Utazunk

Puglia pár percben 4.

Puglia pár percben 4. című cikk borítóképe
2016. 05. 24. | Szabó Edit
Monopoli a megunhatatlan hangulatú „mediterránság” mintapéldája, de Polignano a Mare óvárosába is nehéz nem beleszeretni. Ott jártunkkor fürödni még nem igen akaródzott senkinek, de bokáig-térdig már sokan begázoltak a hullámokba…

Aki Bariból vonattal indul útnak, jó, ha tudja, hogy két vasúttársaság működteti a vonalakat, méghozzá két szomszédos pályaudvarral. Ha tehát menetrendet néznénk, ne feledjük mindkét társaságnál ellenőrizni a lehetőségeket. És arra is ügyeljünk, hogy bizonyos vonalakon vasárnap nem járnak a vonatok. Előre érdemes tervezni, hogy mikor indulunk északnak, és mikor délnek. Ma dél felé vesszük az irányt.

Monopoli a megunhatatlan hangulatú „mediterránság” mintapéldája. Soroljuk? Sétára, nézelődésre csábító zegzugos, kanyargós utcák, apró házak, a napsütésben szikrázó, de a szűk sikátoroknak hűst is adó masszív kőfalak? Persze. Egyformaságukban is változatos templomok? Hogyne. Helybeliek és turisták békés (még épp nem nyomasztó) forgataga? Természetesen. Színek-szagok, amelyek előbb-utóbb elvezetnek valamely étterem, étkezde, kávézó vagy borozó ajtajáig? Elkerülhetetlen. Ráadásul melléfogni szinte lehetetlen: az alapvető fogások minősége abszolút megbízható. Mégis: máig hálásak vagyunk, hogy a déli verőfényben épp az egyik központi terecskén álló Vini& Panini teraszán kötöttünk ki.

Az enyhén füstölt érlelt sonka, az omlós-könnyed mozzarella és a jókor letépett rukkola hármasa a helyi (ropogós héjú, foszlós belű) kenyérrel felséges ebéd volt, mellé a zengő zamatú rozé tempósan itatta magát. Tapasztalatból tudjuk, hogy könnyebben megy a séta, értékesebb a felfedezőút egy kis leülés után. Sőt, egy későbbi kávés megálló tovább fokozza az élményt – csiszolja az éleslátásunkat.

A városból továbbindulván egy beszédes matrózzal találkozunk, aki kéretlen taxisként kedvesen kifuvaroz bennünket az állomásra (tíz perc séta helyett egy perc autóút), és közben ravaszkás mosollyal közli, hogy szülővárosa a legismertebb nevű település, hisz mindenki ismeri a társasjátékot… „Monopoly, értitek…”

Polignano a Mare óvárosába nehéz nem beleszeretni. A Monopolitól nem messze fekvő nagy öbölkaréj egyik oldalán magasodó sziklaoldal tetején kis erkélyszerű kilátók sora: ide fut ki – néhol egész meglepő módon – jó néhány, turistáktól is hemzsegő kedves kis utca, innen lehet kinézni a tenger végtelenjébe, vagy akár átintegetni a város túlfelére, a karéj másik „héjára”. Ha másutt a jó tájékozódó készséget irigyeljük, itt annál az előny, aki nehezebben ismeri ki magát. Kifejezetten kellemes élmény „elveszni”, azaz újra és újra visszakeveredni már ismerős részekre, váratlanul kibukkanni annak a pöttöm piazzának a másik csücskén, ahol már jártunk.

Polignano kisebb és nagyobb templomai, „szokásos” lenyűgöző hangulata mellett az igazi különlegesség mégis az öböl, amelyre mindkét oldalról csodás a kilátás. Ahol a „túlpart” bazaltos fennsíkján csodásan el lehet ücsörögni, és ahol maga a karéj tulajdonképp egy vonzóan védett, nem hivatalos szabadstrand. Ott jártunkkor fürödni még nem igen akaródzott senkinek, de bokáig-térdig már sokan begázoltak a hullámokba. Fiatalemberek egy lelkes kis csapata pedig – egy tizenhat év körüli, láthatóan elhivatott mérnök-kőműves vezetésével – épp impozáns kavicsminareteket emelt. Az itt sziesztázók ezt tömegesen fotózgatták is – mi sem tudtunk ellenállni, és patrióta szívünk nagyot dobbant a naplementében, amidőn meghallottuk, hogy a strandarchitektúra ifjú mestere magyarul instruálja társait.

