Icáék Kínában – 3. nap

Ha az emberek minden napjukat pandákkal kezdhetnék, biztosan jobb hely lenne a világ! Engem nagyon boldoggá tett ez a találkozás.

Pandapark

Az óriáspanda hobbija és a munkája az evés. Egész nap bambuszt rágcsál, 20–40 kilót is elfogyaszt, de ez szinte negatív kalóriás. És persze szuper a pandamaci válogatós. Csak pár teljesen friss bambuszfajtát fogad el, azoknak is csupán egyes részeit kedveli.

Kényelmes, gondosan kialakított környezetben élnek, saját komornyikkal. Ha valaki egyszer pandagondozó lesz, az szinte egy életre szól. Ha valahová költöztetik a macit, menni kell vele, mert lelkileg annyira érzékenyek, hogy nem viselik el a változást.

Minden pandának milliós rajongótábora van, és a kínai szupergazdagoknak szinte kötelező látványosan jelentős összeggel támogatni őket. Megmentésükben a lombikprogram sokat segített, gyarapszik az állomány.

A pandadiplomácia a világ legcukibb diplomáciai eszköze. És Kína erősen (vissza?) él vele. Csak olyan országoknak ad kölcsön állatot, amelyekkel jóban van, vagy jóban akar lenni. Kína számára az óriáspandák nemcsak különleges állatok, hanem nemzeti kincsek is.

A Ming császárok temetkezési helye

Peking közelében, egy hegyekkel körülölelt csendes völgyben temetkeztek a Ming-dinasztia császárai. A dinasztia 13 uralkodót adott a birodalomnak.

A sírokhoz vezető Szent út mentén kőből faragott állatok és emberalakok sorakoznak, amelyek őrzik a császárok nyugalmát. 30 méter mélyre, lépcsőkön ereszkedtünk le, ahol Wanli császár, a Ming-dinasztia 13. császára, valamint két felesége nyugszik.

A sírkamra előtt díszes, kék-fehér porcelánból készült, sárkányokkal és felhőmotívumokkal díszített hatalmas edényekben szezámolajat tároltak. Ezek táplálták az örökmécseseket, amelyek a túlvilági nyugalmat biztosították. Addig égtek, amíg a sírkamrát lezárták, és a lángok oxigén hiányában kialudtak.

A Ming-kor Kína történetének egyik jelentős időszaka volt. A gazdaság, a kereskedelem, a művészetek és a kézművesség fejlődött, több környező népcsoport is csatlakozott a birodalomhoz.

Run-Bo Jade Galéria

A jáde Kínában igazi kincs, nagyjából olyan becsben tartják, mint nálunk a gyémántot. Rendkívül szívós, nehezen törik. A kitermelése és a faragása sem egyszerű. A zöld változat különösen népszerű, de a fehér jáde a legértékesebb.

Ez a különleges gömb négyrétegű, a felületén sárkánnyal és főnixszel. A négy réteg egy négyfős családot szimbolizál. Hihetetlen, részletgazdag munka! És itt vannak a sárkányok, amelyekhez a kínai hagyományban a szerencse és a jólét is kapcsolódik, védi, óvja a családot. A sárkány nyitott szája mindig az ajtó felé néz, hogy begyűjtse a szerencsét. És hogy miért nincs végbele? Hát azért, hogy a sok jót bent is tartsa! Ez logikus. Nehéz vitatni.

A gyönyörű jádekarkötőket a bal kézen kell viselni. Ha egyszer felkerült, örökké ottmarad. A jádét élő kőnek tartják, és egyes hiedelmek szerint a színének megváltozásával a közeledő betegségekre is figyelmeztethet. Hogy ebből mennyi igaz, és mennyi nem, azt nem tudom. De mostantól figyelem a karkötőmet! Ha változtatja a színét, résen leszek. 

A Kínai Nagy Fal

„不到长城非好汉”

"Bù dào Chángchéng fēi hǎohàn"

"Aki nem járja meg a Nagy Falat, nem igazi hős.”

