Vissza
Hétvége Szicíliában 4.
2016.03.17. | Szabó Edit
Siracusa
Itt mindent beleng a tenger levegője, minden kőből árad a régvolt korok hangulata. Elvégre Siracusa a korszakos matematikus-mérnök „asúlyábólannyitveszt” Arkhimédész szülővárosa, de élt itt a drámaíró Aiszkhülosz és a filozófus Platón is…
Itt mindent beleng a tenger levegője, minden kőből árad a régvolt korok hangulata. Elvégre Siracusa a korszakos matematikus-mérnök „asúlyábólannyitveszt” Arkhimédész szülővárosa, de élt itt a drámaíró Aiszkhülosz és a filozófus Platón is…
Ha valahol, hát Siracusában nyugodtan kezdhetjük így a mondatot: „Már az ókori görögök is…” Az embernek könnyen támad olyan érzése, hogy pár ezer éve ott, a demokrácia bölcsőjében nagyon is gondoltak a késői leszármazottakra. Például olyan pazar színházat hagyományoztak ránk, hogy alighanem annak is tátva marad a szája, akit gyerekkorában a Di-Per-Te mellé véletlenül kultúra ellen is beoltottak. Méretes domb oldalába épült az egyik legnagyobb görög teátrum (az eredetileg 67 soros nézőtér körívének átmérője majd’ 140 méter). Valójában a sziklába vájták az egészet. Az akusztikája legendás, a háttere lenyűgöző: a „színpad” mögötti fasoron túl a távolban a tenger és Siracusa óváros-szigete látszik. Ha ehhez a fények és az árnyékok változását is hozzávesszük, nem csodálkozhatunk, hogy annak idején remek drámákat írtak: valahogy versenyezni kellett a látképpel…
![](/userfiles/archeologia%207.jpg)
A színházdomb mögötti kis völgyben mintha egy darabka őserdőben rónánk az ösvényt: kaktuszok, szubtrópusi bokrok és fák, dús aljnövényzet, kövek. És egy nagy sziklába hasított, magas boltozatú, impozáns barlang: Dionüsziosz füle. Eredetileg ivóvíz tárolására szánták, de a legenda szerint a névadó türannosz (nem keverendő össze a bor és mámor istenével!) ide záratta a foglyait, hogy a fantasztikus akusztikai adottságoknak köszönhetően a rabok minden pisszenését, minden rejtett tervét könnyedén kihallgathassa. Az ősi hangtechnikusok mindenesetre elsőrangú munkát végeztek: idelenn, a sötét barlangban csakúgy, mint fölötte, a napfényben fürdő színházban.
![](/userfiles/barlang%20kicsi.jpg)
Színház egyébként akad másik is a neapolisi („újvárosi”) régészeti parkban. A római amfiteátrum a görögnél sokkal kisebb, és jóval később épült – egészen más felfogásban. A múlt szerelmesei, a színház rajongói, a szenvedélyes turisták vagy a „véletlen” idetévedők egyetlen pillantással felmérhetik, hogy miben más a két kultúra felfogása a színházat, a tömegszórakoztató látványosságokat illetően.
![](/userfiles/1Siracusa%20romkert2.jpg)
Jócskán el lehet barangolni (vagy valamelyik színház kövein elüldögélni) ebben a parkban. Vigyázat, a nyitvatartási idő viszonylag szűkre szabott (nagyjából két órával naplemente előtt zárják a kaput, vasárnap pedig még annál is korábban), tehát érdemes időben érkezni. Aki csak egy napot töltene Siracusában (például Cataniából indul neki a bő egyórás buszútnak), az jól teszi, ha előbb a (nagyszerű állapotban megőrződött) romokat járja be, és csak aztán indul neki az óvárost felfedezni.
![](/userfiles/siracusa%20foter.jpg)
Hát igen, az óváros. Csöpp kis sziget, zegzugos utcák, hangulatos terek. Hogy ezt ezer más városkáról is elmondhatjuk? Igaz. De Siracusa MÁS – mint ahogy az ezer másik hangulatos kisváros is MÁS. Itt mindenesetre mindent beleng a tenger levegője, minden kőből árad a régvolt korok hangulata. Elvégre Siracusa a korszakos matematikus-mérnök „asúlyábólannyitveszt” Arkhimédész szülővárosa, de élt itt a drámaíró Aiszkhülosz és a filozófus Platón is. Egyszóval Siracusa különleges hely, a kicsi óváros-sziget, Ortigia pedig különösen alkalmas rá, hogy a fáradt turista lehuppanjon egy asztal mellé, és elfogyasszon pár egyszerűségében is különleges falatot, megigyon hozzá egy különlegesen buborékos proseccót vagy egy pohár finom Etna melléki bort. Aztán barangoljon tovább ez a turista, nézze meg a város védőszentjének, Santa Luciának ajánlott templomot. Ha közel e kedves szent nagy ünnepe, a várost még jobban felpezsdítő december 13-a, a sok dísz, a nagy forgatag láttán gondolkozzon el, hogy vajon hány és hány szék NEM készül el ebben a csodavárosban (hisz Lucia nem más, mint akit mifelénk nemes egyszerűséggel Lucának hívnak…)
![](/userfiles/Siracusa%20falatka.jpg)
Ha a nap végeztével a fáradt utazó visszatér – mondjuk – Cataniába, ott pedig még egy utolsót sétálgatna a másnapi hazautazás előtt, biztosan felfedez még néhány hangulatos kis utcát és teret, és ki tudja, talán ha úgy adódik, még egy utolsó pohár nero d’avolát is felhörpint. S ha mindehhez akkora szerencséje van, hogy alig tíz nappal Szent Luca fent emlegetett ünnepe előtt az Etnának sürgős kitörhetnékje támad, talán még a Catania belvárosát átszelő Etnea sugárút folytatásában magasodó vulkán oldalán csordogáló izzóvörös lávában is elgyönyörködhet a szicíliai éjszakában.
![](/userfiles/etna%201.jpg)
A működő vulkánról készült felvétel forrása: telegraph
![](/userfiles/Siracusa%20kaja.jpg)