Vissza
A váron túl: Sümeg mint apelláció
2024.05.07. | Bara Szilvia
A Balatontól északra található Sümeg nem csak szépen felújított váráról híres. Kevesen tudják, de az itt található 11 hektárnyi szőlőültetvény 2021 októbere óta önálló eredetvédelmi státusszal rendelkező apelláció…
Mióta létezik sümegi bor?
A szőlőművelés és a borkészítés mindig fontos szerepet játszott a térség életében: a püspökségek már az 1300-as évektől kiemelt figyelmet fordítottak a sümegi területekre. Az idők során történt hatalmi változások a borvidéket sem kímélték, a vár sosem került török kézre, viszont a hódoltság alatt a szőlőültetvények jelentős pusztulásnak indultak. A változást a Rákóczi-szabadságharc utáni időszak hozta el, amikor a területek egy része nemesi családok, például a Festeticsek kezébe kerültek, a 19. század elején a napóleoni háborúk pedig kifejezetten kedvező hatással voltak a bor iránti keresletre.
A térség meghatározó alakjai közül ki kell emelnünk Ramassetter Vincét (1806–1878), aki több száz hektáros ültetvénnyel rendelkezett. Területei a Csobáncon, a Badacsonyon és Sümegen voltak. Az utóbbi településen helyezkedett el a borászati üzeme is. Vincének saját kádárműhelye is volt, és borai számára egyedi gyártású „Ramassetter Sümeg” feliratú palackot készített. Nem csak termelői oldalon jeleskedett, de kereskedőként is hozzájárult a sümegi borok külföldi értékesítéséhez.
A borvidék felívelő szakasza a második világháború utáni területfelosztásokkal megtorpant, az ültetvények felaprózódtak, és az itt készült borok minősége is jelentősen romlott. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek létrejötte után a hangsúlyt szintén inkább a mennyiségre, mintsem a minőségre helyezték.
Az érdemi változást a rendszerváltás és az azt követő időszak hozta el, amikor 1998-ban Csabrendekkel és Sümegprágával együtt megalapították a Sümegi hegyközséget, ami a Balaton-felvidéki borvidék részét képezi, de földrajzilag nem alkot azzal egybefüggő területet.
Kicsi, de különleges
Bár a terület kicsi, mégis különleges és egyedi geológiai adottságokkal rendelkezik. Meghatározó kőzete a mészkő és a dolomit, de jelentős a szilícium-dioxid- (tűzkő-) és a szilikáttartalom is. Éghajlatát a mediterrán hatások jellemzik, de a nagy nyári meleget szerencsésen mérsékli a hegységből leáramló hideg levegő és az uralkodó délnyugati szél. Ennek köszönhetően a szőlő megőrzi savtartalmát, és a térségben üde, gyümölcsös borok születnek.
A terület meghatározó fajtaszerkezete a többi borvidékhez hasonlóan a filoxéravész után alakult ki. Az egyedi klimatikus adottságokhoz főként a késői érésű fehér- és a középérésű kékszőlő-fajták alkalmazkodtak, így legnagyobb mennyiségben olaszrizlinget, kékfrankost és zweigeltet nevelnek errefelé a tőkék. A szőlőterületeket öt meghatározó termőhelyen, a Várhegy-dűlőben, a Hajnal-hegyen, az Új-hegyen, az Öreg-hegyen és a Baglas-hegyen találjuk.
A borvidék életében jelentős előrelépést jelentett, hogy 2021. október 29-én önálló OEM-státuszt kapott, így azóta a fent leírt szőlőterületek földrajzi eredetvédelemmel rendelkeznek. Az új apelláció megszületése a térség három emblematikus borásza, Egly Márk, Halász Imre és Capári Balázs fáradságos és kitartó munkájának köszönhető.
A nagy trió: Egly Márk, Halász Imre és Capári Balázs
Egly Márk 1997-ben alapította meg pincészetét, ami korábban a Palota Pince nevet viselte. A borász 1998-tól 2008-ig töltötte be a Sümegi hegyközség hegybírói munkakörét, 2006-ban alapította meg a Balatoni Szőlő- és Borkultúra Egyesületet, amelynek célja a meglévő ültetvények megőrzése, szőlészeti-borászati kutatómunkák végzése és az őshonos fajták újbóli telepítése. A nemzetközi örökségvédelmi program keretében 2005-től az egykori Várhegy-dűlőt újra művelésbe vonta, és betelepítette olyan régi, helyi fajtákkal, mint például a kék bajor, a sárfehér, a lisztes fehér, a csókaszőlő vagy a bakator. Ezek a fajták képezik az Egly-pezsgő alapját. Márk jelenleg összesen 3,5 hektár területen gazdálkodik.
Halász Imre 2015-ben alapította a pincészetet. Főként zweigelt, kékfrankos és chardonnay szőlőfajtákkal dolgozik. A területei Aszófőn, a Somlón és a Szent György-hegyen vannak, összesen 4 hektárral rendelkezik.
Capári Balázs borászata 2017-ben indult. Területei Sümegen és Balatonedericsen találhatóak, összesen 2 hektárt művel. Kékfrankossal, chardonnay-val és furminttal, valamint pinot noirral dolgozik.
Mind a három borász azonos filozófiát képvisel, hasonló a látásmódjuk és példaértékű az összefogásuk. A fenntarthatóságot és az ökológiai művelést tartják szem előtt, azt, hogy egészséges szőlőből, adott borászati technológiával, de minél kevesebb külső behatással olyan bort készítsenek, amelyik visszaadja a szőlő természetes ízét.
Miért fontos az OEM-státusz elnyerése?
Sümeg és környéke hosszú évekre visszanyúló szőlészeti-borászati múlttal és különleges geológiai adottságokkal rendelkezik, ráadásul Európa második legkisebb olyan apellációja, ahol a természetes borkészítést tűzték ki célul. Ennek megfelelően saját borkészítési eljárást követnek, és szem előtt tartják a natúr bor készítésére való hajlandóságot. Tehát nem előírás, hogy minden borászatban natúr borok szülessenek, viszont nagy hangsúlyt fektetnek az ökológiai növénytermesztésre, és a pincében is a természetes, adalékanyag-mentes utat követik. Nem használnak gyomirtószereket, nem nyúlnak bele a borok szerkezetébe, nem pótolják vagy csökkentik a savat és így tovább.
Az eredetvédelem sikeressége ilyen rövid távon még nehezen mérhető, de a kereslet élénkülése és a rendezvények látogatottsága mindenképpen azt jelzi, hogy jó úton járnak.