Beszélgetünk

Egy békebeli cukrászda Budán

2018.06.16. | Szabó Edit
A Fény utcai piac mögött található Auguszt cukrászdában pazar reggelit kínálnak minden nap. Auguszt Ibolya egy párizsi mesterkurzuson tanulta azt az új levelestészta-receptet, amivel nemcsak a croissant, hanem sok régi kedvenc is új dimenzióba emelkedik…
 

Rendszeresen jársz Franciaországba, hogy új eljárásokat, módszereket tanulj. Most is onnan hoztad az új levelestészta-receptet. Mi adja a különlegességét?

Természetesen a jó minőségű vaj. Az a titka szinte mindennek. Mindig irigykedve nézem, hogy a világnak azon a felén milyen jó dolguk van a cukrászoknak. A beszállítóik olyan vajat hoznak, ami lapokból áll, egyszerűen csak beteszed két réteg tészta közé, és már hajtogathatod is. Nálunk nincs ilyen, de a minőségből nem engedünk.



Milyen lesz a tészta ettől az új eljárástól?

Magasabb vajtartalmú, ezért finomabban rétegzett. Persze mi is megtesszük a magunkét a siker érdekében, nyújtjuk, hajtogatjuk, pihentetjük, megint nyújtjuk, hajtogatjuk, pihentetjük, két nap is beletelik, mire elkészül, de megéri a fáradságot, mert végül olyan lesz, amilyennek megálmodtuk. Kívül roppan, belül puha és szaftos, és a benne lévő vajtól a sütés után enyhén karamellás az íze. Mesebelien finom, tényleg.

Mi minden készül nálatok ebből a tésztából?

Mindenekelőtt a croissant, amiről a vendégeink azt állítják, hogy a legjobb a városban. De ebből készül a sonkás és a cukkinis quiche, a régi nagy kedvenc, a spenótos kosár, használjuk pogácsákhoz, néhány édes süteményhez, például a túrós és a gesztenyés batyuhoz, a pálmalevélhez és a medvetalphoz is. A legtöbb reggeli ételünk legfontosabb alapanyaga.



Mióta kínáltok reggelit az Augusztban?

2003-ban nyitottunk, azóta minden nap megterítek reggelihez, mégis kevesen tudnak róla. Hétköznap 10 órától, szombaton pedig már reggel 9-től várjuk a vendégeket. Sajnálatos, hogy a reggelizés kezdi elveszíteni a fontosságát, az emberek többnyire munkába menet, papírzacskóból majszolnak valamit, és közben fel se néznek a telefonjukból. Pedig csak ki kellene próbálni, hogy milyen érzés beülni egy árnyas kertbe, és élvezettel elfogyasztani valami finomságot. Tudom, hétköznap mindenki rohan, de a szombati reggeliknek is megvan ám a maga varázsa.

Ki az, aki megengedheti magának, hogy hétköznap délelőtt itt üldögéljen a kertetekben?

Nyilván azok, akik épp nem dolgoznak, de az is sokszor előfordul, hogy valamelyik környékbeli irodából ide jönnek ki tárgyalni. Az ritkább, hogy valaki beül dolgozni, és közben kávézgat, kóstolgat, nálunk ugyanis nincs wifi, és ehhez tartjuk is magunkat.



Nem mondták még nektek, hogy ez nagy bátorság? Ma már a wifi úgy hozzátartozik az életünkhöz, mint a levegő…

Igen, de ez egy cukrászda, ahová azért jönnek az emberek, hogy beszélgessenek, hogy egymásra figyeljenek, na meg azokra a finomságokra, amiket eléjük teszünk. Az Auguszt mellett elszáguld a világ, de mi megmaradunk békebeli helynek, ez egy olyan sziget, ahol még megélhetjük a jelent. Egyre kevesebb erre a lehetőség, érdemes kihasználni.

A fent említetteken kívül mi mindent kínáltok még reggelire?

Nagyon népszerűek a gourmet szendvicseink. A libamájas molnárka és az „Auguszt-burger” az örök favorit, ez utóbbi egy mini pogácsa krémsajttal, füstölt lazaccal és kaporral töltve. Egy pohár pezsgővel kész ünnepi lakoma. De vannak pohárkrémek, a lisztmentes táplálkozást követőknek pedig tejberizst ajánlunk friss gyümölcsökkel vagy müzlikelyhet joghurttal.



Említetted a pezsgőt, de gondolom, nem az a legklasszikusabb reggeli ital…

Természetesen nem. Nagy szerelmese vagyok a török kultúrának, ezért a hagyományos kávék és teák mellett török kávé és tea is várja a vendégeket, de nem maradhat el a friss limonádé, a narancs- és a gránátalmalé vagy az epervelő sem.

Mi a legnépszerűbb a reggeli kínálatból?

A túrós táska és a svájci kifli. Ez utóbbit egyre kevesebben ismerik. Képzelj el egy fahéjas-diós friss kiflit, baracklekvárral átkenve. Zseniális. Szerintem már nem is lehet kapni sehol máshol, csak nálunk. Olyan jó lenne mindezt megmutatni a fiataloknak! Ha valakinek nincs ideje megadni a módját, és leülni nálunk, annak szívesen be is csomagoljuk, vigye magával tízóraira. Jól fog esni!