Bari óvárosába visszatérvén újra elhaladunk a Poliptanya mellett – egy pillanatra csábít is a gondolat, de nem szeretnénk túlzásba vinni. Búcsúzóul jó lesz a sokadik fülecsketészta egy kis étkezdében. És tényleg jó is…

Rengeteg dolog történt velünk pár nap alatt, de azt is pontosan tudjuk, hogy a hosszú hétvégébe mi minden nem fért bele. Nagyon fogjuk például sajnálni, hogy nem jutottunk el a csodás világörökségi településre, Alberlobellóba, nem láttuk a castellanai cseppkőbarlangot, nem zarándokoltunk el egyetlen borászatba sem, nem ittuk végig Triggianello híres főzdéjében a söröket, nem kóstoltuk meg a… nem kerestük föl a… nem próbálhattuk ki a… és… és. És? Nem baj, majd amikor visszatérünk.
Nem „ha”, hanem „amikor”.

A sorozat korábbi részei:

Puglia pár percben 1.

Puglia pár percben 2.

Puglia pár percben 3.


Utazunk
Hétvége az olasz csizma orrán című cikk borítóképe

Hétvége az olasz csizma orrán

2024. 06. 05. | Vargha Márk
Kalábria kalandvágyóknak 1. rész
Vargha Márk kollégánk szeret olyan helyekre járni Európában, amelyek az útikönyvekben is a legutolsó oldalakon szerepelnek. Ezúttal Kalábria egy kis részét fedezte fel, és most sem jött haza csalódottan…
Utazunk
Puglia pár percben 3. című cikk borítóképe

Puglia pár percben 3.

2016. 05. 17. | Szabó Edit
Észak Dél „ellen” - Barletta és Trani
Baritól mehetünk északnak vagy délnek, a part mentén rengeteg vonzó kisváros vár felfedezésre. Mindenütt akad pár szép templom, minimum egy impozáns erődítmény, néhány kedves tér, és éhen-szomjan sem maradunk, az biztos. Mi ezúttal észak felé vesszük az irányt, és Barlettát, valamint Tranit nézzük meg közelebbről...
Eszünk
Puglia pár percben 2. című cikk borítóképe

Puglia pár percben 2.

2016. 04. 19. | Szabó Edit
A poliptanya, ahol desszertet nem kértünk
A Bari óvárosában található "poliptanya", vagyis La Tana del Polpo sokcsillagos élményt kínál nem csillagászati áron. Vigyázat, a nyugalom megzavarására alkalmas tartalom következik!
Utazunk
Puglia pár percben 1. című cikk borítóképe

Puglia pár percben 1.

2016. 04. 12. | Szabó Edit
Bari
Reggeli fények, délutáni árnyékok, esti hangulatok, szagok és ízek, kisebb-nagyobb meglepetések: ezt tartogatja Bari. Épp, amit várunk, ha rövid időre kiszakadunk az itthoni hétköznapokból.
Utazunk
Hétvége Szicíliában 2. című cikk borítóképe

Hétvége Szicíliában 2.

2016. 02. 16. | Szabó Edit
Taormina
Taormina valahol félúton van a tenger és az ég között. Geográfiai-geometriai szempontból ugyan ez a kijelentés nagyjából értelmezhetetlen, de aki járt már ott, talán igazolhatja…
Utazunk
Hétvége Szicíliában 1. című cikk borítóképe

Hétvége Szicíliában 1.

2016. 02. 08. | Szabó Edit
Catania
Catania A rejtett zugok, a bezáruló-kitáguló terek komótos bebarangolása, akávézók, éttermek kínálatának alapos érzékszervi vizsgálata itt a legnagyobb élmény...