Vissza
Téli képeslapok
2023.03.20. | Vargha Márk
Vargha Márk minden évszakban felfedez olyan új helyeket, melyeket érdemes kipróbálni. A nyári és az őszi hónapok után télen sem maradt tétlen, újabb képeslapokra jegyezte fel élményeit – és várja a tavasziakat…
1/ „A Bartók” beülős helyei
Bár a budapesti Bartók Béla út felújítása rég megtörtént, a járdák és a zöldfelületek megszépülését csak késve követték az ahhoz méltó vendéglátóhely-nyitások. Szerencsére a pékségtől a fagylaltozón át a poke nevű hawaii specialitást kínáló ételbárlánc itteni tagjáig sok jó hely jelent meg az elmúlt években. Három olyan étterem is nyílik mostanában, amelyeket érzésünk szerint mindenképpen ki kell majd próbálnunk, amint elérkezik a „kiülős idő.” Ám addig is néhány dicsérő szót szólunk két remek, baráti találkozókra is maximálisan alkalmas helyről.
.jpg)
A Béla öndefiníciója szerint „hiánypótló, varázslatos kávéház, étterem és bár.” A térbe belépve valóban van némi varázserdő-érzésünk, hiszen a plafonról szobapáfrányok lógnak, és a falon is szép számmal láthatunk növényeket, madarakat a különféle grafikákon és festményeken. Szóval, jó itt lenni, az enteriőrre itt legalább akkora hangsúlyt fektettek, mint a konyhára – amire szintén nem lehet panaszunk. Az étlap dicséretesen rövid és nem túl bonyolult, de telitalálatos kombinációkkal dolgozik. A téli hónapok főételei közül kettőt próbáltunk ki. Első alkalommal egy laktató, de egyáltalán nem nehéz székelykáposztát, ami a magyaros ízek kedvelőinek ízlelőbimbóit veszi célba. Második alkalommal pecsenye kacsamájat diós tahinivel, marinált lila hagymával és őszibarackkal, amely mesterien ötvözte a krémességet és a savasságot. De van itt még sok más szimpatikus fogás is: tagliatelle, malacpofa, kelbimbófőzelék, kacsa- vagy épp kecskesajtburger is. A borlapot – melyen Pfneiszlék kékfrankosától Ipacs Szabó cabernet franc-ján át a TR Művek késői furmintjáig sok személyes kedvencünk megtalálható – láthatóan nagy gonddal állították össze. Egy ilyen helyen nyilván nem dolgozik sommelier, de a tulajdonosok vagy a konyhai dolgozók közül valaki egészen biztosan ért a borokhoz, ennek köszönhetően biztosan találunk olyan tételt, amelyik illik a választott fogásunkhoz.
A Bölcsőről sok jót hallottunk az elmúlt tíz évben, de – a magunk számára is meglepően – csak az elmúlt télen került sorra. Ételeket is felszolgáló, igényes, tágas kocsmáról van szó a Bartók egyik mellékutcájában, a Zentában. Fapadok és székek boxokba rendezve, hatalmas pult, hajópadló. Este minden bizonnyal kocsmazaj, de hát ez a hangulat része, mi mindenesetre mindkétszer ebédidőben ültünk ide be, egyedüli vendégként. A cél az volt, hogy kipróbáljuk azokat a hamburgereket, amelyekről olyan sok jót hallottunk már.
A Bölcső Burger összetétele: marhahúspogácsa, vörös cheddar, paradicsom, bébisaláta, remuládmártás, sárga mustár. Valóban telitalálat. A BBQ Burger mellé az étlapon „egy darab paprika”-jelzés került, jelezve, hogy csípős az étek, azonban olyan hozzáértéssel van kimérve a jalapeño, hogy a többi összetevőt – húspogácsa, vörös cheddar, paradicsom, bébisaláta, bacon és házi BBQ-szósz – távolról sem nyomja el, csupán nagyon enyhe pikantériát ad az egész kombinációnak. Tetézi a pozitív élményt a kitűnő házi (!) sztékburgonya, melyet majonézbe vagy ketchupba tunkolhatunk. Szomjúságunk oltására pedig a pult feletti kijelzőn felsorolt tucatnyi csapon lévő kézműves sörből válogathatunk. Kell-e ennél több? Nekünk igen: a burgereken kívül van ugyanis itt még sok jóféle „sörszívó”, amit szépen sorjában meg fogunk kóstolni: sólet, merguez kolbász, grillezett brie sajt, sőt a sörkorcsolyák menüpontban a hazai étlapokon még mindig méltatlanul ritkán szereplő velős csont is.
2/ Ahol hónapokra lehorgonyoznánk: a tiszalöki Horgonyzó
Örvendetes fejlemény, hogy Kelet-Magyarországon is szaporodnak a jó éttermek. A Tisza partján a nyári Sulyom-élmény után újabb kincset leltünk, a Horgonyzót. A tiszalöki üdülőtelepen találjuk ezt a kis belmagasságú családi vendéglőt, amely levesekben, főételekben és desszertekben is képes nagyon jót nyújtani. Kiülős időben a pizzáját is ki fogjuk próbálni. Szuper a korhely halászlé harcsafilével (a korhelységet nem savanyú káposzta, hanem mustár biztosítja), s nem lehet kifogás a harcsapaprikás ellen sem, amit kapros túrógombóccal körítenek.
