Vissza

Éljen a természet!

2017.04.15. | Szabó Edit
A vikingkülsejű fiatalember az abasári általános iskola igazgatója, ráadásul kiváló borász, akinek kicsi pincéjében csodás olaszrizlinget rejtenek a hordók. Major Leventével, a Magna Mátra egyesület tagjával öreg tőkékről, közösségről, emberi értékekről beszélgettünk…
 


Földrajz szakos tanár vagy, úgy ismered a Mátrát alkotó kőzeteket, mint a tenyeredet. A környéken nőttél fel?

Egészen pontosan Abasáron. Itt élnek a szüleim, a rokonaim, én is itt voltam gyerek.

Régen minden családnak volt szőlője a Mátrában. Nálatok is készült bor?

Nekünk is volt egy kicsi szőlőnk, és édesapám egészen jó leánykát készített. Persze a garázsban, mert pincénk csak később lett.



Mindig is tanítani akartál?

Nem, sőt igazából eszembe se jutott. Egy viszonylag zárt rendszerű iskolában, az esztergomi Ferences Gimnáziumban érettségiztem, aztán a debreceni egyetemen tanultam geográfiát. Felvettem a földrajztanári szakot is, hátha jó lesz valamire, de a tanári pálya nem vonzott igazán. Aztán a kötelező tanítási gyakorlat során egy fantasztikus vezető tanárhoz kerültem, neki köszönhetem, hogy teljesen megváltozott a véleményem erről a pályáról.

Diplomával a kezedben rohantál is azonnal egy gimnáziumi tantestületbe?

Azért nem egészen. Sok mindent kipróbáltam, dolgoztam külföldön is, mindenhol, ahol boldogulni tudtam. Nagy vargabetűkkel jutottam el a Budai Középiskoláig, ahol végül földrajzot kezdtem tanítani. Egy darabig Budapesten éltünk, de az első gyerekünk megszületése előtt úgy döntöttünk a feleségemmel, hogy elköltözünk Abasárra. A vidéki környezet sokkal barátságosabb egy kisgyerek számára.



Akkor kezdtél borászkodni?

Egy kicsit korábban. Már gimnazista koromban segítettem édesapámnak a szőlőben és a pincében, de igazán érdekessé az egyetemi évek alatt vált a dolog, amikor már kóstoltam is azt a bort, amit együtt készítettünk. Szakkönyvekből tanultuk a metszést, igyekeztem megérteni, mit miért kell megcsinálni. Már a kétezres évek elejétől minden évben elkészítettem a magam borát arról a pici területről, és már akkor próbálkoztam azzal, hogy egy-egy sor termését visszafogom, hajtást, fürtöt válogatok. Aztán 2003-ban vásároltak a szüleim egy szép, régi pincét. Akkor kezdődött minden.

Ha már volt pince, kellett nagyobb ültetvény is?

Úgy valahogy. A szüleim kicsi területén olaszrizling és leányka termett. A feleségemmel 2005-ben házasodtunk össze, és a következő évben költöztünk Abasárra. A nászajándékba kapott pénzből vásároltam meg az első saját szőlőterületemet.

A feleséged mit szólt ehhez?

Ő szerencsére nagyon türelmes. Látja, hogy mennyire fontos nekem a szőlő és a bor, és értékeli, amit csinálok. Az is igaz, hogy mindkettőnknek megvan a munkahelye, és ez ad egy alapvető anyagi biztonságot, így ami a borból bejön, azt vissza tudjuk forgatni a birtok fejlesztésébe.



Hol, merre vannak most a területeid?

Összesen hét hektár területtel rendelkezem, négy van a Sárhegyen, és három a Hanák-dűlőben, de az még nincs betelepítve. A szőlők többsége rettenetesen rossz állapotban volt, amikor megvettem, és bár igyekeztem az öreg tőkéket megmenteni, mindent nem lehetett. A támrendszer építéséhez, a tőkék pótlásához viszont sok pénzt kell, úgyhogy lassan halad a munka. A legbüszkébb az 1,6 hektáros összefüggő olaszrizling-területemre vagyok, de azon kívül terem még rajnai rizling, Irsai Olivér és kékfrankos is az ültetvényemen.

Küzdöttél az elemekkel a szőlőben, és közben jártál Budapestre tanítani. Ezt hogyan tudtad összeegyeztetni?

