Iszunk

Ezt ittuk a Mitiszol? Fesztiválon

2017.11.30. | Németh-Hehl Szilvia
A Terra Hungarica természetközpontú elveit valló borászatokat tömörítő fesztiválja igazi színfoltja a budapesti boros rendezvények zsúfolt világának. A legutóbbit november 18-án tartották. A Borsmenta is ellátogatott az eseményre…
 

Mit jelent az, hogy természethű bor? Fontos, hogy egy bor organikus vagy biodinamikus, vagy csak az a lényeg, hogy harmonikus legyen? Véletlenül sem akarunk igazságot tenni, de abban hiszünk, hogy beszélgetni, érvelni, világtrendeket megvitatni ér. Egy ember kétkezi munkáját tisztelni pedig kötelező.

Nem tagadjuk, cikkünk morfondírozás, melyet a nemrég rendezett Mitiszol? sétálókóstoló indított el. A Terra Hungarica fesztiválja nem a legnagyobb, nem a leglátogatottabb, és nem is a legnagyobb presztízsű a budapesti boros rendezvények sorában, de abban biztosak lehetünk, hogy az asztalok mögött őszinte, boraikért verejtékkel megdolgozó borászokkal találkozhatunk, és ha van türelmünk végiglátogatni minden standot, az is biztos, hogy nem szokványos, megosztó tételek is a poharunkba kerülnek.



De hogyan jut el valaki oda, hogy kimondottan azért látogasson el egy rendezvényre, hogy természethű borokkal ismerkedjen? Ez egy egészen tág fogalom, amelybe gyakorlatilag minden olyan törekvés beletartozhat, ami megpróbálja a szőlészet és a borászat művészetét közelebb hozni annak legtermészetesebb mivoltához. Ez a gondolkodás sokszor együtt jár a kísérletező kedvvel, az ősi módszerek felkutatásával. És itt kezdődnek az izgalmak, hiszen formabontó, és sokszor éppen ezért megosztó tételeket van alkalmunk kóstolni.

Ha kitekintünk a klasszikus borstílusok és a WSET oktatási rendszer biztonságos (és maximálisan jogosan tisztelt) ismeretkeretei közül, akkor olyan irányzatok és konkrét vendéglátó egységek világába csöppenhetünk, amelyek nemcsak hóbortként kezelik a külföldön natural wine-ként ismert fogalmat, hanem komoly szakmaisággal és meggyőződéssel állnak ki mellette. Például a Burnt Ends, Szingapúr egyik elismert és előremutató étterme (San Pellegrino 2017 – No. 53.) eleinte az óvilági, főleg francia klasszikus itallappal próbálkozott – gondoljunk itt 20-30 éves bordeaux-ikra és burgundikra –, de rájött, hogy a világlátott, magas életszínvonalon élő szingapúriak számára ebben a világban már nem tud újat mutatni. Muszáj volt váltania, így ma már kizárólag kis, újvilági pincészetek természethű boraiból válogat, és ezekért az izgalmas újdonságokért a helyiek bármennyit hajlandóak kifizetni. Egy másik példa: Ausztrália Adelaide Hills borrégiójának egy kis, eldugott szegletében találjuk a Basket Range területet. Ez az irányzat legnagyobb rajongóinak Mekkája, ahol olyan különlegesebbnél különlegesebb borokra bukkanhatunk, amilyenekről kishazánkban még csak nem is hallottunk. Ezek csak apró példák arra, hogy a világban van egy elmozdulás, amivel egyet is érthetünk, vagy akár támadhatjuk is, de szemet nem hunyhatunk felette.

 

A Mitiszol? kóstoló éppen annyira merül el ebben a sokszínű és szerteágazó világban, hogy kicsit felkavarja a magyar fogyasztókat, de azért mindenki megtalálhatja a maga szájízének való bort a sorban.

Bizonyos borászatokat azért látogatunk meg újra és újra, mert megbízható és kristálytiszta borokat hoznak a piacra minden évben. A németországi Pfalz borvidékéről érkező Eymann borászat riesling pezsgője és csendes bora erős kezdés: felpezsdíti az ízlelőbimbóinkat, és fokozza a kíváncsiságunkat a továbbiakhoz. A borászat kristálytiszta ízvilága és a borok hibátlan struktúrája példaértékű minden biodinamikus borászat számára.



Hasonlóan fényes csillag a magyar égen a Bencze Családi Birtok. Az csak véletlen, hogy Bencze István is rizling boraival robbant be a köztudatba, érdemes kiállni a sort, és belemerülni minden más tételébe is. A biodinamikus borászat pinot noir rozé pezsgőjét az Ikrek csillagképről nevezte el: Gemini. Árulkodó név, arra utal, hogy a brut nature stílusú pezsgőben a friss epres jegyek mellett az elegáns élesztős, toastos világ is jelen van. Ha Istvánnak a sok töltögetés közben van egy kis ideje, szívesen meséli, hogy még csak keresik az utat, az ideális szőlőfajtákat, és hogy mi áll legjobban a Szent György-hegynek. De az már biztos, hogy a piros bakator marad, nagyon szereti. Nem is csoda, hogy ez a kicsit elfeledett szőlőfajta adja első héjon erjesztett kísérletük alapját: 16 nap már gyönyörű narancsszínt hoz ki az amúgy rózsaszínre beérő szőlőből, a különböző cserépedényekben történő erjesztés és érlelés pedig elegánssá, kerekké és izgalmasan fűszeressé teszi ezt a szűretlen, derítetlen bort. Bárcsak több ilyen tétellel találkozhatnánk az éttermekben…



