Az út elején járunk

Ha átmegyünk Esztergomban a Mária Valéria hídon, és Párkányban Érsekújvár felé vesszük az irányt, a városból kiérve hamarosan lankás dombok, szépen művelt szőlőültetvények üdítő látványa fogad. Hogy a Muzslai-hegyen kitűnő bort adó szőlő terem, már évszázadokkal ezelőtt is tudták az emberek, aztán valahogy mégis elfelejtették. Még szerencse, hogy egy szép napon erre járt Bott Frigyes. Beleszeretett a tájba, felépített egy tízhektáros birtokot, és különleges borainak ma már csodájára járnak az emberek.

Ismert borász vagy, szinte szimbiózisban élsz a szőlővel és a borral, az ember azt gondolná, emellé már nem fér semmi. Aztán egyszer csak jött a hír, hogy Bottéka néven borboltot és vinotékát nyitottatok Révkomáromban. Volt még egy kis ráérő időtök?

Nem volt, de kerítettünk, mert Révkomárom a szívügyünk, ott élünk, ott van a pincénk, minden odaköt bennünket. Az egész családunk rajong a jó borokért, az igényes gasztronómiáért, és egy szép napon arra gondoltunk, mutassuk meg ezt a sok jót az embereknek. Így nyitottuk meg a Bottékát a Klapka téren. A hely napközben kávézóként, este borbárként működik, és örömmel látjuk, hogy a város egyik fontos találkozóhelyévé vált. Eleinte csak a saját borainkat tartottuk, a nagyfiunk, Frici viszont beleszeretett a natúr borokba, így született meg a borbár koncepciója: Észak-Pannónia natúr borai egy helyen. Aki hozzánk ellátogat, és végigkóstolja a szortimentet, tudja, hogy 100-150 kilométeres körzetben hová érdemes ellátogatni.

De ugye a borbárban már nem te szolgálod ki a vendégeket?

Én is megteszem, ha úgy adódik, de leginkább csak azért megyek oda, hogy feltöltődjek. Mostanra összeállt a kis csapat, a gyerekeim, a keresztfiam, a barátok tartják kézben a boltot, és örömmel látom, hogy minden jól működik.

Biztosan sokan kérdezték már tőled, de most én is megkérdezem: hogyan szerettél ennyire bele a borba?

Úgy, hogy a sört istenigazából soha nem szerettem. Minden pénteken fociztunk a fiúkkal, és a Komáromi Napokon egyszer a sörsátor mellett megjelent egy borsátor is. Megörültem, hogy végre nem kell sört innom, és az a bor olyan jólesett, hogy utána tudatosan kezdtem borokat kóstolni. Megalapítottuk a Hamvas Béla Borbaráti Kört, borászokat hívtunk, kóstoltunk, tanultunk, és aztán egyszer csak eljött a pillanat, amikor úgy éreztem, készen állok arra, hogy elkészítsem a saját borunkat. Ennek idestova tizennégy éve.

Most már közel 10 hektáron gazdálkodtok. Ez így elég, vagy vannak tervek a bővülésre?

Négy éve ekkora a terület, és nem lesz nagyobb. Ez a szellemi kapacitásom végső határa. Olyan fanatikus hittel és olyan maximalizmussal készítem a boraimat, hogy időnként még ezt is soknak érzem. Ha most kezdeném a birtoképítést, valószínűleg megállnék 6-7 hektárnál.

Családi vállalkozásként működtök. Mi a munkamegosztás köztetek?

A feleségem, Zsuzsa a borászat adminisztratív teendőit látja el, ő a legfőbb támaszom, és persze ő a legbiztosabb pont a családban. A nagyfiunk, Frici a bélai vendégházat vitte mostanáig a menyemmel és a kisunokával, de most egy francia szüretre, utána pedig Koppenhágába készülnek. Ez így van rendjén, látni kell és tapasztalni, az a legfontosabb. A lányunk egyetemista Pozsonyban, talán ő most a legnagyobb segítség a gyerekek közül. A kisebbik fiunk még csak 17 éves, él-hal a fociért, de azért időnként ő is beáll a borbárba, segít a palackozásnál.

A szőlőben és a pincében a kezdetektől a természetességre törekedtél. Mióta dolgozol biodinamikus elvek szerint?

