Fedezzük fel Bolognát! – 2. rész

Sorozatunk első részében a bolognai palotákkal ismerkedtünk meg. Maradt még a központban egy ikonikus palota, a Palazzo dei Banchi, amely épp a városházával szemben áll. Homlokzatát, amely 96 méter hosszú és egy méter vastag, a Vignola néven ismert Jacopo Barozzi tervezte 1565 és 1568 között azzal a céllal, hogy a tér egységesebb legyen, és az épület eltakarja a mögötte lévő kis középkori utcákat, amelyek ma is piacként működnek. Árkádjai alatt a középkorban pénzváltók üzleteltek, amelyeket bankoknak is neveztek, innen a palota neve.

A palota árkádjai folytatódnak az utca végéig, az árkádsor neve Pavaglione. Itt található az egyetem régi épülete, az Archiginnasio.

A bolognai egyetem rövid története

A bolognai egyetem alapítását 1088-ra teszik, de valójában nem lehet egyetlen dátumhoz kötni, mert nem egy uralkodó vagy egy szervezett tanári csoport parancsára jött létre, hanem néhány diák spontán és informális kezdeményezésének eredményeképpen. A diákok által felkért tanárok a város különböző helyein tartottak órákat: magánházakban, kolostorokban, bérbe vett ingatlanokban.

Kezdetben csak jogot oktattak, majd szabad művészeteket is tanítottak, és később az orvosi kollégiumot is létrehozták. Bologna hamar „La Dotta” (a tanult) néven vált ismertté. Gazdag és hatalmas középkori metropolisz volt, amely jómódú fiatalok százait vonzotta és fogadta be, akik nemcsak könyveket és szolgákat hoztak magukkal, hanem jelentős mennyiségű pénzt is.

A diákok kezdetben hatalmas önállóságot élveztek, amit aztán később nemcsak vezető testületeikben, hanem a városi tanácsokban is elvesztettek, és egyre nagyobb befolyást szenvedtek el a helyi és a pápai hatóságoktól. Végül a tridenti zsinat után az egyetem a pápaság uralma alá került.

1563-ban avatták fel az Archiginnasiót, ami a továbbiakban mindenféle egyetemi oktatás egyetlen helyszíne lett, így könnyebb volt az ellenőrzés. Kötelezővé tették a katolikus hitvallást is, ami sok protestáns diák távozásával járt.

A városi könyvtár otthona, az Archiginnasio

Az Archiginnasio 1803-ban megszűnt oktatási intézményként működni, a bolognai egyetem otthona azóta a Palazzo Poggi. A régi épületbe Emilia-Romagna régió legnagyobb könyvtára, az Archiginnasio Városi Könyvtár költözött be, amely több mint 850 ezer kötettel, köztük 15 ezer reneszánsz kori kiadvánnyal, kétezer ősnyomattal, 8500 kézirattal, levéllel, rajzokkal büszkélkedhet.

A káprázatos palota udvaráról hosszú lépcsősor vezet az emeletre, a folyosók falain és a mennyezeten az egykori diákok díszes családi címerei láthatók, közöttük magyar vonatkozásúval is találkozhatunk.

Az emeleten van a Sala dello Stabat Mater néven ismert terem, ahol emléktábla hirdeti, hogy Rossini Stabat Mater című műve itt szólalt meg először 1842. március 18-án, Gaetano Donizetti vezényletével.

Szintén a régi egyetem emléke a fából készült, anatómiai színháznak nevezett terem, amelyet 1637-ben Antonio Palucci bolognai építész tervezett. Az anatómiai színház minden sarka igényesen díszített. Orvosok faragott szobrai állnak a fülkékben, míg a középső tanári szék mellett két „spellati” – anatómiai modell – látható. A mennyezet közepén Apolló faragott figurája, asztrológiai szimbólumokkal körülvéve, és mindezen az anatómia ábrázolása mint egy nő, akinek egy angyal kínál combcsontot. (Ez látható a címlapképünkön.)

A terem közepén áll a hatalmas márványasztal. (A két terem 3 eurós belépő ellenében látogatható. A pénztár az első emeleten van.)

A Caffè Pasticceria Zanarini

Az Archiginnasio épületéből kilépve és balra továbbhaladva találjuk Bologna ikonikus kávézóját, a Caffè Pasticceria Zanarinit. A közel százéves kávézóban ihatunk gyorsan egy kávét a pultnál „al banco”, vagy leülhetünk az emeleti teremben, de jó időben az árkádok alatti asztalok egyikénél is megpihenhetünk. A hely finom süteményeket kínál, de ha egy kis aperitivóra támadt kedvünk, sós falatkákat, szendvicseket is fogyaszthatunk mellé.

(folytatjuk)