Vissza
Pincelátogatás a Vylyannál
2021.08.19. | Szabó Edit
Hogy milyen titkokat rejt egy borászat pincéje, azt csak akkor tudjuk meg, ha odamegyünk. Szerencsére a Vylyan Pincészet ajtaja mindenki előtt nyitva áll, és ha már ott vagyunk, kincseket is mutat nekünk Tóth Sándor, a borász…
Bolondul süt a nap, az út menti bokrokból hangos csivitelés hallatszik, de a madarak nem látszanak a sűrű lombtól. Nyár van, a Kisharsányt a Vylyan Pincészettel összekötő dűlőút két oldalán szinte remeg a levegő a szőlőültetvények felett. Nem is tudunk másra gondolni, mint arra, hogy a pincében majd kellemes hűvös lesz, csak érjünk egyszer oda.
Az enyhet adó fák árnyékában megbújó birtokközpont tökéletes helyre épült, a pazar panorámát kínáló teraszon Tóth Sándor borász fogad. A fiatal kora ellenére komoly tapasztalatokkal rendelkező szakember 2019 januárja óta dolgozik a Vylyannál, de már gyakornokként is megfordult a falak között korábban. A pincében nemcsak a gyöngyösi főiskolán, hanem a kaliforniai Cardinale Borászatnál szerzett ismereteit is kamatoztatni tudja. Tele van ötletekkel, elképzelésekkel, látszik rajta, hogy megszállottan szereti a szakmáját. Legyen a téma akár az időjárás, akár a kopoltyús csigák élete, előbb-utóbb mindig a szőlőnél és a bornál lyukadunk ki. Jól is van ez így, hiszen ezért jöttünk.
Szisszen a pét-natos palack, ahogyan lepattan róla a kupak. Sándor szakértő mozdulatokkal nyit és tölt, a kísérleti tételből alig 300 palack készült, kézműves módszerekkel, minden cseppje kincs. Csak annak kínálják, aki megtiszteli látogatásával a pincészetet, de már így is alig van belőle. Jövőre több lesz, minden jel arra mutat, hogy ez a fajta buborékos bor egyre népszerűbb, és nem csupán a fiatalok körében.
A fajtagyűjtemény
Pohárral a kézben rövid sétára indulunk, és egy időre kimerészkedünk a fák árnyékából. Nem bánjuk, a hőség is sokkal elviselhetőbb, ha az ember közben pét-natot iszogat. „Itt aztán tényleg bele lehet szeretni a borvidékbe. Nézd, milyen szép a kilátás!” – mondja Sándor, és már mutatja is, merre van Villány, merre Siklós, a szemhatáron az már Horvátország, ez meg itt a Szársomlyó, a Villányi-hegység legmagasabb, 442 méter magas hegytömbje, népies nevén az Ördögszántotta hegy. Amíg elmerülünk a tájban, megtudjuk, hogy a borvidék közel 2500 hektárnyi termőterülettel rendelkezik, és az itt honos szőlőfajták közül a Vylyan ültetvényeire tizenhármat telepítettek. Sétálunk is tovább a birtokközpont körül található fajtagyűjteményhez, hogy közelebbi ismeretséget kössünk ezekkel a szőlőkkel, bár most még virágzás közben és után vagyunk, így kevésbé látszik a különbség.
Igazán akkor beszédes a látvány, amikor már érik a szőlő, és szemügyre lehet venni a fürt formáját és tömöttségét, a bogyó méretét, vagy akár meg is kóstolhatunk egy-egy szemet. Ennek hiányában kénytelenek vagyunk elhinni Sándornak, hogy ez itt a kadarka, az meg ott a csóka, de a saját érzékeinkkel meggyőződni a különbségről egészen más. Élvezi is ezt a sétát mindenki, a szakmai látogatók és az egyszerűen csak borkedvelőkből álló csoportok egyaránt.
A Vylyan Pincészet százhektáros ültetvényén szinte minden szőlő megterem, amire a borászatnak szüksége van. Még néhány fehér fajtát telepíteni fognak a jövőben, hogy abból is meglegyen a kívánt mennyiség.
Kóstolás a teraszon
Miközben erről beszélgetünk, visszasétálunk a teraszhoz, ahol Sándor elrendezi a palackokat az asztalon, Boszorkányt tölt a poharunkba, aztán annak rendje és módja szerint „elbábozza” az Ördögszántotta hegy legendáját. Az „előadás” annyira kedves, hogy fotózni is elfelejtünk, tátott szájjal nézzük, pedig tudjuk a történetet könyv nélkül. Közben kortyolgatjuk a kellemesen hűvös Boszorkányt, amelynek gerincét az olaszrizling adja, és 2020-ban chardonnay, valamint rajnai rizling került a házasításba. Üde, virágos illat, finom déligyümölcsösség, zöldfűszerek, egy kis vanília… Bájos, kedves, igazi nyári bor, nagyon barátságos alkoholtartalommal. Kifejezetten az a fajta, amivel az ember bármikor kiül a teraszra. Ahogyan az alapsorozat minden darabjánál, ezen a boron is hirdeti a felirat, hogy megkapta a vegán minősítést.
Az idei nagy újdonság, a hordós érlelésű Rozé Variáció már ismerős számunkra, de örülünk, hogy újra kóstoljuk, mert a bor változott. Az őszibarackos karakter most kevésbé domináns, inkább a piros bogyós gyümölcsös, fűszeres, minerális jegyek kerültek előtérbe. Nagyon szép, és még sokáig szép marad.
