2020.11.24. | Kriston Orsi
A Covid előtt a március a borvilágban egyet jelentett a ProWeinnal. De vajon megtartják-e 2021-ben az ágazat egyik legnagyobb európai szakvásárát? Erről is kérdeztük Máté Szilviát, a rendezvény hazai szervezőjét…
 


A düsseldorfi borvásár 2019-ben ünnepelte 25. kiadását, a 2020-as eseményt azonban a tavaszi járványhullám miatt két héttel a nyitás előtt kényszerültek elhalasztani a szervezők. Magyarországon a ProWeint a BD-Expo képviseli, aminek te vagy az ügyvezetője. Most ért véget a ProWine Shanghai, a sajtóanyagban pedig az olvasható, hogy ez volt az első borkiállítás a Covid–19-járvány kitörése óta. Mesélnél arról, hogyan zajlott, hogyan képzeljük el?
 
Sokan feltették a kérdést, hogy szabad-e Kínában kiállítást rendezni (bár Sanghaj messze van Vuhantól), de végül 17 ország, köztük számos európai borászat képviselői vettek részt a rendezvényen. Az európai kiállítók közül sokakat a kereskedőjük képviselt, illetve idén arra is volt lehetőség, hogy országstandokat alakítsanak ki, ahol kínai szakemberek, kereskedők, online tréningeken kiképzett hostessek, Master of Wine-ok vagy MW-hallgatók kínálták a kiküldött borokat.
 
Azért ennek így egy kicsit más a hangulata…
 
Ez természetesen igaz, hiszen a saját borát mindig a borász tudja bemutatni a leghitelesebben, mégis nagyon fontosnak tartom, hogy sok európai borászat belevágott ebbe, s úgy tűnik, nagyon eredményesen. Hiába vannak a járvány miatt lezárva a határok, az üzleti élet nem áll meg. A Messe Düsseldorf február végén, két héttel a tervezett 2020-as esemény előtt jelentette be, hogy a ProWeint nem tartják meg, és február végétől november közepéig sehol a világon nem volt borkiállítás: a ProWine más kiállításai is szüneteltek, a Vinitaly, a Vinexpo és a többi is elmaradt. A szakemberek tartottak is attól, hogy lehet-e borkiállítást szervezni a pandémia alatt, hiszen a kóstolás része az eseménynek, anélkül nem lehet bort értékesíteni, viszont rengeteg járványügyi aggodalmat kelt. Még nyáron sem rendeztek nemzetközi borkiállítást, mikor Európában nem volt ilyen intenzíven jelen a vírus, bár a helyi kisebb fesztiválokat részben megtartották. Sanghajban egyébként egy nagy szünet után ősszel már újraindultak és folyamatosan zajlanak a nemzetközi kiállítások. Ott működőképesnek bizonyult a modell, amit a vásárszervezők kidolgoztak, és úgy tűnik, újra lehet sikeres kiállításokat szervezni ezekkel az óvintézkedésekkel.


 
Azért működőképes, mert ott sokkal jobb a vírushelyzet, vagy ezek a szabályok Európában is megfelelőek lesznek?
 
