Vissza

Hiszek a furmintban

2017.01.14. | Szabó Edit
Csendes, majdnem visszahúzódó ember, de nagyon gazdag belső életet él. Gondolkodik, tépelődik, töpreng, néha kicsit megsimogatja a hordóit a pincében, aztán palackba tölt egy olyan bort, amitől az embernek egész nap mosolyogni támad kedve…
 

Mint Tokaj-Hegyalján annyian, Szarka Dénes is a levegővel szívta magába a szőlőművelést és a borkészítést. Igaz, a csöpp családi gazdaság a termés többségét eladta, s bort csak saját szükségleteire készített, a szakma fortélyait nem kellett tanulnia, benne volt minden az ujjaiban, az érzékeiben. Bő tíz éve aztán úgy érezte, hogy eljött az ideje komolyabbra fordítani a szót. A kis birtok felvirágzott, s a Szarka Pincét mára Mád legszínvonalasabbjai között említik a borkedvelők.


 
Ha ennyire része volt az életednek a szőlőművelés és a borkészítés, hogy lehet, hogy mégsem ilyen jellegű középiskolát választottál?
 
Épp a pályaválasztásom időszakában került a borágazat egy rövid leszálló ágba, így biztosabbnak tűnt a vendéglátás. Elvégeztem a vendéglátóipari szakközépiskolát, el is helyezkedtem a szakmámban, de soha egyetlen percre sem szakadtam el a szőlőtől. A szerencsi Postakocsi vendéglőben kezdtem dolgozni, de egy évvel később állást kaptam a Sárga Borházban. Az a hely számomra maga volt a Kánaán, minőségi borok vettek körül, jöttek-mentek a borászok, mindenkivel tudtam beszélgetni, mindenkitől lehetett kérdezni, és rendszeresen kóstolhattam. Nagyon tetszett az egész, és egyre nagyobb kedvet éreztem ahhoz, hogy kipróbáljam, mire vagyok képes. 2005-ben döntöttem úgy, hogy a család másfél hektáros kis ültetvényén tudatos borászkodásba kezdek.
 
Ezen mit értesz?
 
Gondosságot, odafigyelést, hozamkorlátozást, mint egy komoly pincészetben. Itt már nem az volt a szándék, hogy jó bor kerüljön a saját asztalunkra, hanem az is, hogy vevőt is találjunk arra, amit megtermelünk. Édesapám, akivel a mai napig együtt dolgozom, pártolta az elképzelést. A munkamegosztás szerint ő a szőlész, én vagyok a borász, de mindketten végzünk minden munkát, nem is lehetne másként. Hogy biztosabb legyek a dolgomban, 2007-ben a borásztechnológusi képesítést is megszereztem.
 
Időközben ugyan munkahelyet váltottál, de továbbra is van egy főállásod, sőt a sajátod mellett egy másik pincészet borászati munkálatait is elvállaltad. Lehet ezt így bírni?
 
Néha nem könnyű, de nem szívesen mondanék le egyikről sem. A saját birtok mellett a Pelle Pincét visszük édesapámmal. Erősödik a vállalkozás, a borok egyre jobb eredményeket érnek el, a tulajdonos elégedett a munkánkkal, és mi tagadás, inspirál a siker. A főállásom pedig a mádi Gusteau Kulináris Élményműhelyhez köt, ott dolgozom üzletvezetőként. Rengeteg jó bort kínálok nap mint nap, és nagyon jó érzés, hogy ma már az enyém is ott van közöttük.


 
A Gusteau, az Első Mádi Borház és a velük együtt működő Szent Tamás Pincészet Hegyalja meghatározó gasztronómiai műhelye. Hogyan formálja mindez a te stílusodat, elképzeléseidet?
 
Nagyon sokat jelent ez a közeg, motivál. Az ifjabbik Szepsy Istvánnal egyébként is szoros a kapcsolatunk. Ismeri és rendszeresen kóstolja a boraimat, gyakran beszélgetünk, és az mindig nagyon sokat segít. Fontos a külső szem.
 
