort, és amit készített, az egri kocsmákba vándorolt. Aztán három évvel később édesanyám is felmondta az állását, és onnantól ketten vitték a pincét.



A Tóth Ferenc Pincészet tavaly volt 35 éves. Édesapád még ma is aktív?

Az első húsz évben ő volt egy személyben a szőlész, a borász, sőt még az értékesítő is, de ma már minden területnek megvan a maga felelőse. A szőlészeti munkákat részben még mindig ő irányítja, tavaly minden áldott nap reggel ötkor kelt. Nyolcvanévesen ez nem kis teljesítmény.

Melyek a fő fajtáitok?

Az ültetvényeink 40%-án fehér, 60%-án kék szőlő terem. A fehérek gerincét a leányka és a királyleányka adja, de nemrég telepítettünk rajnai rizlinget, olaszrizlinget és hárslevelűt is. Kék szőlőből pedig azt a hat fajtát gondozzuk, ami bekerül a bikavérbe: kékfrankos, kadarka, pinot noir, cabernet sauvignon, cabernet franc és merlot terem az ültetvényeinken.

Akinek az egész gyerekkora a szőlőben telt, az felnőttként többnyire menekül a feladat elől. Nálad hogy történt?

Én se nagyon akartam a pincéről hallani. Bankban dolgoztam évekig, már fiókvezető voltam, amikor egyszer csak megértettem, hogy a szüleim ketten már nem tudnak megbirkózni a feladatokkal. Vagy eladják a birtokot, vagy külső segítséget kérnek. Én lettem a külső segítség, bő tíz éve ügyvezetőként csatlakoztam a borászathoz.



Milyen volt a kezdet?

Kegyetlenül nehéz. Addig soha nem értettem, mit jelent az a kifejezés, hogy vállalkozói magány. Borzasztó volt, hogy senkivel sem tudom megbeszélni a problémákat. A pincében akkor még csak helyi értékesítés történt, pedig már voltak sikereink. Az 1993-as merlot és az 1998-as rajnai rizling nagyon szép eredményeket ért el a borversenyeken, de minden hiába, mert nem voltak piacaink. Tudtam, hogy az az egyetlen lehetőségem a pince feltámasztására, ha beletanulok az értékesítésbe.

Sikerrel vetted az akadályokat, aztán a pincészet székhelye, a Kistályai úti pince is megnőtt egy kicsit…

Nem is kicsit. Édesapám a Szépasszony-völgyben lévő pincénket adta el korábban, hogy az árából megvegye a jelenlegi birtokközpont alapját. Nem volt nagy, de a miénk volt. Aztán nyertünk egy pályázatot, és a pincét a négyszeresére bővítettük. Szükség volt erre a lépésre, mert megnőttek a területeink. Végre egy helyre került a feldolgozás, az érlelés és a palackozás is. Korábban nem is álmodtunk ilyen kényelemről.



Hogyan választottátok ki az új területeket?

A kezdeti 6 hektár 28 hektárrá nőtt, 8 dűlőben gazdálkodunk. Papa fantasztikus, mert az utolsó tőkéig ismeri az egri határt. A régi gazdák bíztak benne, ezért sokan neki adták el a legféltettebb területeiket. A Síkhegyen található ültetvényünket szeretjük legjobban, ott jelenleg 8 hektárt művelünk.

Mely boraitokra vagytok a legbüszkébbek?

Egerben élünk, jó bikavért készíteni nemcsak hivatásunk, de hitvallásunk is. Szintén fontos az egri csillag, a bikavér fehér párja, de van két örökségem is: a leányka és a kadarka. Papa mindig azt mondta: hidd el, kislányom, hogy a leánykából is lehet nagy bort készíteni. Erre tette fel az életét. Nagyon nehezen jött meg az eredmény, de az idő őt igazolta. Ebben a pincében a leányka minden arcát megmutatjuk. Készítjük tartályban, hordóban, gyöngyözőborként, késői szüretként. Aztán amikor a 2014-es leánykánk a Mundus Vini Nemzetközi Borversenyen 92 ponttal aranyérmet kapott, mindenki azt akarta megkóstolni. A sikersorozat folytatódik, nagyon büszkék vagyunk rá, hogy a 2016-os Egri Leányka Superior borunk az idén megkapta a Magyar Bor Nagydíjat. Nagy boldogság, hogy ilyen örömet szereztünk a papának.

Na és a kadarka?

Az a másik kedvenc. A fajtáról tudni kell, hogy 1966-ig az egri borvidék meghatározó szőlője volt, aztán jött a téeszesítés, és kivágták az összes tőkét. Addig ez a bor adta a bikavér alapját, utána lett a kékfrankos a bázis. 2002-ben édesapám az egyik barátjával bejárta az egész határt, kadarkaklónok után kutatva. Találtak is néhányat. Papa újra felkarolta a fajtát, azóta a kadarka nagykövetének is hívják. 2004-ben volt az első telepítés. A fajta ma újra a reneszánszát éli, könnyed, fűszeres borát nagyon sokan szeretik.



A Várvédő a pincészet csúcsbora. Hogyan kapta a nevét?

