A pozitív gondolatok kadarkája
Hogy ma van nekünk kadarka nevű szőlőnk és abból borunk, azt jelentős mértékben az Egri borvidék nagy öregjének, a még 86 éves korában is aktív Tóth Ferencnek köszönhetjük. Feri bácsi egyike volt azoknak az egri borászoknak, akik nagyon sokat tettek a fajta megmentéséért és újbóli felvirágoztatásáért.
1966-ig Eger meghatározó fajtája volt
A kadarka érzékeny szőlőfajta, a régi gazdák tudták, hogy kell vele bánni. A bakművelésű tőkéken jól érzi magát, a kordont viszont nem szereti, ezért a szocializmus évei alatt rányomták a „gazdaságtalan” pecsétet, és néhány év leforgása alatt kiszorult a termelésből. Pedig régen volt belőle bőven, 1966-ig Eger meghatározó fajtájának számított, ez adta a bikavér alapját. Többféle klónt is telepítettek a borvidékre, de hogy melyiket hová és melyik hogyan terem, azt a kétezres évek elejére már csak a régi gazdák tudták, vagy még ők sem. 
Tóth Ferenc bízott a kadarkában, ezért éveket áldozott arra, hogy egy kedves barátjával rendszeresen bejárja a területeket. Szisztematikus munkával térképezték fel a még meglévő kadarkatőkéket, megjelölték és szaporítani kezdték a különböző klónokat, majd elvégezték az engedélyeztetési eljárást is. Végül 2003-ban kijelölt egy 0,4 hektárnyi területet az Almagyar-dűlőben, és oda telepítette azt a hat klónt, ami az előkészítő fázisban a legígéretesebbnek tűnt. Aztán figyelt. Gyűjtötte a tapasztalatokat, készítette a feljegyzéseket, és igyekezett minél többet megtudni a fajtáról. A munkába bevonta a lányát, Katát is, aki 2008-ban ügyvezetőként csatlakozott a pincészethez. Az eltérő tulajdonságokkal rendelkező tőkéken érett gyümölcsből éveken keresztül készítették a szinte láthatatlan mennyiségű borokat, kóstoltak, elemeztek, tűnődtek, míg végül kiválasztották a legígéretesebb klónokat, és azok kaptak helyet az Almagyar-dűlőben. A 2500 féltve őrzött tőke nagy reménység. Az ott szüretelt szőlőből készült el 2023-ban az az Egri Kadarka Superior bor, amit nekünk is volt szerencsénk megkóstolni. 
Tóth Ferenc: Egri Kadarka Superior 2023
A szőlőt hagyományos módon, kézzel szüretelték, nyitott kádakban erjesztették, és kézzel csömöszölték tíz napon át. A bor másod- és harmadtöltésű hordókban pihent egy évet.
Az illata kezdetben erősen fűszeres. A kakukkfű, a majoránna és a rozmaring laza, olaszos harmóniáját még üdébbé varázsolja egy leheletnyi eukaliptusz. A gyümölcsök csak később csatlakoznak: a galagonya, a som, a hibiszkusz és a csipkebogyó véletlen találkozása a vadmálnával egy tavaszi réten. Hűvös az illat, tartása van, de nem tartózkodó, kifinomult és elegáns. Bele lehet szeretni. 
Kóstolva ízgazdag és könnyed, de nem könnyű. Az illatban ígért fűszeresség ízben is megjelenik, viszont az olasz trióból főleg a kakukkfű dominanciája marad, amit finoman ölel körbe a somos-vadmálnás, kellemesen fanyar erdei bogyós gyümölcsös világ.
A tannin érett és simogató, a textúra bársonyos, de a savaknak köszönhetően a korty frissítő, van benne lendület, energia. Különleges bor, a pohárban folyamatosan változik, mélyül, szépül, érdemes neki időt hagyni. 
Ha ételt keresünk hozzá, akkor csirkepörkölt, pizza, lecsó mellé töltsük pohárba, de olasz tésztákkal is jó párost alkot. A legegyszerűbb fogást is felemeli, fénykörébe vonja, ezért helye van az ünnepi asztalon, viszont fontos tudni, hogy ez a bor nem kíván feltétlenül ételt. Langyos őszi délutánokon, amikor sárgán csordul a lemenő nap, jó lehet vele kiülni a kertbe vagy a teraszra egy könyv társaságában. De még jobb kettesben – olyan emberrel, akit szeretünk –, komótosan kortyolgatva élvezni az ízeket. Közben elmélkedni, tervezni a jövőt, amit biztosan szépnek látunk majd, mert ez a kadarka mértékletesen fogyasztva nem tompít, hanem frissít, és vonzza a pozitív gondolatokat.
