Vissza
Megszületett a Pécsi Egyetemi Birtok zenit pezsgője!
2020.09.04. | Németh Ágnes
Tudták, hogy egy mediterrán hangulatú pécsi kertben található a világ 6. legnagyobb szőlőgénbankja? És azt, hogy itt bor, sőt újabban tradicionális pezsgő is készül? Németh Ágnes meg is kóstolta. Íme a beszámoló…
Tudósok békés kommunája a „toszkán” Pécsi borvidéken
A főborász csillagászati alapokon nyugvó nevet adott az első zenit pezsgőnek. A molekuláris biológus intézményvezető lefegyverzően praktikus érveket sorol működésük mellett. A szőlész Cicerót meghazudtoló retorikával mutatja be a világ 6. legnagyobb szőlőtőke-gyűjteményét és génbankját. A „píáros” kolléga nem mellékesen az egyetem kutatás-fejlesztéséért és innovációjáért felel. Minden munkatárs hiperintelligens, és mesés borok készülnek. De mi ez az egész toszkán hangulatú földi paradicsom? A Pécsi Egyetemi Birtok pezsgőpremiere alkalmából jártam ott és láthattam bele ebbe a bámulatos univerzumba.
A mindenség tetejétől a mélyéig 63 méter az út
Nem tudtam, hogy ez a világ 6. legnagyobb szőlőgénbankja több mint 1600 fajtával, ahogy azt sem tudtam, hogy itt van az ország legszebb szőlőlugasa, azt meg végképp nem gondoltam, hogy a mediterrán fenyők, fügefák és leanderek páratlan szépségűvé varázsolják a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetét (olyannyira, hogy egyszer még egy olasz reklámfilmet is forgattak itt, Toszkánát imitálva). Az intézet neve hosszú, én is utoljára írom le, de az olvasóknak is elég megjegyezni a jóval rövidebb és érthetőbb Pécsi Egyetemi Birtok nevet – ez áll ugyanis a palackokon, amelyekkel remélhetőleg egyre gyakrabban találkozhatunk, egyelőre a pécsi éttermekben, de később országszerte. És remélhetőleg a sommelier-k is könnyebben ecsetelik e birtok értékeit, ha nem kell megbirkózniuk a hosszú hivatalos névvel. A 30 hektár saját szőlővel és egy 1600 négyzetméteres, 300 éves pincével rendelkező intézet egyébként tavaly ünnepelte a 70. születésnapját, és e hét évtized alatt 26 államilag elismert szőlőfajtát és 29 klónt adtak az országnak.
Az egyik sztár, amellyel találkozhatunk az ősszel kezdődő gasztrokampány során, az a Nadír 63 hagyományos erjesztésű pezsgő 2017-ből, 100%-ban zenitből. A pezsgő többéves kutatás eredménye, két tucat fajtát kipróbáltak, mire megállapodtak a zenitnél. 2017-ben szedték a szőlőt, 2018 januárjában került palackokba, aztán két év pihenés után idén nyáron megkezdődött a rázás folyamata, s a pár hete degorzsált pezsgőt a legszebb formájában kóstolhattuk. 8 gramm cukrával a brut kategóriába esik, intenzív habzású pezsgő apró buborékokkal, illatában pedig elsőre a finom érlelt, tósztos-briósos jegyek érződnek, de elég diszkréten ahhoz, hogy a zenit friss gyümölcsössége is előbújhasson, sok ízes trópusi gyümölccsel. Kóstolva krémes, zamatos, harmonikus és kifejezetten hosszú lecsengésű. Élvezetes, finom pezsgő, 63 méternél messzebbre is elrepít. A 63 egyébként valós szám, a zenitültetvény és a pince közti távolságot jelöli lefelé. A szimbolika itt nem áll meg, hiszen az égbolt tetejét (zenit) vitte le a mélybe, a pincébe, azaz a Nadírba (ez ugyanis a csillagászatban a zenittel ellentétes pont) Hevér László főborász és csapata.