Muszáj külön megemlítenünk a felvidékiek kis különítményét, akikkel a Mitiszol?-on kívül különböző narancsborfesztiválokon is találkozhatunk. Három borászat, három nagyon különböző karakterrel, de ugyanolyan őszinte elhivatottsággal. Kasnyik Gábor (Kasnyik Pince) igazi showman, megállás nélkül mesél a borokról, és aki nem először találkozik vele, az tudja, hogy mindig rejt valami extra tételt az asztal alatt. Hatalmas szortimentje tökéletesen példázza az ívet, hogy hogyan jutunk el az egyértelmű és harmonikus boroktól az elvetemült és megosztó narancsborokig. Tavalyi kedvencünket, a tramini héjon erjesztett tételét most nem hozta el, de kóstolhattunk rajnaikat és zöld velteliniket seprőn tartva, bogyón vagy héjon erjesztve. Nem igazán célja, hogy szűkítse a kínálatát, csak erre a kóstolóra 9 tételt hozott – képzeljük el, milyen végeláthatatlan lehetőségeket rejthet kürti pincéje…



Teljesen más személyiség, de nem kevésbé emlékezetesen a Mátyás család által üzemeltetett kis borászat. Általában apa és fia fogad minket a pult mögött, olyan őszinte és szerény mosollyal, amilyet a mai világban ritkán látni. Ők is többfelé kacsintgatnak a bioboraikkal, az alaptételeik közül ne hagyjuk ki a pinot blanc-t és a rizlinget, de mindenképpen kóstoljuk meg a következő szintet, a Cloudy névre hallgató borukat. Könnyed és légies, de nem is innen kapta a nevét, hanem fehéres, opálos színéről, hiszen szűretlen és derítetlen, ami friss, fehér húsú gyümölcsössége mellett izgalmas, de nem túlzó haraphatóságot ad a bornak. Ezt tetézi csúcstételük, a SáraDóra, melyből ezúttal csak egy palackot hoztak, így csak a kiváltságosoknak jutott – pinot blanc, olaszrizling és rajnai fajtáknak 14 napig héjon erjesztett házasítása, mely 14 hónap hordóban pihenés után komoly és komplex struktúrát mutat, fűszerekkel, naranccsal és elegáns, de határozott csersavassággal. Az egyik kedvencünk.



A felvidéki alakulat különce Sütő Zsolt (Strekov 1075), aki jó pár északi stílusú konyhát működtető Michelin-csillagos étteremben kivívta már magának a tiszteletet. A kóstoló előrehaladtával kicsit fárad, egyre kevesebbet mesél a borokról, és kissé halványulni látszik a fény a szemében, de amint elmeséljük neki, hogy Heion vagy Porta nevű narancsbora milyen meghatározó kóstolási élmény még évek múltán is, azonnal megjelenik a mosoly az arcán, és borászatlátogatásra invitál miket, hogy megmutathassa legújabb, még hordóban pihenő tételeit. Ezúttal egy pinot noirral szerzett nekünk örömet, mely filigrán testével, de dzsúszos jellegével elképesztően izgalmas. Mindenkinek csak ajánlani tudjuk, hogy vegye célba a felvidéki Kürti borvidéket és környékét – színes, érdekes és őszinte élményben lesz része.



Nincs terünk sajnos a teljesség igényével beszámolni minden kóstolt tételről, de az elvetemültebbeknek kötelezően ajánljuk még a villányi Hummel borászat hárslevelűit. A Bernstein 5 napot töltött héjon, a Góré pedig 3 hetet. Szépen megmutatják, hogy mit tud a hárslevelű egy masszív, csersavas stílusban; a magyar mezőny egyértelmű elöljárói. A Meinklang biodinamikus, félig osztrák, félig magyar borászat is villantott három habzójával, a rozé pezsgő, az alma cider és a Foam Somló tétellel. Legutóbbi csupán a lassú erjedésből származó szénsavtartalommal bír. Ezt a stílust nevezhetjük Pet Natnak is, létjogosultsága a könnyed ivású, élesztős, citrusos jellegében van, igyuk meg minél hamarabb. Mi ellennénk vele egész este… A délután egyik  kiemelkedő csillaga határozottan Maurer Oszkár ’The Collective’ Szerémi Sárga muskotálya volt, mely csak minimális ként tartalmaz, de emellett olyan komplex és elbűvölő az aromatikája, amit csak egy sárga muskotály képes mutatni.



Szakmai berkekben számtalan vita folyik a témáról, hogy jogos-e a természethű borok istenítése, vagy sok esetben egyszerűen csak lusta borászkodásról van szó. Szerintünk a bornak élményt kell nyújtania, és ez igen szubjektív dolog. Mást jelent a feledhetetlen kóstolási élmény egy szakértőnek, aki azonnal kiérzi a technológiai hibát a borból, mást egy lelkes rajongónak, aki nem akarja elválasztani a bort a készítő személyétől, és egészen mást egy kevésbé tapasztalt borivónak. A Mitiszol?-on részt vevő borászokkal beszélgetve íme, a konklúziónk: a borász tegyen meg mindent a tisztességes borkészítés érdekében, mi pedig tiszteljük a keze munkáját, és csak ezek utána jöhet a kérdés: tetszik-e a bor, vagy sem.
 
Fotó:
facebook
Németh-Hehl Szilvia