Vissza
Olaszrizling – Jásdiék szerint
2024.04.06. | Németh Judit
Hogyan látják az olaszrizling helyzetét a Balaton környéki gazdák, miért nehéz a bioművelés, és miért fontos, hogy a GROW du Monde nemzetközi borversenynek Balatonfüred ad otthont? Németh Judit Jásdiékkal együtt vont mérleget…
Igaz, hogy a februári – egyébként hatalmas sikerű – „Olaszrizling szerintünk” esemény már lezajlott, de nem elégedtünk meg azzal, hogy mi is (majdnem) végigkóstoltuk a meghívott 22 pincészet olaszrizlingjeit. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen mérleget von erről és milyen szemszögből látja az olaszrizling jövőjét a főszervező Jásdi Pince.
Az Olaszrizling szerintünk rendezvény pénteki szakmai napja eddig úgy zajlott, hogy a borászok elhozták és személyesen bemutatták a többieknek a saját olaszrizlingjeiket. De mivel „mindenki ismer már mindenkit”, az idén az adott új lendületet a rendezvénynek, hogy meghívtak három szakembert, akik egy igen aktuális témát, a biogazdálkodás és az organikus borok tárgykörét járták körül előadásaikban. A prezentációkat izgalmas eszmecsere követte.
A szakmai program
Dr. Lukácsy György, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézetének adjunktusa az ökológiai szőlőműveléssel járó klimatikus, gazdasági és szakmai kihívásokról beszélt, és nemzetközi példákon keresztül mutatta be, hogyan segíthetik a kutatóintézetek és a hatóságok a bioművelést vállaló termelők hatékony talaj- és növényvédelmét vagy éppen a piacra jutást.
Gyukli Krisztián, a balatonfüredi Gyukli Pince vezetője, aki a birtok tíz évvel ezelőtti alapításától kezdve organikusan műveli a területeket, a saját tapasztalatairól mesélt, és az egymástól való tanulás, a párbeszéd fontosságát emelte ki azzal szemben, hogy a szőlőt organikus és hagyományos módon művelők egymás ellenében határoznák meg magukat.
Mindkét előadó elismerte: az átállás nagyon sok pénzt és erőfeszítést igényel a pincészetek részéről, nem is beszélve az ezzel járó kockázatokról. Talán nem is gondolnánk, de a szőlőben alkalmazott bio-növényvédőszerek nemcsak sokkal drágábbak (és jóval gyakrabban kell bevetni őket), hanem nehezen is beszerezhetőek. A magyar biotermelők piaca olyannyira szűk (értsd: olyan alacsony a felhasználási volumen), hogy bizonyos szereket sok esetben nem is lehet megtalálni a honi forgalmazásban. Számokban kifejezve: Magyarországon hozzávetőleg 2 százalék az organikusan művelt szőlőterületek aránya, míg ez az érték a közeli Ausztriában 20 százalék. Mindemellett a művelt szőlőterületek nagysága is évről évre csökken itthon, tehát nem várható kiugró növekedés a mennyiségben.
A borpiacon érzékelhető, hogy nő a kereslet a fenntartható módon előállított borok iránt, de míg Magyarországon csak most van kibontakozóban ez a trend, addig a nemzetközi piacokat megcélzó borászatoknak valóban komolyan kell venniük az ezzel kapcsolatos elvárásokat.
A Jásdi Pince munkatársai is a fokozatos átállást látják járható útnak. Egyébként a kezdetektől osztják azt a nézetet, hogy a lehető legkevesebb és legkíméletesebb növényvédő szert kapja a szőlő, valamint arra törekszenek, hogy a növény természetes védelmét erősítsék (a talajtól kezdve a lombozatig), de a szélsőséges időjárási körülmények miatt bizonyos esetekben szükség van a beavatkozásra. A saját megfogalmazásuk szerint a természettel harmóniában művelik a szőlőt és készítik a boraikat.
