Vissza
Badacsony New Yorkban 2023
2023.05.05. | Vargha Márk
Elegáns helyszín, óráról órára sűrűsödő tömeg, az asztalok mögött pedig mindenki ott van, aki számít – ez a Badacsony New Yorkban, a balatoni borok színvonalas seregszemléje. A Borsmenta színeiben az idén Vargha Márk vett részt az eseményen...
Tokaj, Somló, Badacsony – borvidékeink, amelyeknek a termékeiben kötelezően ott van az ásványosság. A kérdés leginkább az szokott lenni, hogy milyen mértékben. A válaszhoz most el sem kellett utazni hazánk – szerintem legszakrálisabb – hegyére, a hajdani vulkanikus tevékenység szépséges tanújára, azaz a Badacsonyra és társaira: a Szent György-, a Kisörsi-, az Ábrahám- és a Tóti-hegyre, no meg a Csobáncra. A borosgazdák ugyanis Budapestre jöttek, méghozzá a nagykörúti New York szálloda első emeleti Róma termébe. Itt kezdtem meg a kóstolást délután két óra után nem sokkal, majd nagyobb szüneteket tartva a nyolcas zárás előtt nem sokkal távoztam. Tizennégy pincészetet tudtam meglátogatni, s bár alapvetően nem találkoztam hibás vagy barátságtalan borokkal, kifejezetten azok ízlettek, melyekben a kövesség nem fedte el a gyümölcsösséget.
Habzót kerestem kezdésnek, de – valószínűleg nem koncentrálva eléggé – nem találtam. Sebaj, kezdtem az alapoknál, azt gondolván, hogy a MATE Szőlészeti és Borászati Intézetének szortimentje alighanem meg fogja jeleníteni az ideálitipikus badacsonyi karaktert. Sorban: zenit ’22, kéknyelű ’22 (hordóminta), zeus ’22, furmint ’21, késői szüretelésű rózsakő ’21, késői szüretelésű szürkebarát ’16. A későiek kivételével, ahol a cukor lágyítja az ízeket, a „kutatós” borok bizony keményen, mondhatnám kőkeményen ásványosak, és ezen az alapon az adott fajta gyümölcsös, illetve fűszeres jegyei csupán díszek. Mindezzel együtt kivétel nélkül tiszta, jól elkészített italokat kaptam a poharamba.
Két csalódás után az első stand, ahol heurékát kiáltottam, a VáliBoré volt. Rögtön a Luca Bora (ottonel muskotály és budai zöld házasítása, 2022) formájában megtaláltam az egész kóstoló úgynevezett aperitifborát. (A Borjour Magnumon, ahol szintén szenvedtem a bőségtől, ez Káli Balázs Töttöskálja volt számomra.) A kellemes sor további, valamennyien 2021-ből származó elemei: 1. Olaszrizling válogatás: felerészt tartályban, felerészt pedig hordóban készült, aztán egyesítették a kettőt. Ez is szép gyümölcsösséget mutat, de inkább barackos, mintsem almás-körtés világot. 2. Szürkebarát: 36 órás héjon áztatást követően ennek is a felét erjesztették fahordóban, a másik fele tartályba ment, az érlelés körülbelül 8 hónapig tartott. Eredmény: őszibarack és vérnarancs. 3. Kéknyelű: szintén kétféle erjesztéssel, 8 hónapos érleléssel, nagy terméskorlátozással. A legneutrálisabb bor mind közül, vadvirágos, ázott köves illata miatt mégis tud tetszeni. Ideális halkísérő. 4. Tabula Rasa: 80% rajnai rizling, 20% olaszrizling, fahordós érlelés. Tele van citrussal, leginkább érett citrommal, melyen – szerencsére – nem tud felülkerekedni a sósság. 5. Balatoni Syrah: a gyümölcs mellé nagyon szépen simul az étcsokoládé és némi fűszer. Leginkább fekete borsos húsételek ideális kísérőjeként tudom elképzelni.
A Sabarral való – helyszíni – megismerkedés régi tervem, most a szállodában való kóstolással kellett beérnem. A tapasztalat: 1. Kékfrankos rozé ’22: saját és vásárolt szőlőből fele-fele arányban, aztán tartály. Illata édeskés, ízben friss cseresznye és szamóca. 2. Szürkebarát ’22: nagy fahordóban erjesztették, négy hónapig érlelték. Illata ennek is édeskésen vaníliás, pici méz is megjelenik benne, ízében leginkább nektarin fedezhető fel. 3. Rajnai rizling ’22: saját, fiatal ültetvényről, reduktívan. Az őszibarack mellett trópusi jegyek, de a grépfrútos kesernye nem biztos, hogy mindenkinek bejön. 4. Olaszrizling ’21: Bács-hegyi dűlőszelektált szőlő, nyolc hónapot volt hordóban. Krémes, érett, sőt kissé sült almával, körtével teli korty. 5. Cabernet franc ’20: szűretlen tétel. Csokoládéban végződő erősen fekete borsos korty. Jó szerkezetű, de még kerekednie kell és fog is.