Te is a túrós táskát szereted legjobban?

Azt is nagyon kedvelem, de bevallom, hogy a fahéjas csiga a mindenem. Szenvedélyesen szeretem a fahéjat, jöhet minden mennyiségben. Pedig nálunk korábban a kakaós csiga volt a klasszikus, a fahéjas változattal az egyik keleti utam során találkoztam, de szerelem volt első látásra. Beleharaptam, édes volt, szaftos, szinte csurgott belőle a fahéj. Hazatérésem után az volt az első dolgom, hogy bevonultam a műhelybe, és addig kísérleteztem vele, amíg nem sikerült. Csodálatos, édes, vajas, szaftos, sütés közben kinyílik, mint egy rózsa, és már az illatától megmámorosodik az ember. Imádom.



Az első Auguszt cukrászda 1870-ben nyílt, és öt generáción keresztül megőrizte presztízsét. A név kötelez. A férjed, Auguszt József ma is minden áldott nap itt van az üzletben…

Negyven éve minden nap, és ez így természetes. A férjem továbbvisz egy hagyományt. Az Auguszt mindig a tradicionális magyar süteményeiről volt híres; ha nincs indiáner, dobostorta, zserbó, akkor nem nyitunk ki, mert ezek a sütemények úgy hozzátartoznak a cukrászdához, mint a vanília illata. Ettől függetlenül persze itt vannak az újdonságok is, a franciás vonal, a madeleine, a financier, a pálmalevél. A reggeli sem fejeződik be édesség nélkül: ha valaki erre vágyik, kérhet egy mini citromtarte-ot vagy egy mini pavlovát bogyós gyümölcsökkel, hogy jobban induljon a nap.



Az életed a sütemények között telik, reggeltől estig édességek között mozogsz. Nem unod még?

Ezt megunni? Dehogy! Hiszen lehetetlen. Egy olyan cukrász, aki tele van kreativitással, nem tud unatkozni, mert mindig kitalál valami újdonságot, aminek ő pontosan ugyanúgy örül, mint a vendégei. Ide sok ember jön be csak azért, hogy megnézze, milyen sütemények vannak a pultban. Az pedig már az én dolgom, hogy senki se menjen el üres kézzel. De már túl sokat beszélgettünk, nem kérsz egy Bellinit? Képzeld, azt is készítünk, a barátnőim imádják, szerintem neked is jól fog esni…



Igen, kitalálhatják. Megittuk azt a Bellinit. Sőt, a másodikat is. Ami jó, az jó, és Auguszték ügyelnek a részletekre.
 
Fotó:
Tóth Milán

címkék

Badacsony (8) bajnoksag (3) Balaton (38) bikaver (13) Bocuse d'Or (7) bor (219) borbar (16) borfesztivál (14) Bori Mami (3) boriskola (3) borkorcsolya (14) Borshanta (9) borterasz (7) bortúra (10) borvacsora (4) borvendéglő (3) borverseny (7) Bott pince (24) Bottszerda (21) Budapest (117) cava (7) CEWI (9) csirke (3) csokoládé (5) cukrász (3) cukrászda (9) demeter zoltan (4) desszert (3) édes (24) édes szamorodni (4) Eger (18) espresso embassy (3) étterem (79) Etyek (3) fesztival (20) Franc&Franc (3) furmint (34) Gizella Pince (5) gyerekbarát (15) gyöngyözőbor (10) harslevelu (4) heimann (3) húsvét (7) interjú (17) kadarka (7) karácsony (9) kave (36) kavezok (8) Keszthely (3) koktel (6) könyv és kávé (3) kostolo (27) Közben esznek (8) Kreinbacher Birtok (3) London (3) Mád (10) magnamatra (7) Mátra (15) Michelin-csillag (6) Monyo Brewing CO (3) Mór (4) művészinterjú (3) nyar (4) nyaralas (4) Olaszország (5) olaszrizling (6) őstermelői piac (5) Paletta (3) pálinka (7) pálinkaverseny (6) Pancs Belvárosi Gasztroplacc (3) Pannonhalma (5) Pannonhalmi Apátsági Pincészet (4) pecs (6) pezsgő (21) piac (9) pizza (3) Portugália (5) programajanlo (10) Rácz Jenő (4) recept (31) rozé (14) sarospatak (3) sauvignon blanc (6) Somló (3) sommelier (7) Soproni borvidék (3) sor (35) sós (11) Spanyolország (4) specialty kave (7) st andrea (4) Super 12 (3) sütemény (14) süti (8) SVÉT (11) szakácsverseny (3) Szekszárd (15) Szent András Sörfőzde (6) szorakozas (4) tallya (4) támogatott írás (6) Tarcal (7) Tarcal Kulturális Egyesület (3) tavasz (5) tea (6) tenger gyümölcsei (4) tészta (3) tokaj (72) Tokaj Oremus Szőlőbirtok (3) Tokaj-Hegyalja (28) tokaji aszú (14) tudnivalok (4) utazás (11) verseny (7) Villányi borvidék (18) vörösbor (8) zold veltelini (3)