Vissza
Visszatérek a kutatáshoz
2019.07.20. | Szabó Edit
Július 1-jétől a Tokaj-Hétszőlő korábbi birtokigazgatója, Kovács Tibor került a Tokaji Kutatóintézet Szőlészeti és Borászati Kutató Nonprofit Kft. élére. Az új vezetőt az intézmény jelenlegi helyzetéről és a tervekről kérdeztük…
Öt szőlészeti és borászati kutatóintézet működik az országban. Hol találjuk ezeket az intézményeket?
Valóban öt helyen folyik ma aktív kutatás, Badacsonyban, Egerben, Kecskeméten, Pécsett és Tarcalon. Ez utóbbi abban különbözik a többitől, hogy a Tokaji borvidék hegyközségi tanácsa fennhatósága alá tartozik.
Ez nem tűnik rossz elképzelésnek…
Nem is az, hiszen egy regionális kutatóintézet elsődleges célja az, hogy az ott dolgozó szőlőművelők és bortermelők kérdéseire adjon naprakész válaszokat. Ilyen értelemben tehát a mi intézményünk a Tokaji borvidéken működő szőlő- és bortermelők tulajdona, noha az alapműködést állami pályázat segítségével finanszírozzuk, és minden kiadásunkra nekünk kell megtalálnunk a forrást.
.jpg)
Hányan dolgoztok az intézetben?
Teljes munkaidőben rajtam kívül összesen tízen: öt kutató, két szőlőmunkás, egy laborvezető és két adminisztratív dolgozó.
Van saját szőlőterületetek?
Igen, összesen 3 hektár, plusz a fajtagyűjtemény. Ez egy kicsi kutatóintézet, de a borvidékünknek nem is kellene sokkal nagyobb.
Mi egy borvidéki kutatóintézet feladata?
Egyértelműen az, hogy a borvidéken dolgozó szőlőtermelők és borászok munkáját segítse, tehát olyan kutatási eredményeket produkáljon, amelyek közvetlenül hasznosíthatóak a munkában, másrészt oktasson, harmadrészt ellássa tanácsokkal a hozzá fordulókat. Ezért az is fontos, hogy figyeljünk a külföldi kutatási eredményekre, hiszen nem várható el egy szőlősgazdától, hogy francia vagy angol nyelvű szaklapokat tanulmányozzon, egy kutatóintézetnek viszont ez is a feladatai közé tartozik.
Olyan élő a kapcsolat a kutatók és a termelők között, hogy a problémás helyzetekben a termelők bármikor segítséget kérhetnek?
Szeretném, ha a jövőben még élénkebb lenne a párbeszéd. Biztosan láttad már, hogy a közintézmények titkárságán mindig jól láthatóan kiírják, hogy mi a mentők, a tűzoltók és a rendőrség telefonszáma. Én azt szeretném, ha a borászatokban ugyanígy azt is kiírnák, hogy: szőlészet, borászat, növényvédelem. És ha a gazdának valami gondja van, csak felhívja a megadott számot, előadja a problémáját, és a kutatóintézet munkatársai ellátják tanácsokkal, sőt akár kimennek hozzá, hogy megnézzék, mi a gond. Ez persze pénz nélkül nem megy, de meg kell rá teremteni a forrást.
Az oktatásban hogyan tudnak részt venni a kutatóintézet munkatársai?
Óraadóként bekapcsolódhatunk a sátoraljaújhelyi szőlészeti-borászati középiskola munkájába, az egri egyetem Sárospatakon működő kihelyezett tagozatának életébe, de fontosnak tartom a felnőttoktatást is. Télen, amikor nincs nagyon sok munka, szervezhetünk tanfolyamokat, tarthatunk előadásokat olyan mindenkit érintő témákról, mint például a különböző metszési módok, a talajművelés vagy a biogazdálkodás. Sok helyen jártam a világban, és láttam, hogy ez remekül működik. Meg kell próbálnunk itthon is meghonosítani.
Milyen az intézet jelenlegi helyzete?
Nagyon ígéretes, az elődöm, Bihari Zoltán sok folyamatot elindított. Most éppen építkezés zajlik, és az új, kétszintes épületben 650 négyzetméternyi térrel gazdagodunk majd. A földszinten lesz egy borászati, egy mikrobiológiai és egy talajtani labor, fent pedig a kutatói helyeket alakítjuk ki, és itt lesznek majd a Tokaji Borbíráló Bizottság szakmai kóstolói is. Az idén biztosan beköltözünk, bár elképzelhető, hogy a műszerek még nem érkeznek meg hiánytalanul.
A kutatóintézethez tartozik Tokaj-Hegyalja egyik legidősebb pincéje, a volt Császári pince. Annak mi lesz a sorsa?
