Vissza
Nyolc érdekesség a kenyai kávékról
2016.10.07. | Burai László
A kávétermelő országok közül Etiópiával foglalkoztunk először, hiszen ez az ország a kávé őshazája. És mivel a legtöbb izgalmat általában az afrikai kávék hozzák nekünk, így Kenyával folytatjuk.
1. Az ország trópusi éghajlata több mint ideális a kávétermeléshez. A kiegyenlített hőmérsékletű hónapok között nehéz különbséget tenni, évszakok gyakorlatilag nincsenek. Két esősebb időszak (április-június és október-november) teszi változatosabbá a mikroklímát, az utánuk következő száraz hónapokban következik a betakarítás.2. Bár Etiópiával szomszédos országról van szó, itt mégis jóval később, csak az 1800-as évek végén indult meg a kávétermesztés egy skót misszionáriusnak, John Patersonnak köszönhetően. 1923-ig azonban kávét csak az európai telepesek által lakott részeken termeltek, azután terjedt el az ország többi területén is.
3. A ’30-as években vezették be az aukciós rendszert, a legtöbb alapanyagot azóta is ezen a rendszeren keresztül értékesítik. A többségében kisebb ültetvényeken termő kávét a kenyai Coffee Board vásárolja fel. A szervezet kiválasztja a kávébabokat, elvégzi a kóstolásokat, majd aukción árverezi el őket. Ez arra készteti az termelőket, hogy a lehető legjobb minőségű kávét termeljék meg. Ez a folyamat biztosítja a kávék kiváló minőségének és elismert karakterének állandóságát.
4. Ma Kenya a világ 20 legnagyobb kávétermelő országa között van, de a mennyiségnél itt sokkal fontosabb a minőség. Abban sokan egyetértenek, hogy Afrika legjobb kávés minőségszabályozása Kenyában működik, ami leginkább annak köszönhető, hogy a gyarmati időszakot követő egypártrendszerben szigorúan szabályozták az ágazat működését. A politikai rendszer az utóbbi másfél évtizedben többpárti köztársasággá alakult, a piac szabaddá vált, de a szabályozás szerencsére megmaradt.
5. A kávészemeket alapvetően a méret alapján osztályozzák, a rendszer könnyen áttekinthető: az AA a legfelső kategória, amit az A, majd a B követ. Különválogatják a peaberry részt is, PB jelöléssel. Ugyan a méret nem feltétlenül utal a minőségre, de a válogatás alatt kiszűrik a hibás szemeket is, ami viszont nagy előny.
6. Az ország össztermelésének több mint a felét 700 ezer őstermelő adja. A legtöbb esetben jellegzetes ízvilág a nedves feldolgozási eljárásnak és a nagymértékben elterjedt SL28-as (na, ebben robban legtöbbször a feketeribizli-bomba) és SL34-es fajtavariánsoknak köszönheti.
7. A legfontosabb termőterületek: Bungoma, Embu, Kiambu, Kirinyaga, Kisii, Machakos, Meru, Mt. Elgon, Murang'a, Nakuru, Nyeri, Thika, Taita Taveta és Tran-Nzoia.
8. A kenyai kávék jellemzően intenzív, komplex, bogyós gyümölcsös, sokszor szárított paradicsomos ízjegyekkel bírnak. Gyakran kóstolunk ki fekete ribizlit, citrusos-grépfrútos savasságot, ami élővé teszi az egyébként krémes, sokszor édes italt.
Persze az itt leírt érdekességek önmagukban semmit sem érnek; sokkal fontosabb, hogy elinduljunk, és megkóstoljuk a kenyai kávékat. Szerencsére elég népszerű a kávézók között, így szinte biztos, hogy nem lesz nehéz dolgunk, most például a Casino Mocca kínálatában több is szerepel, de más pörkölők is kínálnak belőlük.
Kapcsolódó írásaink:
Vissza a gyökerekhez! (Etiópia)
Nyolc érdekesség a brazil kávéról
Fotó:
Coffee Shrub
-
weboldal