Egyértelműen az utóbbi. A düsseldorfi vásárigazgatóság is kidolgozott egy szabályzatot még júliusban, az első hullám végén, és szeptemberben már ennek alapján rendezték a Caravan Salon lakókocsi-kemping tematikájú kiállítást. Ez általában egy nagyon népszerű nemzetközi kiállítás, idén nyolc nap alatt 107 ezer látogatója volt, bár természetesen kisebb volt, mint az előző években, de a kiállítók és a látogatók is több országból érkeztek. A vírus elleni védekezés szempontjából két lényeges dolog van: az egyik, hogy azért viselünk maszkot és kerülünk minden fajta kontaktust, hogy ne adjuk át a vírust. Ebben semmi újdonság nincs, elvégre így élünk fél éve – először talán fura volt, mikor a boltokban távolságtartásra, haladási irányra figyelmeztettek, de be kellett látnunk, hogy ez így helyes. Gyakorlatilag ugyanezek a szabályok érvényesek a vásárközpontokban is. A vírus terjedése szempontjából a másik fontos dolog a levegő: a vírus a klíma- és a légcserélő rendszerek révén a levegőben bárhová eljuthat, követhetetlen az útja. A düsseldorfi vásárigazgatóság ezért nagyon nagy beruházást hajtott végre, minden egyes pavilonban egy profi légcserélő rendszert építettek be, ami a szükségesnél többszörösen nagyobb mennyiségben fújja be a külső levegőt, ezzel minimalizálják a fertőzés esélyét. A pavilonok ajtói is folyamatosan nyitva lesznek, sőt a standok sem lehetnek felül zártak. A harmadik általános óvintézkedés, amit minden vásárigazgatóság meglépett, hogy meghatározzák, hányan tartózkodhatnak naponta és egyszerre a vásárközpontban, de egy-egy pavilonban is, hogy betarthatóak legyenek a távolságtartási szabályok. Ilyenkor is kell figyelni, hiszen a rég nem látott barátunkhoz oda akarunk menni, ne adj’ isten össze is akarunk ölelkezni – ezt most nem szabad. Ezekkel a szabályokkal lehet működőképes kiállítást szervezni, persze nem lesz kellemes az egész napos maszkviselés és a többi. Viszont az utazási korlátozásokat természetesen a vásárigazgatóság sem tudja befolyásolni, ezek a vírushelyzettől függenek, illetve a döntéshozókon múlik, hogy mikor lazítanak az intézkedéseken, ha elkezdenek csökkenni az esetszámok. Most, november végén le vannak zárva a határok, bár üzleti útra lehet menni, akár németországi kiállításra is lehetne, ha lennének. Ugyanakkor nagyon sok cég nem engedi utazni a munkatársait, vagy az országok kötik a beutazást negatív PCR-teszthez. A ProWeinig, 2021 márciusáig még van szerencsére négy hónap – gondoljunk csak bele, hogy júliusban mennyire más volt a helyzet Budapesten vagy akár a Balatonon! Nagyon gyorsan változnak a dolgok pozitív és negatív irányban is.
 
Van-e a ProWein előtt olyan kiállítás Düsseldorfban, ahol ezeket a szabályokat tesztelni fogják?
 
A Messe Düsseldorf úgy készül, hogy januártól lesznek kiállítások, így – ha minden jól megy – a ProWein a negyedik vagy az ötödik rendezvény lesz, ezekből nyilván további tapasztalatokat szereznek majd a szervezők, amit be tudnak építeni a ProWein szervezésébe.


 
Ahogy eddig ismertük a ProWeint – önkiszolgáló kóstolózónákkal, közös standokkal, tömött mesterkurzusokkal –, az nehezen egyeztethető össze a Covidhoz kapcsolódó higiéniai szabályokkal. Milyen lesz most praktikusan a kiállítás?
 
Nagyon nagy változások lesznek, a kóstolásokat, az előadásokat, a kóstolózónákat higiéniai szempontból fogják szabályozni. Van, amit ismerünk, van, amin még dolgoznak. Egy biztos: lesz kóstolás. A német egészségügyi hatóságok a kóstoltatást a vendéglátás körébe sorolják, ennek szabályai alapján a folyosói pultnál nem lehet majd kóstolni, csak beszélgetni, a kóstoláshoz be kell menni a standra, ahol annyian lehetnek egyszerre, hogy egy személyre 4 m2-nyi hely jusson. Az irányított kóstolást csak meghirdetett időpontban lehet rendezni, és úgy kell elhelyezni a székeket, hogy meglegyen a megfelelő távolság, vagy plexivel kell elválasztani a helyeket. Minden kóstolásra előzetesen jelentkezni kell az esetleges kontaktkutatás érdekében, amire a ProWeinnak is van felülete, de a kiállítók egy része a sajátját használja. Csak az előírásnak megfelelően magas hőfokon elmosott poharakat lehet használni a kóstoláshoz, és nem lehet standbulikat sem tartani, sem happy hourt, sem sörözést, aminek a magyar standon mindig nagy sikere volt.
 
A résztvevők, kiállítók ugyanazok lesznek, akik 2020-ban készültek a vásárra?
 
A ProWein 2020-at nem törölték, hanem elhalasztották, így minden kiállító automatikusan megkapta ugyanazt a helyet ugyanazokkal a feltételekkel a 2021-es ProWeinra is. Ha valaki nem szeretne részt venni, azt neki kell jelezni. A magyarok között is vannak olyanok, akik nem akarnak jönni – a közösségi standon több mint 40 borászat állított volna ki, az AMC a napokban méri fel az igényeket –, egyelőre nagy visszalépések nincsenek, bizonytalanság van, de ez most része az életünknek.
 
A 2021-es ProWein ötnapos lesz. Elmondanád, mit jelent ez, hogyan érdemes tervezni a részvételt a szakmai látogatóknak?
 
Az utóbbi években a ProWeinon három nap alatt 60 ezer látogató volt és 7000 kiállító, amelyek képviselőinek 15–20 ezer kiállítói belépőjegyet adtak el, hiszen általában több fővel érkeznek. Ez azt jelenti, hogy a vásárközpontban egyszerre volt általában 30–40 ezer ember, emellett számos protokolláris látogatás és így tovább. A mostani helyzetben azonban a vásárközpontban maximálisan 20 ezren lehetnek egyszerre. Ez azt jelenti, hogy a 7000 kiállító 9–10 000 kiállítói jegyet kaphat, és 11 000 látogató mehet be. Ezért bővítették a szervezők ötnaposra a kiállítást, mert így el tud jönni 50–55 ezer látogató, vagyis így tudjuk biztosítani a bejutást azoknak a kereskedőknek, akik 2021-ben hajlandók eljönni. A kiállítók számára így ötnapos lett a kiállítás, péntektől keddig. A létszámlimit miatt nagyon kérem a leendő magyar látogatókat, hogy most, 2021-ben ne az utolsó pillanatban vásárolják meg a belépőket! Eddig sokan a repülőtéren vagy előző nap regisztráltak, most viszont a rendszer 11 ezernél lezár. Ezért akinek megvan a szállása, repülőjegye, minél előbb vegye meg a ProWeinre a belépőt is, vagy regisztráljon a kiállítói voucherrel, nehogy lemaradjon.


 
Sanghajban hibrid megoldásokkal is próbálkoztak, részben online platformokra helyeztek át eseményeket. Lehet ilyesmire számítani, és támogatja-e ezt valamilyen formában – elsősorban technikailag – a ProWein?
 
Az online kóstolás azt jelentené, hogy előtted van az asztalon a bor – ha nemzetközi eseményről beszélünk, ez már nem működik, nem lehet Argentínától Új-Zélandig kiküldeni a Villányi franc-t. Ugyanakkor akár a ProWein Business Reporthoz kapcsolódó eseményeket (lásd a megjegyzést az interjú végén), akár a technológiai vagy borkereskedelmi előadásokat meg lehet így tartani. Mi arra számítunk, hogy a tengerentúli és a távol-keleti országokból nem biztos, hogy el tudnak jönni a szakemberek, ugyanakkor az információkról ők sem akarnak lemondani. Nagyon fontos döntés, hogy mit ültessünk át digitális térbe, ezen még dolgoznak a düsseldorfi kollégák, tőlünk pedig információkat kérnek be, hogy minél megalapozottabban tudjanak dönteni. Február óta három fogalmat kellett megtanulnunk: van a fizikai kiállítás, amit eddig kiállításnak neveztünk; van az online vagy digitális kiállítás, ahol a kiállítók a felhőkben bérelnek tárhelyeket, és kapcsolódnak hozzá online konferenciák, működik a kapcsolatépítés és így tovább; illetve a hibrid, ami a kettő kombinációja. De hogy ezek hogyan működnek, hogyan kell jól csinálni, azt mi is most tanuljuk. Mindenkinek az íróasztalán megvannak az eszközök, amivel követni tudja az eseményeket, de ez nem helyettesíti a tényleges eseményeket, a borról beszélve pedig különösen a kóstolást nem.
 
A jegyek ugyan érvényesek lesznek 2021-re, de sokan számoltak be arról, hogy a szállás költségét nem térítették vissza a szállodák. Ezzel kapcsolatban mi várható?
 