Ez a pince valóban csodaszép, a járatai tágasak, a falát vastagon fedi a nemespenész. Amíg a kutatóintézethez nagyobb szőlőterület tartozott, tele volt borral, most meg kong az ürességtől. A fölötte lévő épület renoválása még az idén elkezdődik, kiállítóterek, bemutatótermek kapnak helyet benne, a pince előterét is felújítjuk, és a tervek szerint a későbbiekben megnyitjuk a látogatók előtt.
Ha befejeződik a felújítás, minden meglesz, amire szükségetek van a munkához, vagy fog még hiányozni ez-az?
Majdnem minden meglesz, de jó lenne még egy olyan terem, ahol a mikrovinifikációs kísérleteinket elvégezhetjük. Minden szőlészeti-borászati kutatás lényege az, hogy kiderüljön, végül milyen lesz majd a bor, ezért fontos, hogy a különböző módon kezelt tőkéken termő szőlőkből bort tudjunk készíteni. Ehhez kellene több 50-100 literes, külön-külön fűthető-hűthető tartály, mert jelenleg üvegballonokkal dolgozunk, ám az így kapott eredmény torzít. Ezen kívül viszont minden nagyon szép és modern lesz, az épület környéke is rendezett, így jó körülmények között, színvonalas eszközökkel dolgozhatunk a jövőben.
.jpg)
Milyen kutatások zajlanak jelenleg az intézmény falai között?
Mind az öt kutatónknak megvan a maga területe: van, aki a talajjal, a tápanyagutánpótlással, a füvesítés lehetőségeivel foglalkozik; van, aki alany-hatásvizsgálatot végez, és egyebek között azt kutatja, hogy az utóbbi évek magas hőmérséklete és a szárazság hogyan hat a különböző alanyokon termő szőlőkre; a növényvédelemért felelős munkatársunk a különböző kártevők megjelenését, terjedését vizsgálja; és van, aki a borbetegségekkel, vagy a régi szőlőfajtákkal foglalkozik. Ez mind nagyon fontos, de van még néhány terület, amelyet a jövőben érintenünk kell. Ilyen egyebek között a klímaváltozás kérdése, hiszen fontos lenne tudnunk például, hogy a tartósan magas hőmérséklet milyen változásokat idéz elő a szőlőbogyóban, hogyan hat az aromakészletre. És ez csak egyetlen kiragadott példa a sok közül.
Szőlészként végeztél az egyetemen, 25 évig voltál a Tokaj-Hétszőlő birtokigazgatója. Miért jelent számodra kihívást a kutatóintézet vezetése?
Talán meglepő, de fiatal koromban ilyen pályát álmodtam magamnak. Az egyetem után egy termelőszövetkezetben helyezkedtem el, de aztán elmentem egy évre Franciaországba, ahol több kutatóintézetben is dolgoztam asszisztensként. Nagyon tetszett az a légkör, és a hazatérésem után azonnal visszamentem az egyetemre, hogy megszerezzem a doktori fokozatot. A disszertációm egyébként épp az időjárási tényezők hatásainak vizsgálatával foglalkozott. Ha nem kapok felkérést arra, hogy a nulláról építsek fel egy borászatot, valószínűleg maradtam volna a kutatás és az oktatás világában, de a Hétszőlő akkora lehetőség volt, amire egyszerűen nem lehetett nemet mondani. Most visszatérek a kutatáshoz. Itt volt az ideje.
Mostanában sokan hangsúlyozzák a környezettudatosságot, az ökológiai szőlőművelés fontosságát. Ezzel kapcsolatban is vannak terveid?
Ezt a témát nagyon fontosnak tartom, nem véletlen, hogy a Hétszőlő Szőlőbirtokkal az elsők között álltunk át az ökológiai szőlőművelésre. Sajnos kevesen követtek bennünket, és ez számomra nehezen érthető, hiszen ma már megvannak a védekezéshez szükséges alternatív szerek, nem kell félni, hogy elveszítjük a termést.
Nem lehet, hogy a gazdák nagy része olyasmitől tart, amit nem ismer?
De igen, valószínűleg erről van szó. És itt is nagyon fontos a kutatóintézet edukációs szerepe: meg kell tanítanunk az embereket az ökológiai gondolkodásra, a környezettudatosságra.
.jpg)
Hány évig szeretnél a kutatóintézet élén maradni?
Véleményem szerint 4-5 év elég lesz ahhoz, hogy az intézet a borvidék szerves részeként kezdjen működni, és annyi idő alatt talán én is át tudom adni azokat a szőlészeti ismereteket és azokat a nemzetközi tapasztalatokat, amelyeket az elmúlt negyven év során felhalmoztam. A nemzetközi kapcsolattartást nagyon fontosnak gondolom, szeptemberben indulok Svájcba és Elzászba, mert szeretnék minél több külföldi partnert találni, akikkel élénk tapasztalatcsere folyhat a jövőben.