Vissza
Iszunk

Teát? Kávét? Forró vizet?

2018.01.09. | Bőti László
És azt tudtad, hogy mennyi hasonlóság van a tea, a kávé és a bor között? A Zhao Zhou teaház rendhagyó kóstolóján sok minden kiderült…
 

Domboldalak-ásványok-régiók. Feldolgozási módszerek-növényvariánsok-éghajlatok. Illatok-ízek. Tényezők, amelyek kávék, teák és borok esetében egyaránt szoros összefüggésben állnak egymással, amelyek egymásra hatását sokan és sokféleképpen tanulmányozzák azért, hogy a végtermék minél izgalmasabb, harmonikusabb és komplexebb lehessen. Hogy ezek az italok végül milyen közös tulajdonságokkal és aromákkal rendelkeznek, valamint hogy miként társíthatók egymáshoz, arról viszonylag ritkán esik szó, összekóstolásukra pedig még ritkábban kerül sor.


 
Pedig ha valaki a fentiek egyikével foglalkozik nap mint nap, akkor nem árt legalább pár alapvető dologgal tisztában lennie a „társtudományokat” illetően, arról nem is beszélve, hogy milyen érdekes hasonlóságok kerülhetnek felszínre egy szakmaközi kóstolás alkalmával.
 
Az ünnepek előtt mi is részt vehettünk egy ilyen, baráti hangvételű találkozón a Zhao Zhou teaház csapatának szervezésében, melyen a hazai specialty kávés világ képviselőit látták vendégül. Három, különböző típusú, de egyazon kertből származó nepáli tea és három, közös farmról és pörkölőből érkezett, de más feldolgozási eljáráson átesett kávé mellett töltöttük az estét. Országok, hegyek és régiók között utaztunk képzeletben, közben pedig számos érdekesség került felszínre, így készítettünk ezekből egy rövid, amolyan „És azt tudtad, hogy...?” jellegű gyűjtést. Jó rácsodálkozást!
 
És azt tudtad, hogy
 
a minőségi borászatok és teakertek kereskedelmi gyakorlata bizonyos szempontból nagyon is hasonlít egymásra?



            A helyzet ugyanis mindkét iparágban az, hogy ha magas minőségű, érdekes vagy különleges tételekkel szeretne egy termelő kísérletezni, akkor a folyamatokat addig is finanszíroznia kell valamiből, amíg azzal piacra tud lépni. Erre a legtöbb esetben valamelyik folyamatosan nagy mennyiségben fogyó terméküket használják, ami a borászatok esetében általában egy könnyű fehérbort vagy rozét, a teakerteknél pedig egy egyszerű, német vagy francia nagykereskedőknek értékesített zöld vagy fekete teát jelent.
 
egy adott szüretnyi kávé sokszor ugyanannyi idő után kerül pörkölve zacskóba, mint a leszüretelt szőlő bor formájában a palackba?



            Leszedés után mindkét termény különböző feldolgozási folyamatokon megy keresztül, ami – leegyszerűsítve – a kávé esetében mosást, szárítást és pörkölést, a szőlő esetében pedig préselést, erjesztést és palackozást jelent. Mindez még nem indokolná az azonos feldolgozási hosszt, hiszen a kávéé rövidebb folyamatnak tűnik, ami többnyire igaz is, ám a leszüretelt gyümölcs az egyes fázisok között sokszor heteket utazik hajón, és nem egyszer hónapokat áll itt-ott raktárakban, ami igencsak elnyújtja a dolgot.
 
 egy szőlőtőke és egy teacserje nagyjából azonos idő után válik szüretelhetővé?



            Míg ha mindent jól csináltunk – és az időjárás is kegyes volt hozzánk –, akkor egy szőlőtőkéről a harmadik évben – ha csak próbamennyiséget is – szüretelhetünk, a teacserjékről pedig 3-3,5 év után leszedhetjük az első levélkéket, addig az első piros bogyókra a kávé esetében 5-6 évet is várni kell. Persze mindez semmi ahhoz képest, hogy az olajfák 10-15 éves koruk körül fordulnak csak termőre. 
 
ugyanazon tea illatosabb lesz, ha beltérben szárítják?

        A tealeveleket és a kávészemeket a feldolgozás valamely szakaszában szárítják, mely lépést végezhetik a természet erejével, vagy géppel is. Ha az előbbi mellett döntenek, akkor a folyamat a szabad ég alatt, a napon megy végbe, és úgy tűnik, hogy erre bizonyos illat- és ízanyagok sokkal érzékenyebbek, így sajnos le is bomlanak, viszont az elkészült levelek tovább tarthatók el.
 
a toastos/kenyeres ízjegy nem csak a champagne-ok sajátja?

Úgy ám, hiszen bizonyos esetekben teában és kávéban is felfedezhetjük, ami ráadásul elsőre igazán érdekes élmény!  


 
a szüret időpontja a teáknál is meghatározó?

            Igaz, másképp, de a szüret időpontja itt is befolyásolja a végtermék ízvilágát, ugyanis a tavasszal szedett levelek frissebb, illatosabb de vékonyabb főzeteket adnak, az ősszel leszedett levelekből pedig mélyebb, robusztusabb italok készíthetők. Ja, igen, itt ráadásul kétszer is szüretelnek egy évben!
 
Fotó:
facebook

címkék

Badacsony (5) Balaton (16) bikaver (10) Bocuse d'Or (6) bor (153) borbar (13) Bori Mami (3) boriskola (3) borkorcsolya (14) Borshanta (7) borterasz (5) bortúra (5) borvacsora (4) borverseny (3) Bott pince (24) Bottszerda (21) Budapest (88) cava (6) CEWI (9) csirke (3) csokoládé (5) cukrászda (8) demeter zoltan (4) desszert (3) édes (20) édes szamorodni (4) Eger (12) espresso embassy (3) étterem (57) fesztival (8) Franc&Franc (3) furmint (25) Gizella Pince (4) gyerekbarát (13) gyöngyözőbor (4) harslevelu (4) heimann (3) húsvét (5) interjú (4) kadarka (4) karácsony (9) kave (33) kavezok (7) Keszthely (3) koktel (4) könyv és kávé (3) kostolo (16) Közben esznek (8) London (3) Mád (7) magnamatra (7) Mátra (13) Michelin-csillag (6) művészinterjú (3) nyar (4) nyaralas (3) Olaszország (4) olaszrizling (3) őstermelői piac (5) pálinka (3) pálinkaverseny (3) Pancs Belvárosi Gasztroplacc (3) Pannonhalma (3) Pannonhalmi Apátsági Pincészet (3) pezsgő (17) piac (8) pizza (3) Portugália (5) programajanlo (7) Rácz Jenő (3) recept (21) rozé (8) sauvignon blanc (5) sommelier (4) sor (29) sós (10) Spanyolország (3) specialty kave (4) sütemény (13) süti (7) SVÉT (9) szakácsverseny (3) Szekszárd (12) Szent András Sörfőzde (5) szorakozas (3) tallya (3) Tarcal (3) tea (5) tenger gyümölcsei (3) tészta (3) tokaj (50) Tokaj Oremus Szőlőbirtok (3) Tokaj-Hegyalja (11) tokaji aszú (12) tudnivalok (4) utazás (11) verseny (5) Villányi borvidék (13) vörösbor (7) zold veltelini (3)