Iszunk

Francoljunk!

2017.11.22. | Szabó Hajnalka
Hűvösödik az idő, a nehezebb, téli fogások mellé testesebb borokat kívánunk. Töltsünk pohárba egy cabernet franc-t, mondjuk éppen Villányból, ahol olyan nagy becsben tartják a fajtát, hogy külön márkanevet is kapott. Villányi Franc. Ízlelgessük a szót is, a bort is…
 

A 2014-ben megalkotott kritériumok alapján besorolt Villányi Franc szerelmesei immáron harmadszor találkozhattak a kedvenc boraikat készítő borászokkal Budapesten. A CEWI-ben megrendezett Villányi Franc Klubban a fiatalabb generációt ezúttal Bakonyi Péter és Rácz Miklós Tamás, míg a többgenerációs villányi borászcsaládokat Gere Andrea és Tiffán Zsolt képviselte. A termelők színes történetekkel és ízes borokkal érkeztek a fővárosba.



A cabernet franc egyike a leghíresebb bordeaux-i szőlőfajtáknak, önállóan azonban ritkán palackozzák. Termesztésében hazánk a maga 1200 hektárjával a világ élbolyában, a negyedik helyen áll, és annak az 1200 hektárnak a harmada éppen a villányi dombokon található. Déli borvidékünkön a portugieser és a cabernet sauvignon után ez a harmadik leggyakoribb fajta. És hogy mennyire fontos a borvidéknek, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy külön márkanevet kapott, sőt saját konferenciát is szentelnek neki. Mint Gere Andrea elmesélte, a koncepció kiindulópontja az volt, hogy Villánynak is legyen egy emblematikus fajtája, amivel összekapcsolják, egy megbízható szőlő, ami komplex bort ad. Van még csiszolnivaló, de a szabályrendszer működik, és erre szükség is van, hogy egységessé tegyék a márkanév alatt megjelenő borokat, mert Villányban megvan a potenciál a nagyformátumú vörösek készítéséhez.



A harmadik Villányi Franc Klubra érkező borászok közül ketten ott voltak a Villányi Franc mozgalom elindítói között, ketten azonban a fiatalabb generáció tagjai, akik – egyelőre legalábbis – nem a speciális elvárások szerint készítik a boraikat. Horkay András – a CEWI vezetője és az Országos Borszakértő Bizottság elnöke  –  szerint aki nem kifejezetten a nagy testet keresi a borban, az Bakonyi Péter és Rácz Miklós Tamás palackjai között nézzen körül. Ezek a borok más filozófia mentén készülnek, az alkoholtartalom alacsonyabb, a hordóhasználat nem olyan erős, más a stílus, de mégis hamisítatlanul villányi mindegyik.



A kóstoló második felében a nagytestű, a közönség által jobban ismert villányi borok kerültek terítékre. Tiffán Zsolt őszintén beszélt arról, hogy volt egy időszak Villányban, amikor a borászok elkényelmesedtek, és ezt a fogyasztóközönség bizony megérezte. A viszonylag zárt magyar borpiacon Villány sokáig vezető szerepet játszott, hiszen a borvidék emocionálisan is közel áll a fogyasztókhoz. A többi borvidék előretörésével azonban megszűnt ez a kiemelt pozíció, és a villányi borászok rájöttek, hogy tenniük kell valamit, amivel újra a figyelem fókuszába kerülhetnek. Megérezték, hogy a Villányi Franc remek kitörési pont lehet, hiszen a fajta jól kommunikálható, a minősége megkérdőjelezhetetlen, ráadásul a közös marketing bármilyen pénzen vásárolható hirdetésnél erősebb üzenet.



Az is szóba került, hogy három borvidékünkön van ilyen szintű borminősítési rendszer (klasszikus, prémium és szuperprémium), abban azonban Villány egyedülálló a magyar borvidékek sorában, hogy ezt a rendszert minden fajtára kiterjesztették, minden villányi boron megtalálható a kikericses logó.



Bármilyen büszkék is vagyunk a Villányi Franc-ra, azzal tisztában kell lennünk, hogy az összesen 400 hektárnyi területen nem lehet mennyiséget termelni. A minőség azonban rendkívül fontos, arra kell koncentrálni. Mint Rácz Miklós Tamás megállapította, nem a nagyvilág meghódítása a cél, de boldogok lennének, ha a vörösborról minden fogyasztónak a Villányi Franc jutna eszébe.



Akik többet szeretnének megtudni a Villányi Franc-ról, vagy egyszerűen csak megkóstolnának néhány jó vörösbort az előttünk álló, kissé zimankós hétvégén, azok mindenképpen látogassanak el Villányba, ahol harmadik alkalommal rendezik meg a Franc&Franc konferenciát. A pénteki szakmai napon és a szombati kóstolónapon egyaránt szívesen látják a vendégeket.
 
Fotó:
facebook