Mákos revani – haşhaşlı revani

Ha megkérünk egy született törököt – mint én tettem ma délután –, hogy mondjon néhány mákos török édességet, egyetlenegy sem fog eszébe jutni, sorolni kezdi viszont azokat a sós péksüteményeket, amelyeket Törökországban is egyre gyakrabban ízesítenek mákszórással csakúgy, mint nálunk. A mák finoman szólva sem integráns része a török cukrászatnak, éppen ellenkezőleg, inkább arról tanúskodik, hogy a török gasztronómia is nyitott külső hatásokra, és ami megfelel a helyi ízlésnek, be is fogadja. A mákos revani ennek jó példája.

Olvasóink már ismerhetik a klasszikus revanit (a receptért katt IDE!), ami saját baráti körömben és családomban is sokak kedvence lett, többen ki is próbálták. Ha van „megúszós” sütemény, akkor ez az: a tészta összeállításában a személyes rekordom kevesebb, mint tíz perc. Ezért gondoltam, hogy ideje kipróbálni egy másik, nem ortodox változatot – és az alkalmat arra is kihasználtam, hogy egy kicsit változtassak a recepten. Az eredmény tökéletesen meggyőző, és az enyhén mákos íz szerencsésen egészíti ki a klasszikus revani ízvilágát. A receptben használt vizespohár 2 dl-es. 

Hozzávalók:

a tésztához

• 3 tojás
• 1 vizespohár kristálycukor
• 1 vizespohár tej
• 1 vizespohár étolaj (semleges ízű)
• 1 vizespohár búzadara
• 1 vizespohár liszt
• 1/2 vizespohár darált, cukrozatlan mák
• 1 csomag sütőpor
• 1 csomag vaníliás cukor (vagy pár csepp vaníliaaroma)

a sziruphoz (şerbet)

• 2 vizespohár (4 dl) kristálycukor
• 3 vizespohár (6 dl) víz
• 1 negyed, kezeletlen héjú citrom

Elkészítése:

1. Először elkészítjük a szirupot (şerbet), hogy legyen ideje kihűlni: a cukrot felforraljuk a vízben, aztán hozzáadjuk a citromot, és egy pár percig együtt főzzük, majd félretesszük, és hagyjuk hűlni.

2. Míg a tésztát elkészítjük, a sütőt előmelegítjük 170 °C-ra, légkeverést nem használunk a sütéskor. 

3. A tojásokat egy tálba ütjük, és a cukorral, valamint a vaníliás cukorral habosra keverjük, majd hozzáadjuk a folyékony összetevőket: a tejet és az étolajat – mindkettő legyen szobahőmérsékletű. 

4. Ha a massza homogén, mehetnek bele a száraz összetevők: búzadara, liszt és sütőpor, valamint a fél vizespohár mák. Én, bevallom, kicsit csaltam: valamivel többet tettem bele, mert imádom a mákot.

5. A keveréket tepsibe vagy jénaiba öntjük, és 170 °C-on sütjük kb. 40 percig, amíg a teteje szép aranybarnára pirul. Tűpróbával ellenőrizzük – de inkább kicsit süssük tovább, mint sem, mert ha alulsütjük, a şerbettől szétázhat. 

6. A kész tésztát kivesszük a sütőből, és 10 percig pihentetjük, majd egy merőkanállal rákanalazzuk a közben langyosra hűlt szirupunkat (természetesen a citrom nélkül). Szeletelés előtt hagyjuk egy fél órát állni, de ha vendégségre készül, egyszerűen tartsuk hűvös helyen vagy tegyük hűtőbe, és közvetlenül tálalás előtt is szeletelhetjük.

7. A sütemény tetejére közvetlenül a sziruppal való megöntözés után egy réteg kókuszreszelék kerül, de díszíthetjük a mák ízvilágához passzoló gyümölcsökkel, esetleg felvert és a szeletelés előtt a sütemény tetejére simított cukrászhabbal is. 

Megjegyzés: az általam használt tepsi belső átmérője 35,5×25 centiméter, a kész tésztát 8×4 kockára vágtam fel, de ennél akár kisebb kockákra is szelhető. A tészta olajtartalma miatt jénaiban vagy kerámiatálban is süthető, nem fog leégni – viszont ha sütőpapírral akarjuk kiküszöbölni a letapadást, az garantáltan hozzáragad, és a sziruptól még el is ázik.