Kávébajnokok

Nem titkoltam eddig sem rokonszenvemet az Espresso Embassy csapatának irányában, szívből szurkoltam nekik, bármelyik kategóriában is indultak. Most mégis közelebb kerültem a versenyhez, mint eddig bármikor. A múlt héten főpróbát tartottak az esemény előtt, kedvesen invitáltak: egy pillanatig sem gondolkoztam, ott volt a helyem! Két számban is indultak, a barista kategóriában Deák József és Vid Richárd, míg a brewers cup versenyzői között Schreiber Nikolett mérettette meg magát.

A baristák versenyét nem véletlenül hívják királykategóriának, itt van a legösszetettebb tudásra szükség. A feladat elsőre nem tűnik olyan nehéznek, hiszen 15 perc alatt kell elkészíteni 4 presszókávét, 4 tejes italt, és ugyancsak négyet a kávéalapú kreatív italból. Ha ez nem lenne elég, akkor emellé még egy kis prezentációt is kell tartani: be kell mutatni az alapanyagot, megindokolni az egyes lépéseket, pontosan leírni az elkészült italok illat- és ízjegyeit, és a vendéglátási részre is ügyelni kell, hiszen valahol erről szól az egész műfaj. Vannak bírák, akik csak a technikára figyelnek, pontozzák például a tömörítést, feljegyzik azt is, hogy mennyire dolgozik tisztán a barista, és azt is, hogy minden alapanyagot felhasznált-e a verseny során.
A filterkávés kategória ehhez képest első hallásra könnyebbnek tűnik, itt azonban egyrészt kevesebb idő, csak 8 perc áll a versenyzők rendelkezésére, másrészt ebben a műfajban három egyforma italt elkészíteni nagyon nehéz, márpedig fontos, hogy a bírák ugyanazt kóstolják a végén. A prezentáció, a kedves mosoly és a finom ital természetesen ugyanúgy elvárt.

A verseny előtti privát főpróbán mindhárom versenyző megmutatta, hogy mit tud, pont úgy adták elő a versenyprogramot, ahogy tervezték, mi pedig jegyzeteltünk, kóstoltunk, majd a végén összegeztünk, és próbáltunk hasznos tanácsokat adni. A boros hátterem miatt én leginkább az ízjegyeknél és a leírásnál tudtam segíteni, de mindenkinek volt hasznos észrevétele, amiből egy egész szép kis lista állt össze a végére. Beszéltünk az italok hőmérsékletéről, sorrendjéről, ízjegyekről, de még arra is volt javaslat, hogy milyen jelzőkkel írják le az italaikat. Kreatív ötletelés következett, minden résztvevő azon igyekezett, hogy a végeredmény a legjobb legyen. Igazi csapatmunka volt ez, korábban bele sem gondoltam, hogy ez mennyire fontos lehet, ezek az apró javaslatok adhatják azt a pluszt, ami a bajnoki címhez kell.
A sok kóstolás eredménye persze az lett, hogy még fél négykor sem aludtam, de ilyen „áldozatokat” meghoz az ember, ha segítségről van szó, nem?

Kedden rendezték a filteresek döntőjét, ahol Schreiber Nikolett meggyőzően szerepelt, végül egész komoly pontelőnnyel nyert. Egy Casino Mocca által pörkölt hondurasi kávéval versenyzett, a Moreno fivérek egyik tételét választotta, aminek fekete ribizlis, csipkebogyós, cseresznyés ízei a nemzetközi zsűrit is levette a lábáról.
Szerdán folytatódott a bajnokság, Deák József elsőként lépett a színpadra a döntőben, magabiztosan, az időt végig kontrollálva fejezte be a programját. Az ő kávéja is a Casino Moccától érkezett, egy izgalmas kolumbiai tétel, Siervo Moreno farmjáról származik. A különlegessége a feldolgozás során alkalmazott tejsavas erjesztés, ami hozzájárul a különleges aromákhoz is, ebben a kávéban cseresznyét és szilvát is felfedeztünk az előkóstoláskor. A kreatív ital is erre játszott rá egy hidegen préselt cseresznyelével, ami még jobban kiemelte a kávé ezen karakterét.

Most még az ünneplésé a főszerep, de hamarosan még koncentráltabb felkészülés indul, hiszen június végén Dublinban már a világbajnoki cím a tét, és a srácokat ismerve csak a legjobb szereplés lehet a cél!