Hol a szőlőben, hol a pincében vagy, hol vasalt ingben várod a vendégeket az étteremben. Látnak azért néha otthon is?
 
Azért néha hazajutok. A feleségem pszichológus, két éve házasodtunk össze. 2011-ben láttam először, amikor besétált a Gusteau-ba, vendégként. Pontosan tudta, hogy kivel köti össze az életét, nem érte váratlanul, hogy gyakran vagyok távol. Nagyon kellemes családi fészket varázsolt nekünk, jó oda hazamenni. Itt lakunk Mádon, ami egy kicsit megkönnyíti a helyzetet.
 
Csendes, majdnem visszahúzódó ember vagy, de nagyon gazdag belső életet élsz. A boraidhoz is érzelmi szálak fűznek?
 
Azt hiszem, borászkodni máshogyan nem is lehet. Kell hogy az ember kötődjön a borokhoz, és ha beszélni nem is szoktam hozzájuk, a hordókat gyakran megsimogatom, ha úgy érzem, hogy egy kis biztatásra van szükségük.


 
2005-ben, amikor – ahogyan te fogalmazol – a tudatos borászkodás útjára léptél, szinte forrt Tokajban a levegő, hódító útjára indult a furmint, és mindenki a külföldi piacokról beszélt. Most mintha egy kicsit megtorpanni látszana ez a lendület. Te nem így érzed?
 
A kétezres évek derekán valóban mindenki lendületben volt, aztán jött egy kis megtorpanás, de úgy érzem, hogy ma már újra lobog a tűz, és ez a felívelés egyértelműen a száraz furmintnak köszönhető. Én nagyon hiszek a furmintban. Ha továbbra is csak édes borokban gondolkodnánk, lehúzhatnánk a redőnyt, mert hiába olyan párját ritkítóan jó az aszúnk, ha a világ nem iszik édes bort. A magyar közönség szerencsére kezdi újra felfedezni Hegyalját, és lassacskán a nemzetközi piacon is meg tudjuk vetni a lábunkat. Ez lassú és fáradságos munka, de panaszra nincs okunk, a boraink ma már a világ 32 országában kóstolhatóak. A piramis csúcsa természetesen az aszú, de a szárazak is nagyon szépen megállják a helyüket, és egyre komolyabb figyelmet követelnek maguknak.
 
Neked vannak eladási gondjaid?
 
Nekem nincsenek, a Szarka Pince évjárattól függően 3000-5000 palack bort készít egy évben, és az nemcsak elfogy, néha még kevés is, de én is csak úgy tudok életben maradni, ha a borvidék életben marad.


 
Hányféle borod van?
 
Készül egy száraz birtokbor, egy dűlőszelektált furmint a Nyulászó-dűlőből, egy furmint és egy hárslevelű a Juharosból, egy késői szüret, és ha az évjárat megengedi, akkor érik a pincében aszú is. Nem sok, de a terület is kicsi, nem egészen két hektárról szüretelünk. Nem a mennyiség a lényeg, inkább arra törekszem, hogy mindegyik borunk szép legyen.
 
Mikor szép egy bor szerinted?
 
Számomra a fajtajelleg kevésbé fontos, nálam a terroir megismertetése a cél. Kifejezetten izgalmasnak találom, ha egy bor visszaadja a termőhely sajátos világát, de mellette hordoz egy kedves, virágos, vonzóan gyümölcsös aromatikát is. Hozzám a Juharos-dűlő furmintja áll a legközelebb: megosztó, karakteres bor, minden évjáratban sós, ami a palackos érleléssel tovább fokozódik, és éppen ez teszi egyedivé és izgalmassá.
 
Alig kéthektárnyi az ültetvény, ebből másfél saját, a többit bérled. Szeretnéd fejleszteni a borászatodat, és erre koncentrálni a jövőben, vagy megmarad továbbra is a három lábon állás?
 