Aki kutat, az tálal
Először persze talál, aztán tényleg tálal, például hasznos információkat a borászok számára. Ahogy arra dr. Jakab Gábor, az intézmény molekuláris biológus igazgatója rámutatott: az intézet feladata, hogy a borászok elé tárják egy fajta borászati értékét, hasznosságát. Mint mondta, az Irsai Olivér esetében ez késett több évtizedet, így eshetett, hogy 1930-as nemesítéséhez képest csak a 90-es években kezdett népszerűvé válni. Az is feladatuk, hogy segítsenek a borászoknak megbirkózni a jelen társadalmi elvárásaival (kevesebb vegyszer, fenntartható szőlőművelés). Hány tételt erjeszt külön egy átlagos borászat a szüret után? Tízet, húszat, ritkán néhány tucatnyit. A pécsi kutatóintézetben több mint 400 tétel erjed üvegballonban, tartályban, hordóban vagy éppen „lélegző műanyag tartályban” (igen, már ilyen is van). Végeznek élesztőkísérleteket, klónkísérleteket és minden mást; a zenit kapcsán például már sikerült bizonyítani, hogy a fajta remekül alkalmas könnyű fehérbornak, testesebb, érlelt bornak, késői szüretelésű édesnek – és legújabban palackos erjesztésű pezsgőnek.
Kutatótól lopni gonosz dolog
A kísérletekkel élhetnek a borászatok, persze az is megesik, hogy visszaélnek. A legszebb szőlőlugas alatt sétálgatva hangzott el, hogy bizony időnként fel-felbukkannak az intézet ültetvényeiről származó szőlőfajták anélkül, hogy előtte megvásárolták volna az oltványokat. Pedig az intézet várja a borászatokat, az együttműködésnek pedig számtalan módja van – bizonyítja ezt az innen származó csókaszőlő sikere a Vylyannál, a járdovány diadalútja Gere Attiláéknál, de vannak tájkísérletek a Bock, a Koch és a Mészáros pincészetekkel is.
Az országban alig folyik már szőlőnemesítés, a pécsiek Kozma Pál vezetésével még kitartanak, de hogy meddig, az a borászoktól is függ. Vásárolják meg tőlük az oltványokat, hogy ezzel is segítsék a szőlőgénbank fenntartását, a kedves olvasók pedig kóstoljanak borokat a Pécsi Egyetemi Birtokról, hogy ezzel is támogassák ezeket az elszánt tudósokat és kollégáikat.
Hol is ihatunk, mit és mivel?
Első körben tehát Pécsett kóstolhatjuk a Pécsi Egyetemi Birtok borait, egészen pontosan a Főtér Borbárban, a Kikelet Étteremben, a Tenkes Csárdában és a Zsolnay Étteremben. Az augusztus végi pezsgőbemutatón ebből ízelítőt is kaptunk: remek volt a Tenkes libamájfalatkája a Nadír 63 mellé, de a Zsolnay pezsgős káposztás tarjája is harmonikus párt alkotott a zenit pezsgővel. A Zsolnay csapatától még egy klasszikust is kóstolhattunk: harcsapaprikást túrós csuszával a birtok 2019-es Kadarkája mellé. Az egyetem élen jár a kadarka klónszelekciós kutatásában, kicsit maliciózusan jegyezték meg, hogy erről csak egy P betű árulkodik a „szekszárdi” kadarkaklónok nevében. A kadarka viszont elegáns, gyümölcsös, kecses, kedvesen fűszeres, jólesik belőle még egy pohár. Ezért egyszer remélhetőleg majd visszamegyek, talán akkor, amikor elkészül a már meglévő tervek alapján az új multifunkcionális terem, és megújul a birtok – hogy a patinás, bár kissé már elöregedett birtok és pince szépségével felzárkózzon a szőlő, a kert és a kutatás eszméjének szépségéhez.
Addig is érdemes ellátogatni az intézet weboldalára, ahol bővebb információt találunk működésükről.
Fotó:
Németh Ágnes
PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet
