Pontosan emlékszem az elsőre, fel tudom idézni az illatát, az ízét, az élményt, amit az első kortyban éreztem. Pillanatok alatt megvett kilóra, pedig elég szkeptikus voltam, ugyanolyan kamunak gondoltam, mint a Kopi Luwakot vagy a Blue Mountaint.

Beszélgetés Váradi Viktorral és Oldal Gergellyel Egy kávézó, ahol a medvék mindenütt jelen vannak. Még az ételek nevében is...

Beszélgetés Váli Péterrel Valahogy úgy jártunk Váli Péter pincéjében, mint Kányádi Sándor versében az elveszett török követ. És ez bizony mással is megeshet, ha arra a birtokra téved. A bor jó, a pince hűs, a házigazda pedig remek ember – a szó legnemesebb értelmében...

Ha a Borsmenta szerkesztőségében összeülünk kóstolni, akkor legtöbbször egy-egy témát járunk körül. Persze nem olyan részletességre kell gondolni, ami mondjuk a teljes magyar kínálatot lefedné, de azért igen hasznosak ezek az alkalmak; érdekes például azonos szőlőfajtából készült borokat kóstolni, és a kisebb-nagyobb különbségeket felfedezni.

Ipacs Szabó István 2008-ban tévedt először a Tenkes-hegy Siklós-Máriagyűd felőli oldalára, és azonnal bele is szeretett a tájba. Fenn az ég kékje, alant az ültetvények zöldje, s a kettő között áll a kicsi pince, ahol a borok készülnek. „Ég és föld között”...

Van pár olyan kérdés, ami mintegy vallásos szinten megosztja a kávéfogyasztókat. Az egyik ilyen az arabica-robusta vita, de talán ennél is élesebb az ellentét, ha a specialty és a „kommersz” kávék kérdését feszegetjük. Nézzük, hogy pontosan mit is takar a rejtélyes specialty kávé kifejezés

Csokizóna Lehet szeretni vagy nem szeretni, a belga csokoládé fogalom. Magára valamit is adó csokiőrült nem tervezhet úgy egy brüsszeli hétvégét, hogy abban az istenek eledele ne játsszon fontos szerepet…

Beszélgetés Baracskay Angélával Baracskay Angélának két kézzel szórta a tehetséget a Teremtő. A Baraka főcukrászának egyedi desszertjei aprólékos műgonddal megkomponált alkotások. Szegényebb lenne nélkülük a világ…

Ha a héten a kávékról esett szó az időközben beköszöntött nyár kapcsán, akkor a bor sem maradhat ki. A hőségben igazán jólesik egy hűvös fröccs, egy rozé vagy egy habzóbor. Pár éve elért minket is a láz, jobbnál jobb buborékos borokat lehet a boltokban találni.

Kamocsay Ákos hetvenéves „Negyvenhat éve dolgozom a szőlő és a bor közelében, de eszem ágában sincs boldog nyugdíjasként figyelni az évszakok múlását…”

Ahogy beköszönt a kánikula, úgy csökken radikálisan a forró italok népszerűsége egy kávézóban. Természetes, hogy ilyenkor még a kávéban is a hűvöset keressük – lássuk, miből választhatunk!

Egy tál cseresznye és eper – pohárba töltve. Üde, lendületes, barátságos, de nem behízelgő gyöngyöző bor. Könnyen adja magát, de azért van benne tartás...

Kívül ropog, a húsa lédús, jelentős százaléka víz, maga a vitalitás. Nem csoda, hogy már az ókorban az „istenek eledelének” tartották...

Maurer Oszkár családja négy generáció óta foglalkozik szőlőműveléssel és borkészítéssel, ő maga is ezt tanulta, de a tervei megvalósítását csak a délszláv háború befejezése után kezdhette el. Azóta viszont igen eredményesen dolgozik…

Bár a boraikat kifejezetten szeretem, legutóbb 13 évesen jártam Pannonhalmán, így kifejezetten örültem, amikor az Apátság sajtókirándulásra hívott. Ugyan a program szerint nem elsősorban a borokra helyezték a hangsúlyt, mégsem lehetett kihagyni a túrát.