Miközben átsétálunk a pincéhez, Sándor a szőlőkről mesél. A pinot noir érik először, az a Kakas rozé alapja, aztán szedik a portugiesert és a kadarkát, majd jön a zweigelt, a kékfrankos és a csókaszőlő, szinte ugyanabban az időben. A sort a négy francia fajta, a syrah, a merlot, a cabernet franc és a cabernet sauvignon zárja.
A pince titkai
A hatalmas pinceajtó tiszteletet parancsol, mintha egy szentélybe lépnénk be, még a szívünk is megdobban. A klasszikus boltívek úgy borulnak ránk, akár egy templomban, a téglafal melegséggel tölti meg a teret. Lenyűgöző a kisebb-nagyobb hordók, amforák és egyéb „tárolóedények” sokasága, a levegőben finom, fűszeres illat száll. „A hordóból kóstolás még nekünk, gyakorló borászoknak is óriási élmény, hát még azoknak, akiknek ritkán adatik ilyen lehetőség” – meséli Sándor. Azt mondja, rengeteget kérdeznek ilyenkor az emberek, ami nem is csoda, hiszen a látogatók közül sokan először látnak igazi borospincét.
A hordók katonás rendben sorakoznak, rajtuk a felirat, hogy mit töltöttek beléjük. A fal mellett álldogáló amforáknak Sándor különleges szerepet szán, lesz majd olyan bor a jövőben, amelynek hordós és amforás változatát egyaránt kóstolhatjuk.
Újra a felszínen
A pincekaland után szokni kell a fényt. A teraszra visszatérve a Macska névre keresztelt portugieser vár ránk. Ez a pincészet második legmagasabb palackszámú bora, hordós érlelést nem kapott, ízében piros bogyós gyümölcsök és könnyű fűszerek. Üde, friss, játékos vörösbor, határozott savakkal, jó szerkezettel. A nyári grillpartik nélkülözhetetlen kelléke.
„Tudtátok, hogy a 2018-as Ördögünk aranyérmet kapott a VinAgora Nemzetközi Borversenyen? Nagyon büszkék vagyunk rá” – mondja Sándor, miközben megpattintja a csavarzárat a bor nyakán. „Ez a bor tökéletesen tükrözi a Vylyan-ízvilágot: finom hordófűszerek, sok gyümölcs, jó savak, nagyon gazdag, mégis könnyen iható.” Az Ördög nevű vörös házasítás a klasszikus sor csúcsa, átlagosan 8 hónapot tölt magyar tölgyfa hordóban, de nem is az időtartam, hanem a nagyhordó-kishordó aránya a lényeg.
A prémiumok sorát a 2018-as Kékfrankossal nyitjuk, a sötét meggyszínű bor gazdag, intenzív, jó savú, illatában meggyes, csöppet kókuszos világ, amit ízben is tökéletesen visszaad. Ételt kíván, sültekhez, marhapörkölthöz, de akár egy tartalmasabb pizzához is kínálnánk.
.jpg)
A 2016-os Montenuovóval szintet lépünk. Nemcsak a bor jó, hanem a történet is mögötte. Sándornak sokáig ez volt a legkedvesebb Vylyan-bora. Elkészítéséhez nincs állandó recept, de nagyjából 60%-a minden évjáratban bordeaux-i fajta – általában cabernet franc és merlot –, ez adja a struktúráját, a fennmaradó részt pedig kékfrankos, zweigelt és syrah alkotja, amelynek az izgalmas fűszerességet és a lendületes savakat köszönheti a házasítás.
Ami a poharunkban van, most ötéves, gyönyörűen érett, illatában és ízében fekete bogyós gyümölcsök sokasága, amit fekete csokis, kakaóbabos világ árnyal. Tökéletes választás egy szép estére, akárcsak a 2016-os Villányi Franc, amely egy évet pihent hordóban és egy évet palackban, mielőtt piacra került. Tartalmas, kissé fanyar cabernet franc a szikár borok kedvelőinek. Érett sajtok méltó társa, egy gazdag camembert és némi friss szeder vagy áfonya társaságában feledhetetlen élményt nyújt.
A 2016-os Mandolás cabernet franc az ünnepi alkalmak, a nagy pillanatok bora, méltóság és elegancia sugárzik belőle. Magas minőségű, végiggondolt, tökéletesen elkészített tétel, fogyasztás előtt érdemes dekantálni, hogy teljes szépségében megmutatkozzon. 60%-át első töltésű, 40%-át idősebb magyar tölgyfa hordókban érlelték másfél évig. Csodálatos a bor gazdagsága, a földes, kakaóbabos világ mellett illatban és ízben egyaránt megjelennek a mályvás, fekete szedres, áfonyás jegyek, egy kis bőrösséggel kísérve. Nagy bor, filozofikus mélységekkel. Hosszú beszélgetések ideális partnere, a gondolatokkal együtt az íz is folyamatosan mélyül. Figyelmet kér és érdemel, bánjunk vele tisztelettel.
Lassan két évtizede kóstoljuk már a Vylyan Pincészet borait, mégis mindig érnek bennünket meglepetések, valahányszor a kisharsányi birtokra ellátogatunk. Aki jót akar magának, szánjon rá egy napot, és jelentkezzen be hozzájuk egy pincetúrára. Az élmény garantált!