Nyolc éve kezdtük, és 2015-ben az egész területen átálltunk biodinamikus művelési módra. Őszintén hiszünk a természet örök körforgásában, de tudjuk, hogy ezzel nagyon sok feladatunk van. Vissza kell hozni az élővilágot a talajba, meg kell találni a szőlő és a takarónövényzet közötti harmóniát, meg kell erősítenünk a szőlőnövényt, hogy ellenállóbbá tegyük a kórokozókkal szemben, mert a cél az, hogy szinte egyáltalán ne avatkozzunk be a szőlő életébe. Mindez sok-sok tapasztalást és tudást igényel, és még az út elején járunk, de hiszem, hogy ez az egyik legnagyobb és legszebb kihívás ebben a szakmában.

Mi a biodinamikus művelésmód lényege?

Ezt nem könnyű röviden összefoglalni. Azt kell újra megtanulnunk, amit a nagyszüleink ösztönösen tudtak. Nagyapám nagygazda volt, és biodinamikusan gazdálkodott anélkül, hogy ismerte volna ezt a kifejezést. Az a dolgunk, hogy a lehető legkíméletesebben bánjunk a növényekkel, a kórokozók ellen gyógyteákkal, preparátumokkal, növényi olajokkal védekezzünk, és a szőlősorok közé megfelelő takarónövényeket ültessünk, ezzel szabályozva a szőlő növekedését. Jelenleg 60-70 féle különböző fűféle és gyógynövény keverékét vetjük, és a területünk nem úgy néz ki, mint egy szőlőültetvény, hanem mint egy igazi szőlőskert.

A preparátumokat ti magatok készítitek?

Nem, azokat Burgenlandból hozzuk, olyan pincészetektől, ahol hozzánk hasonlóan gondolkodnak. A biodinamikus borászatok közössége olyan, mint egy nagy család, jó érzés, hogy számíthatunk egymásra, de ehhez sajnos utaznunk kell, mert itt, a borvidéken egyedül vagyunk ezzel a filozófiával.

A vörösboraidat már korábban is szűretlenül palackoztad, de 2017 óta lett egy új, szűretlen termékcsaládod, amelybe már a fehérborok egy része is beletartozik. Miben más a szűretlen bor?

Frici, a nagyfiam sokat utazott, és mindenhonnan néhány palack szűretlen borral jött haza. Közülük egy-kettő valóban meghatározó volt az életemben. 2016-ban tettünk egy próbát, és tetszett az eredmény, így jött létre 2017-től a szűretlen termékcsalád. Mióta biodinamikusan műveljük a szőlőnket, azóta már a fehérborainkat sem derítjük, nincs rá szükség. Ként is csak a legvégén adunk hozzá. A szűretlen borainkat 5-6 napig egész fürtben erjesztjük úgy, hogy az erjedés a bogyón belül kezdődjön el, utána préseljük, majd hordóban erjed tovább. A szűrt borok az egész fürtös préselés után spontán erjednek a hordóban, seprőn tartva, szintén kén nélkül, és csak a legvégén, palackozáskor kapnak egy kis ként. Tehát a fehér címkés boraink szűretlenek, de a szűrtek ugyanúgy derítetlenül és kevés kénnel kerülnek forgalomba.

A két eljárás nagyon hasonló. Milyen pluszt ad neked a szűretlen?

A jó boroknak mindig van valamiféle szakrális tartalma, közvetítenek egy érzést, amit nem nagyon lehet megmagyarázni. Meggyőződésem, hogy a szűretlen borokban több az érzelem. Az is igaz viszont, hogy a szűrt bor tisztábban mutatja a terroirt. Az én fejemben ez a két termékcsalád gyönyörűen megfér egymás mellett, és az a legfontosabb, hogy nincs kényszer, nem kell egyiket vagy másikat választanom.

És hogyan készülnek a vörösborok?

Három kékszőlő-fajtánk van, mindegyik egész fürtben, szárral együtt erjed 3-4 hétig, majd spontán almasavbontás után hordókba kerülnek, és egy év után, szűretlenül töltjük őket palackba. Ennyi az egész.

Van olyan borálom, kihívás a borkészítés terén, amit szeretnél megvalósítani?

Szerintem a fehér burgundi, vagyis a pinot blanc lesz majd az a fajta, amiből el tudom készíteni azt a szűretlen bort, ami képes lesz versenyezni a szűrtekkel. Megmarad minden erénye, de olyan tisztán tudja majd közvetíteni a terroirt, mint a szűrt változat.

A szőlőhöz vagy a borhoz erősebb a kötődésed?