Vérmérséklettől függően ezt a kérdést sokféle formában megkaptam, nem is szeretnék kitérni előle. Két héttel a nyitás előtt mondták le a vásárt a koronavírusra tekintettel, és sajnos az a tapasztalatunk, hogy a düsseldorfi szállodák nagyon nagy része nem fogadta ezt el vis maiorként. Nagyon barátságtalan lépés volt a részükről, mélyen érintett mindenkit, egyes borászatoknál több százezer forint veszhetett így el. Egyetlen szállodáról tudok, ami majdnem a teljes összeget visszafizette, az összes többi 10–20–30%-ot, és sajnos a többi külképviselő is ilyesmiről számolt be. Minket is érintett, mi sem kaptuk vissza a pénzünket. A düsseldorfi szállodák tisztában vannak azzal, hogy a vásárokra érkező látogatókból élnek, mégis így viselkedtek, amikor a vásárok kerültek bajba. A vásárigazgatóság próbált beszélni a várossal, a tartománnyal, a turisztikai hivatallal, a szállodaszövetséggel, nagyon egyedi megoldások születtek, de nincsenek jó tapasztalataim. 2021-re készülve részben ezért is keresnek sokan apartmant. Ráadásul a szállodában megvan a fertőzés veszélye, a házban vagy lakásban viszont szeparálni tudják magukat, és ezzel tulajdonképpen a szállodáknak is visszavágnak.


 
Mesélnél kicsit arról, hogy ti hogyan éltétek meg a járvány kitörését, a ti oldalatokról milyen volt?
 
A vásárokat az elsők között állították le, és az utolsók között fognak újraindulni. Nekünk az első 1–1,5 hónapban brutálisan sok munkánk volt, mert az összes elhalasztott kiállítás minden kiállítójával, látogatójával, szakmai szervezettel, újságokkal, szakmai lapokkal beszélni kellett arról, hogy mi a helyzet, rá személy szerint milyen feltételek vonatkoznak, ha a kiállítását törölték, mi jár vissza, kinek kell írnia – nagyon intenzív munka volt, miközben persze volt bennünk egy nagy adag pánik is, hogy ez valóban ennyire veszélyes-e. A mi cégünk magyar, mi azért kapjuk a jutalékunkat, ha vannak kiállítók és látogatók a kiállításokon, de ha nincs kiállítás, akkor nincs jutalék sem. Jelenleg, ha vannak is kiállítások, magyarok nem nagyon vesznek részt rajtuk, így a bevételünk nem 20%-kal csökkent, hanem azt mondhatom, 20%-ra esett vissza, és még mindig nem látjuk a végét. Amit lehet, megtesszük, de hogy mikor fog visszatérni a bizalom, mikor mondják azt a magyarok, hogy akkor megveszem a jegyemet a ProWeinra, nem tudjuk. Bízunk benne, hogy márciusban már beoltva, biztonságosan meg tudjuk tartani a ProWeint, optimisták vagyunk és eszerint dolgozunk, de ez most egy nagyon nehéz időszak.
 
A kiállítókra az optimizmus vagy az óvatosság jellemzőbb?
 
Teljesen vegyes; van, aki óvatos, és ezt is teljesen megértem. A nagy cégek között is van, amelyik nem vesz még részt, mások pedig a teljes stábbal szeretnének menni, hiába van létszámkorlát a stand területe szerint. Én a márciust illetően optimista vagyok, a januárral kapcsolatban csak szeretném hinni, hogy minden rendben lesz, márciusra vagy lesz oltás, vagy addigra már lecseng, ahogy korábban történt, de teljesen megértem a cégeket, ha most nem merik ezt a lépést megtenni.
 
Van arra rálátásod, hogy azok a kapcsolatok, amelyek a korábbi ProWeinokon alakultak ki, képesek voltak-e életben maradni?
 
Ez lenne a cél! Szívesen válaszolnám azt, hogy persze, de ez nem önjáró, ezen dolgozni kell. A jó kiállítás platformot teremt, össze tudja hozni az embereket a világ és a szakma különböző pontjairól, a keresletet a kínálattal. Ugyanakkor a szakemberek hozzá is szoktak az elmúlt több mint 25 év alatt, hogy Düsseldorfban találkoznak, ami nagyon jó, ám kérdés, hogy online hogyan tud működni, hogy az argentin és a japán szakember úgy egymásra talál-e a digitális térben is, mint pavilonban. Egyelőre az látszik, hogy a technikai része adott, a kihívás abban van, hogy megtanuljuk, mitől működik jól.


 
 
Megjegyzés: bár a 2020-as ProWeint elhalasztották, az éves Business Report, amit a Geisenheimi Egyetemmel közösen adnak ki minden évben, el fog készülni. Tavaly a klímaváltozás volt a téma, a mostani pedig a Covid-pandémia hatásait járja körbe. Dr. Simone Loose és csapata jelenleg is dolgozik rajta, megjelenése pár héten belül, 2020 végére vagy 2021 elejére várható.


