Gombaleves

A gombás ételek általában akkor igazán ízletesek, ha készítésükkor többféle gombát is felhasználunk. Ezt a levest laska- és szárított shiitake gombával főztük, de zöldségesen, tejföllel, ahogyan nagyanyánk tanította.

A shiitake gombát magas tápanyag- és antioxidáns-tartalma miatt a szuperélelmiszerek csoportjába szokták sorolni. Kiváló immunerősítő, erős vírus- és baktériumellenes tulajdonságokkal rendelkezik, kalóriában szegény, viszont vitaminokban gazdag, igazi energiabomba a szervezet számára! Ebben a levesben főként fűszerként funkcionál. Készüljünk fel rá, hogy a szárított gomba kevésbé lesz puha, mint friss társai. Ha azt szeretnénk, hogy jobban megpuhuljon, főzés előtt legalább egy nappal áztassuk be, és tegyük a hűtőbe.

A simei rendkívül lágy, szinte krémesen puha gomba. Sajnos elég sok fölösleges csomagolóanyag borítja – ha valaki tudja, hogy hol lehet kimérve megvásárolni, írja meg.

A csiperke ugyan ízletes és megbízható, de érdemes néha új ízeket is kipróbálni. Kóstoljuk meg az ördögszekér- vagy a rókagombát és a többi izgalmas teremtményt. Érdemes!

Hozzávalók:

• 50 dkg gomba összesen: laska, szárított (illatos) shiitake (áztatva!), esetleg simei
• 1 vöröshagyma
• 1 gerezd fokhagyma
• 2 evőkanál zsír
• 20-30 dkg sárgarépa
• 10 dkg fehérrépa (elhagyható)
• 1 teáskanál étkezési keményítő
• 2 evőkanál tejföl
• 1 gerezd fokhagyma
• 1 teáskanál piros fűszerpaprika
• babérlevél
• só
• 1-2 dl tejföl, 1 csokor finomra vágott petrezselyem a tálaláshoz

Elkészítés:

1. A szárított gombát 1 órára áztassuk forró vízbe (szükség lesz majd az áztatóvízre is). Az áztatás után mérjük, így legyen az összes gomba együtt 50 dkg.

2. Minden hozzávalót tisztítsunk meg, aztán a répákat vágjuk karikára, a hagymát és a fokhagymát apróra, a gombát pedig fél centiméteres darabokra.

3. Az olvasztott zsíron pirítsuk üvegesre a hagymát, tegyük rá a fokhagymát is, majd dobjuk rá a sárga- és a fehérrépát, kicsit forgassuk át nagy lángon, aztán lefedve pároljuk nagyjából 10 percet.

4. Öntsük rá a gombákat, keverjük el, pároljuk 3-4 percig, majd szórjuk rá a fűszerpaprikát. Sózzuk, borsozzuk, majd öntsük fel az áztatólével és a vízzel (együtt legyen 1,2 dl), és alacsony lángon főzzük nagyjából 15 percig.

5. Keverjük össze a tejfölt a keményítővel, merjünk hozzá néhány evőkanállal a levesből, jól keverjük el, és apránként csurgassuk vissza a lábosba.

6. Forrón kínáljuk, tálaláskor szórjuk meg finomra vágott petrezselyemmel, és adjunk mellé tejfölt.

Öt-hat felnőtt részére bőséges adag.

Megjegyzés: aki szereti, dúsíthatja galuskával a következő módon: üssünk fel egy tojást, dobjunk rá egy késhegynyi sót, és a lisztet apránként adagolva keverjünk belőle sűrű nokedlitésztát. Ha kész, szaggassuk a forrásban lévő levesbe. Ha a galuska feljön a lé tetejére, el is készült a levesünk.

Borsmenta-tipp 1: a galuskából készíthetünk nagyobb adagot (a részleteket lásd a borsólevesnél). Akár le is fagyaszthatjuk, aztán öröm elővenni a mélyhűtőből. Köretnek, főételnek, levesbetétnek is nagyszerű!

Borsmenta-tipp 2: Ha a levest galuska nélkül készítjük, és marad belőle egy kevés, turmixolva, tejszínnel selymesítve krémlevesként tálalhatjuk újra. Melegítés után egyszerűen pürésítsük, aztán szűrjük át szitán (nem fontos, de szebb lesz), adjuk hozzá a tejszínt, tegyük vissza a tűzre, egyet rottyan, és már el is készült. Pirított kenyérkockával tálaljuk.