Számomra az este favoritja az badacsonyi Németh Pince volt, ahol a család minden tagja a vállalkozás szolgálatába állítja tudását és energiáját, nem csoda, hogy ezt logójukon is hangsúlyozzák: „Üdv a családban!” Sikerült egy nagyon szerethető Jázzzi nevű ’22-es gyöngyözővel meglepniük (végre, buborék!), amely annak ellenére, hogy sárga muskotályból készült, egyáltalán nem volt kellemetlenül parfümös. A válogatott szüretből készült olaszrizling és az ugyanilyen elven előállt kéknyelű (mindkettő tavalyi) olyanok, ahogy a nagykönyvben az meg van írva. A legszebb bornak a szintén ’22-es rajnai rizlingjüket találtam, nagyon sok rétege van, mostanában ennél jobb rajnait nem nagyon ittam. Külön pluszpont jár az Ambrózia nevű kései szüretért. Idén egészen biztosan célba veszem őket, amikor majd a hegyen járok!
Az A’Capella Szőlőbirtokot azért nem hagyhattam ki, mert a Zeus Borbárban kóstoltam a kitűnő zeusát. Már nem emlékszem, hogy melyik évjáratból, most mindenesetre a 2021-eset hozta el a kis ábrahámhegyi pincészet, ami finom citromosságával lopta be magát a szívembe. Örömmel nyugtáztam, hogy a ’20-as rajnai rizling, az Iniciálé névre keresztelt rajnai-zeus házasítás (’20), a kékfrankos (’19) is finom, de a kékfrankos siller (’21) ízlett a legjobban. A siller műfajában szerintem van jövő, szeretném, ha fokozatosan trendivé válna.
Régi ismerőseimnél is sikerült rövid ideig megállnom. Török Csaba, azaz a 2HA vöröseiben lehetetlen csalódni, ez így volt most is, most sem tudom eldönteni, hogy a Tabunello, a franc vagy a syrah ízlett-e a legjobban. Távozóban lévő lengyel és olasz vendégemnek „kilépőként” egy érett, meleg karakterű bort kértem Éliás Csabától, a Fent a hegyen ’21-es olaszrizling ezt a kritériumot tökéletesen kimerítette, ezúton is köszönjük neki mind a hárman. Ha pedig a Borjour Explore-on a móri Brigád petrezselyemízű ezerjója volt a legkülönlegesebb tétel, akkor itt Szásziék sárgarépaízű, reduktív ’22-es szürkebarátja. Kifejezetten szerettem volna inni újra a tavaly ősszel felfedezett Pressióból. Ez egy 2020-as zeus-sárga muskotály-zöldszilváni cuvée, ifjabb Málik Zoltán ötlete nyomán született. Egyszerre sárgadinnyés, vágott füves és köves, most is nagyon ízlett.
S volt két újonc is a teremben, akiknek a meglátogatásához Nemesgulácsra kell utaznunk. Egyikük az Edvi Illés Badacsony. Illés Balázs borász hat bort is hozott Budapestre. Két dolog emelendő ki: a legszebb címkék az egész teremben és a rajnai rizling (2020-as évjárat, Némethéké után újabb szép példa a fajtából): ízben zöld teával indít, citromolajjal folytatja, és végül őszibarackosan zár. Másikuk a Jakab Pince, melynek két fehérbora és syrah-ja is megütötte a mércét, de a két ’19-es pinot noir miatt marad emlékezetes: az egyik magyar, a másik francia hordót kapott, 10 hónapon át. Én pedig szeretem az effajta játékokat, amit Jakab Péter borász játszik. Mindkét termelőnek ezúton is sok sikert kívánok!
A Badacsony New Yorkban mára a hazai borvilág nagy presztízsű eseményévé nőtte ki magát. Borszakírók tömege térült-fordult a teremben, így bizonyára sok alapos értékelés született az eseményről. Fentiekben magam csak egy töredéket tudtam bemutatni a kínálatból, de remélem, eleget ahhoz, hogy kedves olvasóink kedvet kapjanak a 2024-es alkalomhoz.