Az átállással kapcsolatos kérdést tovább árnyalja a nemzetközi példák alapján kirajzolódó statisztika: tiszta bioművelés esetén 10 évente átlagosan 1 évjárat teljes kiesésével kell számolni az időjárás vagy a kártevők pusztítása miatt – ez pedig komoly anyagi áldozatot jelent egy pincészetnek.
Végül pedig Győrffy Zoltán magyar borszakíró, nemzetközi borbíráló és az olaszrizlinget nemzetközi porondon népszerűsítő GROW du Monde (a GROW a graševina, az olaszrizling és a welschriesling szavak összevonásából állt össze) egyik alapítója mutatta be a szervezet céljait. A GROW – amellett, hogy szintén az olaszrizling népszerűsítését tűzte zászlajára Közép-Európában és a Duna medencéjében – az idei nemzetközi borversenyét és kóstolóprogramját Magyarországon, Balatonfüreden fogja megrendezni, és a Balaton borrégió lesz a házigazda.
A kóstoló
A szombati, nyilvános kóstolóra visszakanyarodva: átfogó képet kaptunk nemcsak a Balaton borrégió, hanem az egész ország olaszrizlingjeiről. Mindenhonnan azt halljuk, hogy csökken a borfogyasztás, aminek egyik oka, hogy a fiatalabb generációkat nem mozgatja meg sem egy-egy boros esemény, sem a borkultúra mélyebb megismerése. A fentiekre nagyon jól rácáfolt a rendezvény – részben talán az újonnan bevezetett junior jegynek köszönhetően –, sok fiatallal találkoztunk. Az sem volt ritka, hogy két generáció tagjai együtt kóstoltak, és szerencsére a hölgyek sem maradtak otthon. Nincs is ennél jobb fóruma a felelős és kulturált borfogyasztás népszerűsítésének.
És bár minden évben szeretnének valami újdonsággal előrukkolni a szervezők, sem a bevált helyszíneken (Jásdi Borterasz és Szent Donát Pince), sem a rendezvény méretén (20-25 pincészet) nem kívánnak változtatni, mert sikerült megtalálniuk az egyensúlyt a szakmailag izgalmas és változatos, ugyanakkor családias légkör között.
Generációváltás Jásdiéknál
Egy ideje már nem titok, hogy a Jásdi Pincénél lassú és fokozatos generációváltás történik: Jásdi Attila a tavalyi évtől már operatív szinten is kezdi átvenni a pincészet irányítását szüleitől, Jásdi Istvántól és Maritól, és ebben felesége, Csaba Réka is támogatja, de ahogy ő fogalmaz: egy családi vállalkozás működtetése nem Excel-táblás művelet. A döntéshozatal továbbra is közös, a márkafrissítésért és az innovációkért azonban már az ifjabb generáció felel. Területeik nagy része saját, de az elszállt ingatlanárak miatt egyébként is falba ütközik bárki, aki manapság új területeket szeretne vásárolni. Abba pedig talán bele sem gondolunk – noha nem csak Balaton-specifikus problémáról van szó –, hogy a túlzott beépítés egy-egy dűlő mikroklímáját is tönkreteheti.
Jásdiék ennek ellenére optimistán tekintenek a jövőbe, hisznek az összefogásban és a régiós szintű együttműködésben, amelynek a mai napig Jásdi István az egyik motorja. A pincészet törekszik rá, hogy az ország top éttermeiben is elérhetőek legyenek a boraik azok számára, akik nem tudnak személyesen ellátogatni Csopakra. Ezzel együtt mindenkit arra biztatunk, hogy vegye fel úti céljai közé a télen-nyáron nyitva tartó borteraszt, aki pedig igazán exkluzív élményre vágyik, válassza az ősztől tavaszig tartó időszakot, amikor lelassul egy kicsit az idő, és a jó borok mellett a borászat munkatársainak teljes figyelmét is élvezhetik az oda érkező vendégek.
Fotó:
facebook
Németh Judit