De nem csak halban, vadban is nagyot villant a hely: az őz itt nem a szinte megszokott pörkölt, hanem pecsenye formájában kerül elénk, burgonyafánk, mandulás brokkoli és ropogós hagyma a körete.
A legkellemesebb meglepetés azonban a tésztaétel ízgazdagsága: a vargányás kéksajtos dadai csusza tiszalöki füstölt sajttal és szarvasgombás vajmártással van megbolondítva. Az étlaphoz hasonlóan az itallap is változatos, foglalni pedig erősen ajánlott.
3/ Tavasz januárban: Jordánia
A magyar téli szürkeségből sok jó helyre el lehet szökni, de ár-érték arányban Jordánia közülük az egyik legjobb választás. Az Akabából Budapestre tartó repülőgép tele van, látszik, hogy többen visszajárnak a Vörös-tenger partján fekvő kikötővárosba, melynek címerébe mi a foghíjtelket és a három négyzetméteren ötféle térkövet helyeznénk, de hát ez nem az Emírségek, hanem a „rendes” Arábia, kérem. (Mi Abu Dzabiból repültünk ide, a kontraszt nyilván óriási volt.) Jordánia a márciusi-áprilisi főszezon előtt nem drága, és pár nap alatt nagyon jó kikapcsolódási lehetőséget nyújt akkor is, ha Akabától nem merészkedünk sokkal északabbra.
A kényelmes megoldás helyben egy utazási irodánál befizetni az egynapos petrai vagy a kétnapos kirándulásra a Rum vádihoz (Wadi Rum), a macerásabb, de persze olcsóbb és kevésbé kötött, ha a kettőt kombináljuk, és a naponta egyszer induló JETT-buszjáratot (ez a helyi Volánbusz megfelelője) vesszük igénybe. Ez 8:30-kor indul Akaba központjából, és körülbelül 10:30-kor van Petrában. Ha a teljes, valóban fantasztikus romvárost meg szeretnénk nézni a legutolsó „állomásig”, a Monostorig, és nem akarunk az úton sem teve-, sem lóhátra ülni, akkor nem bámészkodhatunk túl sokat, bár a 16:00-kor kezdődő kiterelésig végezni tudunk a látványosságok felfedezésével. 17:00-kor pedig irány busszal a Rum vádi, a vörös sivatag, ahol mesebeli lakoma, csillagos égbolt, a másnapi dzsiptúrán pedig a legváltozatosabb sziklaképződmények és beduin tea vár.
A program után, ha nem akarunk befizetni egy újabbra, sátortáborunk személyzete készségesen rendel nekünk taxit, amivel visszamehetünk Akabába, hogy sznorkelezzünk egyet a South Beachen, vagy ha a januári tengervíz-hőmérsékletet hidegnek találjuk, élvezhetjük a naplementét.
4/ Mád újabb nagy dobása: Furmint Február a Borsay-kastélyban
A zempléni falu, ahol minden évben legalább egyszer megfordulunk, folyamatosan, látványosan fejlődik, s ahogy hírlik, az itteni borászok hamarosan saját eredetvédelmi rendszert indítanak útjára. Eddig legalább négyféle rendezvényen jártunk itt a különböző évszakokban. Idén egy nagyon jól szervezett Furmint Februárhoz volt szerencsénk a Mádi Borakadémián.
A kínálatból semmi sem hiányzott, viszont egy kicsit tágasabb térnek és erősebb világításnak örültünk volna. Úgy tudjuk, a rendezvénynek eredetileg egy másik helyszín adott volna otthont, a Borsay-kastély tehát szükségmegoldásként került a képbe, és így érthető, hogy nem voltak teljesen ideálisak a körülmények. Bízunk benne, hogy a következő években találnak majd elég tágas és világos teret, mert a seregszemlét egyébként szívből ajánljuk mindenkinek.
Felsorolni is lehetetlen azt a sok jó bort, amit itt kóstolhattunk. A hangsúly legtöbbször a terroiron, vagyis a különböző dűlőkön volt, sok borász azonos évjáratú és azonos eljárással készült furmintokat hozott, de más-más termőterületről. Talán nem véletlenül, mindenesetre az Úrágya-dűlőből három furmintot is kóstoltunk, a Szepsy, az Árvay és a Demetervin pincészetektől.
A magunk részéről kiemelkedőnek tartottuk továbbá a Maison aux Pois és a Tokaj Classic 2019-es Betsek száraz furmintját, a Holdvölgy 2019-es Intuition 3-ját a száraz mezőnyben, míg Zsirai Kata 2012-es szamorodniját, a Tokaj Classic 2018-as hatputtonyos aszúját, Takácsék 2017-es Abigéljét, és a Bodnár Pincészet 2019-es Érintését – ez utóbbi hárslevelű és sárga muskotály kései szüretének szép eredménye.
Vargha Márk korábbi képeslapjait itt lehet elolvasni:
Nyári képeslapok
Őszi képeslapok
Fotó:
Vargha Márk
