Vissza
Gastro-Hack
2017.10.21. | Varga Anita
Bár szívünket-lelkünket átjáróan meseszépek a természet színei ősszel, egy-egy kirándulás után jólesik közelebb bújni egymáshoz… vagy egy nápolyi kemencéhez… vagy egy nagy zöld tojáshoz. Mi ez utóbbit gyakoroltuk nemrég a Pancson. Igen, Czinege úr is ott volt…
Megalapozatlanul optimista kérdéssel fordultam a gyerekekhez a minap: „Fel tudtok sorolni pár zöldséget?” Csend… „Azt nem, de a bolygókat igen!” – hangzott a válasz, mellyel próbálták menteni a napot. Tény, hogy mostanában az asztronómia rejtelmei nagyon lekötik a nagyokat, sőt Lexivel egyetemben a három kis kobak nagy lelkesedéssel bújik össze az Univerzum rajza fölött, és sorolják egymás szavába vágva: „Uránusz, Neptunusz, Bónusz!” Nekem meg a könnyeim potyognak a gyönyörűségtől.
![](/userfiles/22472198_10212895831283517_1795064369_o.jpg)
Hovatovább be kell valljam töredelmesen, ez a „rés a pajzson” az én hibám is. Attól még, hogy háromból nulla találati aránnyal sikerült a gyerekeim érdeklődését felkelteni a vegán világ iránt, nem lett volna szabad lemondanom az elméleti tudás felépítéséről. Amikor egyikük a múltkor egy körtére mutatva hangosan megkérdezte, hogy ez micsoda, nos, akkor én inkább csak gyorsan fizettem, és hazafelé vettem az irányt ahelyett, hogy beleálltam volna a helyzetbe. De a tudatlanság nem maradhat örökké orvosolatlanul! Elmentünk hát a zöldségeshez, aki egyébként is életünk fontos része, bár normális esetben oda azért megyünk, hogy sós mogyorót, vajkaramellát és kindertojást rejtő üdítőitalt kapjanak a gyerekek, míg anya vesz „valamit”. Ezúttal azonban tanulmányi kirándulást tettünk az üzletben, hogy hazatérve összeállítsuk a Naprendszert citromból, paradicsomból, karalábéból, szilvából, szőlőből. A Szaturnusz gyűrűjét Raus vezényletével szezámmagok alkották, hiszen az apró részecskékből, törmelékből áll. Így kötöttük össze a kellemeset a hasznossal, és még a piacozás iránt is sikerült felkelteni az érdeklődésüket.
![](/userfiles/22450489_10212895823723328_486133429_o.jpg)
Mert az Élesztőház udvarán vasárnaponként termelői piacként és közösségi térként működő Pancs Gasztroplacc igazi piaci hangulatot áraszt, pont olyat, ahová annak idején vidéken anyukámat kísértem: fedett csarnok, színpompás virágcsokrok, nagy húsos paprikák, szagos sajtok, frissen sült házi kakaós csiga, mely utóbbit azon melegében el lehet fogyasztani a féllábú fapadokon ücsörögve. Még a káoszélmény is elmaradt (bár vészesen közelítettünk hozzá), mert a hely átlátható, szabadjára lehet ott engedni a csemetéket is, hadd mazsolázzanak kedvükre. Havi rendszerességgel vendégeket is fogadnak a Pancson egy közös főzés erejéig, járt már itt többek között Mautner Zsófi és Lakatos Márk is.
![](/userfiles/22450854_10212895888124938_1383508497_o.jpg)
Ide álmodta meg a Gastro-Hack a soron következő fellépését, melyet mi még az előkészületi fázisban csíptünk el, így az ikrek lelkesen be is álltak turmixolni a sütőtökkrémlevest, mely a helyben vásárolt és a Big Green Eggben grillezett cékla, ringló, kukoricatallér, dió és koktélparadicsom tarka táncához adta a talpalávalót.
![](/userfiles/22473577_10212895819803230_861757512_o.jpg)
A trió tagjai három hedonista foodie: Czinege Tamás főz, Németh Richard ír (is), Pintér Árpád pedig fotóz. Azt vallják magukról: „Három különböző ember vagyunk, eltérő képességekkel és tudással, de ami közös bennünk, hogy szeretjük azt, ha valami szívvel-lélekkel készül.” Én akkor zártam őket végleg a szívembe, amikor a pulton talált, ijesztően élesnek tűnő, gyerek kezébe nem való vágószerszámokat az én fiaim férfias kíváncsisággal felkapták, és a jó ég tudja, mit terveztek csinálni vele. Ez a három szakállas ember egy szempillantás alatt termett ott és tett rendet a kezekben és a fejekben, megkímélve a családot a vasárnapi, ügyeleten töltött délután démonától.
![](/userfiles/22450565_10212895827043411_992792606_o(1).jpg)
Belekukkanthattunk a védjegyüknek számító Nagy Zöld Tojásba is, melyet nem más, mint maga a NASA fejlesztett ki olyan anyagból, amit az űrhajóin is használ. Benne sülve az ételek megőrzik természetes aromájukat. Kóstolhattuk volna a forró, füstölgő finomságokat is, de ez az élmény már csak anyára korlátozódott. Újfent és nem kevésbé rezignáltan kellett ugyanis megállapítanom, hogy a sulikezdéssel nálunk még nem jött el az ideje a gourmand-korszaknak.
![](/userfiles/22471873_10212895878284692_28745053_o.jpg)
Ami a zöldségeket illeti, azok egyelőre nem jutottak át a Naprendszeren innen, még a NASA közreműködésével sem. A gasztroprodukció és a helyszínéül szolgáló piactér, a résztvevők közvetlensége azonban vitathatatlanul mély nyomott hagyott bennünk; azóta Vasember és Creeper mellé a Minecraftból beköltözött hozzánk Czinege úr is, és így együtt járnak megmenteni az emberiséget minden délután.
![](/userfiles/22450525_10212895827883432_1168996176_o.jpg)
Összességében remekül éreztük magunkat, meghatározó élményekkel gazdagodva tértünk haza mindkét eseményről. Nem árt néha kicsit kimozdulni a komfortzónából. Ha lesz még ilyen, ott a helyünk!
Fotó:
Pintér Árpád