Szeretek kint lenni a szőlőben, a tőkéinktől mindig rengeteg energiát kapok, és remélem, hogy ez kölcsönös. A borokkal viszont nagyon személyes a viszonyom, valahogy bennük látom a visszaigazolását annak, hogy együtt élek a szőlővel. Nincs olyan este, hogy ne mennék le a hordókhoz, csukott szemmel is tudom, hogy melyikben mi van, de biztos vagyok benne, hogy ezt a közvetlen kapcsolatot a bor is érzi. Talán itt érhető legjobban tetten a szűretlen borok csodája, azt hiszem, ezek a borok tudják leginkább közvetíteni azt a hihetetlen érzelmi töltést, ami bennem munkál, miközben velük dolgozom.

Szabad ember vagy, nem nagyon szereted a kötöttségeket. Ha végre van egy kis szabadidőd, mivel töltöd legszívesebben?

A bringázás lett a legújabb mániám, ha tekerek, az nagyon ki tud kapcsolni, még akkor is, ha szőlősorok között vezet az út. Zsuzsa ezt kevésbé díjazza, de azért meg tudjuk találni a mindkettőnk számára ideális középutat.

És ha messzebbre utazol, mi a legkedvesebb úti célod?

Burgundia. Az a letisztultság, az a nagyon komoly terroirszemlélet példaértékű, és úgy vélem, hogy a mi borvidékünk adottságai nagyon hasonlóak Burgundiához. Rengeteget tudok ott tanulni.

Van Dunaradványban egy nagyon kedves vízparti házatok. Jó időben remekül lehet a parton heverészni, úszni egyet, vagy csak a teraszon üldögélve nézni, hogy jönnek-mennek a hajók. Ez most az új családi bázis?

A területeink a Muzslai-hegyen vannak, a családi házunk, a pince és a borászat pedig Révkomáromban, ez a kis dunaradványi telek pedig épp félúton a kettő között. Elég aktív életet élünk, jó itt kicsit megállni, végiggondolni, hogy mi történik körülöttünk és velünk. Ez a mi kis „nyugalomszigetünk”, nagy öröm, hogy megadatott.

Mit érdemes tudni a borvidéketekről? Mi az, amit te leginkább szeretnél megmutatni a boraidon keresztül?

A Muzslai-hegynek nagyszerűek az adottságai: két folyó, a Duna és a Garam között terül el, a felszínen lévő, nagyjából húszcentis barna erdőtalaj vulkanikus kőzetet borít. Ez a vidék mindig híresen jó bort adott, nem véletlen, hogy ez volt a Prímás Pince szőlőskertje, de hogy vulkáni kőzetekből táplálkozik a szőlő, az csak az utóbbi években vált egyértelművé. Ahhoz, hogy a borvidék lényegét a boraimon keresztül is meg tudjam mutatni, hinnem kell ebben a termőhelyben. Sokszor kóstolunk különböző borokat Európa nagyszerű vidékeiről, ezért merem nyugodt szívvel kijelenteni, hogy kiemelkedően jó adottságokkal rendelkező területen gazdálkodunk, sőt megkockáztatom, hogy a borvidékünk talán a legszűkebb elitbe tartozik.

Bátor kijelentés…

Az bizony, és csak akkor válik hitelessé, ha ezt a boraimmal is vissza tudom igazolni. Ezért dolgozunk. A területet lassan kezdjük megismerni, a múltunkról és a hagyományainkról viszont nagyon keveset tudunk, ezen a téren komoly munka vár még ránk.

Megfogalmazható egy konkrét cél, amit el szeretnél érni?

Annak érdekében tevékenykedünk, hogy a Garam menti borokat Európa legjobbjai között tartsák számon a jövőben. Ehhez minden adottságunk megvan, de az út még hosszú lesz. Mi vagyunk az első generáció, de hisszük, hogy jönnek utánunk azok a fiatalok, akiknek átadhatjuk a tapasztalatainkat, és újra egymásra épül a többgenerációs tudás. Fontos küldetésünk, hogy a saját márkánkat és a borvidéket egymás mellett építsük minden tehetségünkkel. Csodálatos helyre születtünk, és az a feladatunk, hogy a Muzslai-hegy és a Garam mente értékeit megmutassuk a világnak.

Megjegyzés: Az interjú hanganyagának szerkesztett változata a Magyar Katolikus Rádió Borivóknak való című műsorában hangzott el, 2019. augusztus 10-én. A műsor meghallgatható.