Buszra szálltam minden reggel. Szerettem a gimnázium szellemiségét, és kedveltem az igazgatónőt is, aki nem bánta, hogy egy kicsit másképpen tanítok, mert látta, hogy a módszerem hatékony. Sokat köszönhetek neki, azt is megoldotta, hogy péntekenként ne legyenek óráim, így minden héten három teljes napom volt a szőlőre.

Milyen mintákat követtél, honnan tudtad, hogy milyen bort szeretnél készíteni?

Rendszeres olvasója voltam a Borbarátnak, és sokszor azért állítottam élére a forintokat, hogy megvehessem azokat az olaszrizlingeket, amikről ők írtak, de persze ez nem lett volna elég. Beiratkoztam a Kertészeti Egyetem szőlész-borász szakára, ahol többek között Benedek Péter és Demeter Endre volt a csoporttársam. Endrével nagyon jó barátságot ápolunk a mai napig, sokszor megyek hozzá Mádra, nagy hatással van rám mindaz, ami ott történik.



Mikor jelentek meg az első palackos boraid?

2014-ben. Az értékesítés ad egy kis könnyebbséget, mert még mindig nagyon sokat kell költeni az ültetvényre. Közben viszont lett egy üzlettársam, így már ketten viseljük gondját a Levente Pincének. Kalapács Kornél barátom 2013-ban döntött úgy, hogy csatlakozik hozzám.

Három éve te lettél az abasári általános iskola igazgatója. Belefáradtál az ingázásba?

Igen, de amiatt nem hagytam volna abba. Pályázatot írtak ki a helyi iskola igazgatói posztjára, és a szülők egy csoportja megkeresett, hogy jelentkezzem. Megkaptam az állást, és igyekszem a legjobb tudásom szerint vezetni az intézményt. Szerencsére nagyon jó a helyettesem, az adminisztrációs terhek nagy részét leveszi a vállamról.

Hány gyerek jár hozzátok?

Küzdünk a vidéki léttel, 133 gyerekünk van jelenleg, és úgy tűnik, hogy még a következő években is sikerül teljes osztályokat indítanunk.

Azt mondtad, hogy sajátosak a pedagógiai elveid. Ez pontosan mit jelent?

Szerintem az iskolát olyan hellyé kell tenni, ahol a gyerek jól érzi magát, mert akkor sokkal többet tanul. Nálunk elsőtől negyedikig iskolaotthonos oktatás van, nincs iskolatáska, nincs házi feladat, a gyerekek mindent megtanulnak a suliban, és mikor hazaérnek, együtt lehetnek a családdal. Ezt a szemléletet a felső tagozatban is szorgalmazom. Nálunk nem kell reggel 8-tól délután 2-ig moccanatlanul ülni, mert az kibírhatatlan, én is elfáradok, hát még a gyerekek! Tavaly pályázati pénzből vettünk egy csomó rollert, csocsóasztalokat szereztünk be, most pedig egy gördeszkapálya építését tervezzük. Ez nem jelenti azt, hogy nincs számonkérés, de hidd el, így még az is egészen más.



Mit tudsz tenni annak érdekében, hogy a gyerekek megismerjék és értékeljék a környezetüket, szeressék azt a falut, ahol élnek?

Tisztában vagyok azzal, hogy nem tudom őket Abasárhoz kötni, mert aki diplomát szerez, nem marad a faluban. Viszont meg tudom nekik mutatni, hogy milyen hihetetlenül szép helyen élnek. Földrajzórán megyünk túrázni, hogy megismerjük a Mátrát, a kőzeteket. Technikaórán kimennek egy pincészetbe, hogy megnézzék, hogyan készül a bor. Van gasztroszakkörünk, tanulnak főzni, lesz mintakertünk, ahol palántákat nevelünk, és szeptembertől állatokat is tartunk az iskolában, mert fontos, hogy a gyerekek megtanulják, hogyan kell velük bánni, hogyan kell róluk gondoskodni. Így válik lassan természetessé számukra, hogy figyeljenek egymásra is, hogy értékeljék az együttlétet, és örömüket leljék abban, hogy egy közösséghez tartoznak. Az a legnagyobb baj, hogy ma nincsenek közösségek. Mobiltelefon van, közösség nincs.

Ez a felnőttekre is igaz?