Egyszer majd valamit el kell hagynom, de hogy melyik lesz az, arra a kérdésre ma még nem tudok válaszolni. Mind a hármat szeretem.


 
Hol fogadod azokat a vendégeket, akik szeretnék megkóstolni a boraidat?
 
Ez a feladat ma már leginkább a feleségemre hárul, de előzetes bejelentkezés után természetesen nagyon szívesen fogadjuk az érdeklődőket. Látogatható pincénk nincs, van viszont egy kis vendégházunk a faluban, ott szoktunk kóstolni. Nagyon szép hely, pazar kilátással az Úrágya- és az Urbán-dűlőre. Valahányszor ott vagyok, mindig elmondom magamban, hogy ez a kilátás nem lehet véletlen. Számomra Mád legszebb dűlői. Remélem, egyszer majd megadatik, hogy lesz ott néhány parcellám.
 
Fotó:
facebook





címkék

ausztria (4) badacsony (13) balaton (69) balatonfüred csopaki borvidék (8) beszélgetünk (14) bikavér (20) bio (13) biodinamikus (6) bocuse d'or (9) bor (266) borász (32) borászok borásza (5) borbár (28) borfesztivál (27) bori mami (5) boriroda (11) boriskola (4) borkorcsolya (22) borkóstoló (25) borshanta (12) borterasz (14) borteszt (90) bortúra (22) borvacsora (14) borverseny (14) bott pince (29) bottszerda (21) budapest (189) cabernet franc (7) cava (7) CEWI (13) csirke (6) csokoládé (10) cukrászda (11) dél-balaton (4) demeter zoltan (5) desszert (4) desszertbor (4) édes (75) eger (34) egészséges (5) egri csillag (4) erdőbénye (6) étterem (124) etyek (11) etyeki kúria (9) fehérbor (16) fesztivál (35) figula (4) franc&franc (5) frittmann (4) furmint (54) furmint február (10) gizella pince (6) gyerekbarát (16) gyöngyözőbor (11) hárslevelű (10) heimann (8) húsvét (8) interjú (102) iszunk (4) kadarka (13) káli-medence (4) karácsony (15) karantén (23) kávé (38) kavezok (8) kékfrankos (10) kéknyelű (5) kenyér (7) késői szüret (4) koktél (10) koronavírus (27) kóstoló (55) kovács nimród winery (7) közben esznek (8) kreinbacher birtok (6) kunsági borvidék (7) laposa birtok (5) leves (10) london (12) luka enikő (4) mád (11) magnamátra (11) mátra (36) merlot (12) michelin-csillag (8) monyo brewing co (5) mór (5) művészinterjú (10) nyár (13) nyaralás (5) olaszország (13) olaszrizling (22) őstermelői piac (6) paletta (4) pálinka (9) pálinkaverseny (7) pannonhalma (9) pannonhalmi apátsági pincészet (5) pécs (8) pezsgő (49) piac (13) pinot noir (8) pizza (4) pofonegyszerű (5) portugália (7) programajanló (27) rácz jenő (4) rajnai rizling (8) recept (129) rosalia (5) rozé (29) saláta (7) sanzon (6) sauvignon blanc (8) somló (11) sommelier (10) soproni borvidék (12) sör (41) sós (60) spanyolország (7) specialty kávé (9) st andrea (7) super 12 (4) sütemény (28) süti (15) svét (16) syrah (6) szakácsverseny (4) szamorodni (11) száraz (26) szekszárd (27) szent andrás sörfőzde (6) szent györgy-hegy (12) tállya (9) támogatott írás (6) tanfolyam (4) tarcal (8) tavasz (12) tea (8) tenger gyümölcsei (4) természetes bor (7) tészta (8) tesztelünk (4) tokaj (111) tokaj-hegyalja (70) tokaji aszú (29) tudnivalok (4) túra (4) utazás (19) vacsora (9) verseny (10) villány (7) villányi borvidék (39) vörösbor (34) vylyan (10) zenit (5) zöld veltelíni (4)