Figyelem, új hír: a kiállítás szervezői 2020. december 4-én úgy döntöttek, hogy a járványhelyzetre való tekintettel nem rendezik meg a 2021-es düsseldorfi ProWein-t. A vásár legközelebb 2022-ben fogadja a látogatókat.
 
Fotó:
ProWein
Messe Düsseldorf, Constanze Tillmann

Iszunk

Bordzsungel Düsseldorfban

2016.03.24. | Szabó Edit
Sikerrel zárult az idei ProWein A magyar részvétel rendkívül aktív volt az idei vásáron. Közel negyven hazai borászat érkezett kiállítóként Düsseldorfba…  

címkék

ausztria (4) badacsony (13) balaton (72) balatonfüred csopaki borvidék (10) balla géza (4) beszélgetünk (17) bikavér (20) bio (13) biodinamikus (6) bocuse d'or (9) bor (270) borász (41) borászok borásza (5) borbár (29) borfesztivál (27) bori mami (5) boriroda (12) boriskola (4) borkorcsolya (22) borkóstoló (29) borshanta (12) borterasz (14) borteszt (109) bortúra (24) borvacsora (14) borverseny (18) bott pince (29) bottszerda (21) budapest (193) cabernet franc (9) cava (7) CEWI (13) csirke (7) csokoládé (11) cukrászda (11) cuvée (5) dél-balaton (4) demeter zoltan (5) desszert (4) desszertbor (4) édes (79) eger (39) egészséges (5) egri csillag (4) erdőbénye (6) étterem (127) etyek (12) etyek budai borvidék (7) etyeki kúria (9) fehérbor (25) fesztivál (35) figula (4) franc&franc (5) frittmann (4) furmint (61) furmint február (10) gizella pince (6) gyerekbarát (16) gyöngyözőbor (11) gyümölcsös (4) hárslevelű (12) heimann (8) húsvét (8) interjú (113) iszunk (5) kadarka (16) káli-medence (5) karácsony (22) karantén (23) kávé (38) kavezok (8) kékfrankos (12) kéknyelű (5) kenyér (7) késői szüret (4) koktél (10) koronavírus (27) kóstoló (57) kovács nimród winery (7) köveskál (4) közben esznek (8) kreinbacher birtok (7) külföld (8) kunsági borvidék (8) laposa birtok (5) leves (12) london (12) luka enikő (4) mád (11) magnamátra (11) mátra (40) merlot (12) mi a kő (4) michelin-csillag (8) monyo brewing co (5) mór (5) művészinterjú (13) nyár (13) nyaralás (5) olaszország (17) olaszrizling (23) őstermelői piac (6) paletta (4) pálffy szőlőbirtok (4) pálinka (11) pálinkaverseny (9) pannonhalma (9) pannonhalmi apátsági pincészet (5) pécs (8) pezsgő (54) piac (13) pinot noir (9) pizza (4) pofonegyszerű (5) portugália (9) programajanló (27) rácz jenő (5) rajnai rizling (8) recept (145) rosalia (5) rozé (31) saláta (8) sanzon (6) sauvignon blanc (10) somló (14) sommelier (10) soproni borvidék (12) sör (41) sós (67) spanyolország (7) specialty kávé (9) st andrea (10) super 12 (5) sütemény (33) süti (16) svét (16) syrah (7) szakácsverseny (4) szamorodni (11) száraz (41) száraz szamorodni (4) szekszárd (29) szent andrás sörfőzde (6) szent györgy-hegy (12) szentesi józsef (4) szicília (4) tállya (12) támogatott írás (6) tanfolyam (4) tarcal (9) tavasz (12) tea (8) tenger (4) tenger gyümölcsei (5) természetes bor (8) tészta (10) tesztelünk (15) tokaj (113) tokaj oremus szőlőbirtok (5) tokaj-hegyalja (78) tokaji aszú (30) tudnivalok (4) túra (4) utazás (26) utazunk (6) vacsora (9) verseny (10) villány (8) villányi borvidék (44) vörösbor (42) vylyan (11) zengő (4) zenit (5) zöld veltelíni (6)