Igen, én is ezzel szembesülök nap mint nap. És ezért is nagyon fontos, hogy a Magna Mátra létrejött.



Ezért csatlakoztál? A közösség ereje miatt?

Kóstoltam Benedek Péter, Ludányi Balázs, Losonci Bálint borait, figyeltem a Mátrai Tőkések munkáját, és mindig arra vágytam, hogy hasonló közegben dolgozhassak én is. Rettenetesen hiányzott, hogy a hozzám hasonló gondolkodású emberekkel néha leüljek egy kicsit beszélgetni, hogy megvitassuk, mit kell csinálni a szőlőben. Én az idén állítom át a birtokot biológiai művelésre, és nagyon nagy szükségem van ebben a munkában a többiek segítségére. Eddig sajnos még felszívódó szereket is használtam néha, és látom, hogy mekkora károkat okozunk a környezetünknek.

Mit tapasztaltál az ültetvényen?

Eltűnt az élet. Még tizenöt éve is rengeteg apró állat, bogár, növény élőhelye volt a Sárhegy, mára szinte minden eltűnt. Vissza kell őket hozni, hogy a termőhelyünk újra élő közeg legyen, különben mi is belepusztulunk. Hagyni kell a természetet, hadd éljen!



Mit vársz a Magna Mátrától?

Most nagy a pezsgés körülöttünk, vettünk egy nagy lendületet, ami jó. Szeretném, ha megőriznénk ezt a dinamizmust, ha jól menne a közös munka, és valóban olyan borokat készítenénk, amilyenekre vágyunk. Nagyszerű borászok alkotják a csapatot, boldog vagyok, hogy közéjük tartozom.


További írásaink a Mátráról, a Magna Mátráról és az egyesület tagjairól:
Hiszünk a Mátrában – Beszélgetés Benedek Péterrel
Most váltunk felnőtté – Beszélgetés Ludányi Balázzsal
Megmozdul a föld
Ébred a Mátra


 
Fotó:
facebook
Pintér Árpád



Kapcsolódó hírek

címkék

badacsony (9) balaton (53) bikavér (13) bio (6) bocuse d'or (9) bor (248) borbár (21) borfesztivál (20) bori mami (5) borkorcsolya (18) borshanta (11) borterasz (7) borteszt (16) bortúra (12) borvacsora (10) borverseny (10) bott pince (24) bottszerda (21) budapest (155) cava (7) CEWI (10) csirke (5) csokoládé (7) cukrászda (11) demeter zoltan (4) édes (39) édes szamorodni (4) eger (24) étterem (102) etyek (8) etyeki kúria (6) fehérbor (4) fesztivál (23) franc&franc (4) frittmann (4) furmint (43) furmint február (6) gizella pince (5) gyerekbarát (16) gyöngyözőbor (10) habzóbor (4) hárslevelű (8) heimann (4) húsvét (7) interjú (51) kadarka (9) karácsony (11) kávé (37) kavezok (8) kékfrankos (6) kéknyelű (5) koktél (8) kóstoló (52) kovács nimród winery (4) közben esznek (8) kreinbacher birtok (6) kunsági borvidék (4) london (7) mád (10) magnamátra (10) mátra (24) michelin-csillag (6) monyo brewing co (4) mór (5) művészinterjú (8) nyár (9) nyaralás (4) olaszország (10) olaszrizling (7) őstermelői piac (6) paletta (4) pálinka (7) pálinkaverseny (6) pannonhalma (5) pannonhalmi apátsági pincészet (4) pécs (7) pezsgő (38) piac (13) pinot noir (7) portugália (5) programajanló (26) rácz jenő (4) rajnai rizling (6) recept (79) rozé (21) saláta (4) sauvignon blanc (6) somló (8) sommelier (8) soproni borvidék (8) sör (37) sós (38) spanyolország (5) specialty kávé (8) st andrea (6) sütemény (17) süti (12) svét (11) szekszárd (17) szent andrás sörfőzde (6) szent györgy-hegy (8) tállya (4) támogatott írás (6) tarcal (8) tavasz (7) tea (8) tenger gyümölcsei (4) tészta (4) tokaj (79) tokaj-hegyalja (33) tokaji aszú (16) tudnivalok (4) utazás (17) vacsora (7) verseny (9) villányi borvidék (29) vörösbor (8) vylyan (7)