2024.11.11. | Szabó Edit
Az idén először rendeztek olyan borversenyt Egerszóláton, amelyiken kizárólag dűlőszelektált olaszrizlingeket értékeltek a bírák. A Szóláti Nagydíj vándorkupát a zsűri döntése alapján egy évig a köveskáli Pálffy Szőlőbirtok és Pince őrizheti…
Régóta nem titok, hogy Gál Lajos egri borász hisz az olaszrizlingben. „A fajta a miénk, fel kell hívnunk rá a figyelmet” – fogalmaz, és a maga részéről meg is tesz mindent ennek érdekében. Kevesen tudják, hogy a második világháború előtti években az olaszrizling az Egri borvidék egyik legfontosabb fehér fajtája volt, és a belőle készült borok népszerűségét még a szocializmus éveinek mennyiségi szemlélete sem csorbította jelentősen. Az egerszóláti olaszrizling éppúgy helyet kapott az eposzi jelzőkkel ellátott, népszerű borok sorában, mint a móri ezerjó, a badacsonyi kéknyelű, a somlói juhfark és a debrői hárslevelű, csak a minőség volt … nos, ingadozó.
Gál Lajos 1992-ben lett az Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója, és ebben a pozíciójában is sokat tett azért, hogy az olaszrizling a régi fényében térjen vissza a borvidékre. Aztán amikor 1999-ben megalapította saját egerszóláti pincészetét, természetes volt, hogy nyolchektárnyi termőterületének jelentős részéről olaszrizlinget szüretel, felélesztve ezzel a település környéki termőhelyek tradícióit, ám minőségben komoly szintet lépve fölfelé.
A fajta népszerűsítésének útján újabb mérföldkövet jelentett a legkiválóbb olaszrizlingek nemzetközi versenye, az Aranytőke Borszemle, melyet – Gál Lajos kezdeményezésére – minden második évben Egerszóláton rendeznek, az idei évtől pedig egy külön megmérettetésen a dűlőszelektált olaszrizlingek kerültek fókuszba.
A versenyről
A dűlőszelektált olaszrizlingek versenyére nem lehet nevezni. A szervezők felkértek tíz borszakírót, akik 3-3 bort ajánlhattak a mezőnybe. A minősítő kóstolóra csak olyan tétel kerülhetett, amelyik kapható kereskedelmi forgalomban, és a címkéjén feltüntették a dűlő nevét. A jelölt borok közül a következők teljesítették maradéktalanul a fenti kitételeket:
Borbély Családi Pincészet: Karós Olaszrizling 2020
Bujdosó Szőlőbirtok: Csirip-tető Olaszrizling 2023
Bussay Pincészet: Kövecs Olaszrizling 2021
Dobosi Pincészet: Bio Olaszrizling Tag Dűlő 2022
Dubicz Borászat: Sárhegy Olaszrizling 2021
Figula Pincészet: Sóskút Olaszrizling 2023
Gál Lajos Pincészete: Gratie Kántor-tag Olaszrizling 2021
Jásdi Pince: Lőczedombi Olaszrizling 2023
Pálffy Szőlőbirtok és Pince: Királyi Mál Olaszrizling BIO 2022
Szászi Birtok: Kabócás Olaszrizling BIO 2022
Szászi Birtok: Rókaluki Olaszrizling 2022
Szent Donát Borkúria: Slikker Olaszrizling 2022
Zelna Borászat: Farkó-kő Olaszrizling 2021
A borszakíróktól Figuláék bora 4, Gál Lajosé és Bussayéké 3, a Zelna Borászat tétele pedig 2 ajánlást is kapott, de Gál Lajos főszervezőként úgy döntött, hogy a verseny tisztasága érdekében a saját borát nem indítja. A minősítő vakteszten így összesen 13 bort értékelt a borszakértőkből és borászokból álló nyolctagú zsűri.
A bírák először minden bort megkóstoltak, majd az öt legmagasabb pontszámot kapott tételt rangsorolták – még mindig vakon –, így jött létre a végeredmény.
A Szóláti Nagydíjat 2024-ben a Pálffy Szőlőbirtok és Pince érdemelte ki a 2022-es Királyi Mál Olaszrizling BIO tételével.
A díjátadó
A díjátadó ceremóniának 2024. november 8-án Egerszólát legújabb ékessége, a Dobos Attila által alapított Egersoul pincészet adott otthont. A díjátadó után a versenytételek mellett több egri és mátrai termelő dűlőszelektált olaszrizlingjének kóstolására is sor került.
A nyertes bor
Mint Pálffy Gyulától, a köveskáli Pálffy Szőlőbirtok és Pince alapítójától megtudtuk, a filoxéravész előtti időkben szinte csak furmintot termesztettek a gazdák a Káli-medencében. Az első olaszrizlingvesszőket stájer kereskedők hozták a vidékre az 1870-es években, de mire elterjedhetett volna, jött a szőlőgyökértetű, és kipusztultak az ültetvények. Ma már nehéz megmondani, hogy miért, de a filoxéravész után szinte senki nem telepített furmintot, mindenki az olaszrizlinget kereste. Akkor vált a vidék fontos fajtájává, és azóta is tartja pozícióját.
A Pálffy Pince alapjait Gyula édesapja rakta le egy 3000 négyzetméreres olaszrizling-ültetvénnyel. Ma 16 hektáron gazdálkodnak, és a pincészet 2017 óta tanúsítvánnyal rendelkező biobirtok. Spontán erjedő boraikat általában egy évig seprőn tartják, az érleléshez 225 literes fahordókat használnak. A termékskála színes és változatos, a pezsgőtől a késői szüretig mindent megtalálunk náluk, amit csak szeretnénk.
Köveskál környékének két fontos termőhelyén a Fekete-hegyen és a Mező-mál-dűlőben egyaránt vannak területeik, a Fekete-hegy vulkanikus, a Mező-mál tengeri üledékes mészkő, és ez a különbség jelentősen érezhető a borokban is. A díjnyertes tétel a Mező-mál-dűlő terméséből készült, annak is a két széléről. „A nyugati rész mészköves, pici fürtök teremnek rajta, alig van víz, szenved a szőlő. A keleti oldalon viszont vulkanikus bemosódások vannak a talajban, ezért ott más a gyümölcs karaktere. A két helyről származó szőlőt külön kezeljük, felerészben hordóban, felerészben tartályban tartjuk őket egy évig, és csak utána történik meg a házasítás” – magyarázza a díjnyertes tétel készítésének folyamatát Gyula, aki büszke arra, hogy a bor megszületésében jelentős szerep jutott fiának, az ifjabbik Pálffy Gyulának is.
A bor mély, rétegzett, ugyanakkor kedves és könnyű ivású. Éppen olyan, amilyennek egy jó olaszrizlingnek lennie kell. „Mindenkinek kívánom, hogy ilyen sikereket érjen el” – mondta Pálffy Gyula a díj átvételének pillanatában, nem minden meghatottság nélkül. Mi pedig azt kívánjuk, hogy ezt a fáradságos munkával elkészített, nem mindennapi tételt örömmel igyák az emberek.