Több mint évjáratpremier
Mint arról a IV. Badacsonyi Újbor Kóstoló című írásunkban beszámoltunk, november 18-án a badacsonyi Hableányban mutatták be legfrissebb tételeiket a borvidék borászai. A találkozón a kóstoló mellett három szakmai előadást is meghallgathattak az érdeklődők.
Francia kitekintés
A kóstoló szakmai előadásaival az időben és a térben is utazhattunk. A borvidék történetébe dr. Laposa József avatta be az érdeklődőket, Langó Tamás sommelier pedig a magyarországi újborfogyasztási trendek felfedezésére hívta a közönségét. Itthon a Márton-nappal (november 11.) fonódott össze a friss évjárat felfedezése, hiszen egykor ekkorra forrtak ki az első tételek – a mai időjárási viszonyok, technológiák hatására azonban ez a folyamat felgyorsult. Főként a korán érő, vékony héjú, savakban gazdag, nem túl tanninos fajtákkal lehet ilyenkor ismerkedni: a fehérek közül a ropogósan gyümölcsös, illatos, üde tételek időszaka ez, a vörösek közül pedig ilyenkor kap reflektorfényt a portugieser.
Franciaországban november harmadik csütörtökjén kerül forgalomba az új évjárat, vagyis leginkább a beaujolais nouveau, melyről Maxime Belrepayre adott elő. Beaujolais Közép-Kelet-Franciaországban fekszik, a gasztronómiai fővárosnak számító Lyon közelségében, 12.500 hektár összterületen. A magyar borvidékek közül Péccsel van egy magasságban, klímája inkább Sopronra hasonlít, bár telei enyhébbek. A borkészítés jelentősége a 17. században nőtt meg, az első AOC minősítést 1937-ben kapta meg a térség. Az itteni boroknak már ekkoriban épült a kultusza: érkezésüket jó előre beharangozták a vendéglátóhelyeken, borozókban, a hordónyitásokat ünnepély kísérte.
A fehér szőlők aránya csupán 4% körüli – ez chardonnay, a területek 96%-án gamay terem, egy burgundiai származású, korai érésű, termékeny fajta. Fürtjei kicsik, bogyói közepes méretűek, vékony héja érzékennyé teszi a betegségekre, sérülékenysége miatt kézzel, egész fürtökben szüretelik. Savakban gazdag, tannintartalma viszont nem magas. Ízében piros gyümölcsöket – meggyet, epret, málnát, esetleg cseresznyét, szilvát – érezhetünk, de a banános, cukorkás jegyeken (beaujolais nouveau) sem kell meglepődni. A gamay az alapja Beaujolais népszerű borainak, melyek több kategóriába sorolhatóak: a legegyszerűbbekre főként a gyümölcsösség jellemző, de ahogy haladunk a cru területek felé, úgy válnak egyre komplexebbé az ízek.
Három, karakteres, jól megkülönböztethető bort kóstoltunk (Jean-Baptiste Duperray Beaujolais Nouveau Vieilles Vignes; Pierre-Marie Chermette Beaujolais Nouveau Les Griottes; Vignerons de Bel-Air Beaujolais-Villages Nouveau Cuvée Bistrot). Maxime Belrepayre kiemelte, hogy 10 éve még sokkal egyenízűbbek voltak a térség borai: az elmúlt időszakra a minőség javulása mellett az ízek diverzebbé válása jellemző. Aki úgy akar beaujolais-t inni, mint a franciák és a nemzetközi rajongótábor, az gyorsan szerezze be a készletet, mert nagyjából február végéig szokás töltögetni belőle.
Télen is Badacsony
Az új évjárat érése alatt sem maradunk badacsonyi programok nélkül: december 2-án ünnepi fényekbe borult a borvidék turisztikai központja, itt van az Adventi bornegyed. A Pláne Badacsony Borterasz tematikus kóstolóin a térség hegyeivel ismerkedhetünk: a „Pláne péntekek – A hegy leve” programsorozat elsőként a Csobáncot fejtegette, több mint tíz tételen keresztül. Az estet Tóth Ádám (Pláne) vezette Illés Anita (Illés Borászat) közreműködésével, de több borászat (Csobánci Bormanufaktúra, Pálosi Pince, Edvi Illés) képviselője is vállalkozott a bemutatkozásra.
Az idei program hegyei között volt a Tóti, a Bács és a Sabar – erről a hármasról Istvándy Gergely mesélt; a Gulácsot Sellyei Gábor (Sellyei Bor) mutatta be.Az idei program utolsó állomása az Örsi-hegy; jövőre pedig a Szent György-hegyet, Ábrahámhegyet, Szigligetet és a Badacsonyt veszik célba.
Cikkünk előző része itt olvasható: IV. Badacsonyi Újbor Kóstoló