A bort az egri vár ostromának 450. évfordulója alkalmából palackoztuk először, 2002-ben. Édesapám nevezte el Várvédőnek. Csak jó évjáratokban készül, 65% cabernet franc, 30% cabernet sauvignon és 5% merlot adja a házasítást. A szőlő a Síkhegy tetejéről, a Tornyos-dűlőből érkezik. A Nagy-Eged mellett ez a legértékesebb dűlőnk.

Mitől annyira különleges a Síkhegy?

Rendkívül változatos a talajszerkezete. Az altalaj riolittufa, rajta agyagbemosódásos barna erdőtalaj, kavics és kalcitok. Ha egy termőterületen több éven át visszatér ugyanaz az ízjegy, akkor beszélhetünk arról, hogy az a terület terroirjegyeket hordoz. A Síkhegy jellegzetes ízjegye a rózsabors és a fehér bors, ami valóban kikóstolható minden itt született borból.

Hol, melyik dűlőben szeretsz legjobban időzni?

A Síkhegy tetején van egy jegenyefa, az a kedvenc helyem. Ha tiszta az idő, ellátsz egészen az Alföldig meg a Kékestetőig. Csodálatos a körpanoráma.



Az édesapád mindig többgenerációs pincészetben gondolkodott. Bizonyára örül annak, hogy kezedbe vetted a birtok irányítását…

Nagyon boldog, mert mindent megbeszélünk, és szép lassan át tudja nekem adni azt a rengeteg tapasztalatot, amit megszerzett. Én 15 évig Budapesten éltem, de tavaly ősszel a családommal együtt visszaköltöztünk Egerbe. Remélem, a kisfiam, Soma még sok időt tölthet együtt a nagyszüleivel, mert az életben ez az egyik legnagyobb ajándék. Papa bízik benne, hogy a kisfiam folytatja majd az általa elkezdett utat, de addig még sok feladat vár ránk.



Vannak nagy, komoly célok?

A céljaink egyszerűek. Vigyázunk a szőlőre, hogy jó bort adjon. Mert a bor a lényeg. Hogy minél szebb legyen. Tisztelem a hagyományokat, de a divattal is lépést kell tartani. Szeretném, hogy az emberek emlékezzenek a borainkra, és ha a pince nevét meghallják, azt mondják: igen, emlékszem, finom a bikavér, jó az egri csillag, izgalmas a kadarka, de olyan leánykát, mint ott, nem ittam még soha. Több nem is kell. Nekünk ennyi elég.
 
Fotó:
Korsós Viktor

címkék

Ausztria (3) Badacsony (9) bajnoksag (3) Balaton (47) bikaver (13) bio (4) biodinamikus (3) Bocuse d'Or (9) bor (239) borbar (21) borfesztivál (16) Bori Mami (5) boriskola (3) borkorcsolya (16) Borshanta (11) borterasz (7) borteszt (3) bortúra (11) borvacsora (6) borvendéglő (3) borverseny (8) Bott pince (24) Bottszerda (21) Budapest (138) cava (7) CEWI (10) csirke (4) csokoládé (7) cukrász (3) cukrászda (11) demeter zoltan (4) desszert (3) édes (29) édes szamorodni (4) Eger (24) egészséges (3) espresso embassy (3) étterem (94) Etyek (7) Etyeki Kúria (5) fesztival (20) Franc&Franc (4) furmint (40) Furmint Február (6) Gizella Pince (5) gyerekbarát (16) Gyöngyös (3) gyöngyözőbor (10) habzóbor (3) harslevelu (6) heimann (4) húsvét (7) interjú (38) kadarka (9) karácsony (11) kave (37) kavezok (8) kekfrankos (4) kéknyelű (5) kenyér (3) Keszthely (3) koktel (6) könyv és kávé (3) kostolo (52) Kovács Nimród Winery (4) Közben esznek (8) Kreinbacher Birtok (4) kunsagi borvidek (3) London (6) Lyon (3) Mád (10) magnamatra (10) Mátra (21) Michelin-csillag (6) Monyo Brewing CO (4) Mór (4) művészinterjú (6) nyar (4) nyaralas (4) Olaszország (5) olaszrizling (6) őstermelői piac (6) Paletta (4) pálinka (7) pálinkaverseny (6) Pancs Belvárosi Gasztroplacc (3) Pannonhalma (5) Pannonhalmi Apátsági Pincészet (4) pecs (7) pezsgő (35) piac (12) pinot noir (7) pizza (3) Portugália (5) programajanlo (26) Rácz Jenő (4) rajnai rizling (6) recept (63) rozé (16) saláta (3) sarospatak (3) sauvignon blanc (6) Somló (6) sommelier (7) Soproni borvidék (7) sor (36) sós (27) Spanyolország (4) specialty kave (8) st andrea (5) Super 12 (3) sütemény (17) süti (12) SVÉT (11) szakácsverseny (3) Szekszárd (16) Szent András Sörfőzde (6) Szent György-hegy (5) szorakozas (4) tallya (4) támogatott írás (6) tanfolyam (3) Tarcal (7) Tarcal Kulturális Egyesület (3) Taschner Kurt (3) tavasz (5) tea (8) tenger gyümölcsei (4) terasz (3) természetes bor (3) tészta (4) tokaj (75) Tokaj Oremus Szőlőbirtok (3) Tokaj-Hegyalja (28) tokaji aszú (15) tudnivalok (4) utazás (13) verseny (8) Villányi borvidék (28) vörösbor (8) vylyan (7) WSET (3) zold veltelini (3)