                                 Mao Cetung

​A Kínai Nagy Fal az emberi történelem egyik leglenyűgözőbb védelmi rendszere. 

Kína Krisztus előtt 210 körül, a különböző törzsek egyesítésével jött létre. A frissen született birodalmat azonban folyamatosan veszélyeztették az északi barbár törzsek betörései. A védekezés érdekében megindult az a gigantikus építkezés, amelynek eredményét ma Kínai Nagy Fal néven ismerünk. 

​Fontos megérteni, hogy ez nem egyetlen összefüggő kőfal, hanem egy rendkívül összetett erődítményrendszer, amelyet mindig a helyi domborzathoz és a fenyegetettség mértékéhez igazítottak. A hegyekben a meredek, természetes védelmet nyújtó sziklák mentén elegendő volt egyetlen falvonulat kiépítése, ám a Góbi-sivatag környékén a nyílt, nehezen védhető terepen egymás mögött több párhuzamos falvonalat is emeltek a stratégiai biztonság érdekében.

A fal pontos feltárása a mai napig tart, és egyáltalán nem egyszerű feladat. Az évszázadok során sok szakaszon a helyi lakosság elhordta a köveket saját építkezéseihez. Ennek ellenére a legújabb bizonyított régészeti mérések szerint a teljes védelmi hálózathoz mintegy 51 ezer kilométernyi falszakasz és kapcsolódó védmű tartozik.

​A fal mögött meghúzódó emberi tragédiák mellett nem lehet szó nélkül elmenni. A becslések szerint az építkezések során legalább 300 ezer ember vesztette életét. Az építők döntő többsége kényszermunkára ítélt ember volt, akik embertelen körülmények között dolgoztak.  Sokan a világ legnagyobb temetőjeként is emlegetik.

A Nagy Falat kizárólag passzív védekezésre használták, innen soha nem indítottak támadó hadműveleteket. A katonák a bástyák és őrtornyok között nappal zászlókkal és füsttel, éjszaka tűzzel kommunikáltak. A jelzések szigorú kódot követtek: egy piros zászló például körülbelül 500 közeledő támadót jelzett, így a szomszédos tornyok másodpercek alatt riadóztathatták a környéket.

Óriási élmény és nagyon fárasztó a falon sétálni! Minden lépcső más méretű, egy teljes órán át mentünk felfelé, de a lefelé út sem volt piskóta. Miklós zergeként futott fel a legfelső bástyáig, nagyon élvezte. Lehet, hogy közrejátszott az is, hogy imadták őt a lányok? 

Teaszertartás

A Nagy Fal megmászása után kellemesen pihentető program volt: egy teaszertartás. Kormányzati projekt is, hogy a külföldieket megismertessék a kínai teakultúrával. Kína a tea hazája, a teakultúra több ezer éves, és állítólag mintegy 3000-féle tea létezik.

Egy kellemes teaházban öt különböző teát kóstoltunk, de előtte megtanultuk, hogyan kell fogni a csészét a hölgyeknek és az uraknak. Mert bizony, ennek is megvan a maga etikettje!

Öt tea, öt különböző ízvilág és hatás:

• Ginzenggel kevert, fermentált oolong tea.
• Jázmintea, Peking teája – illatos jázminnal ízesített, fermentálatlan zöld tea.
• Licsis fekete tea, amelyhez a feldolgozás során rózsaszirmokat is adnak.
• Tízéves, préselt puer tea, vagyis érlelt, fermentált kínai tea.
• Szárított gyümölcstea, mangóval, cseresznyével, papayával, kivivel és hibiszkusszal.

A kis csészékből három kortyra ittuk ki a teát a boldogság, a hosszú élet és az egészség érdekében.

Megtudtam azt is, hogy a hagyományos kínai felfogás szerint a matcha hűtő hatású tea, ezért tavasztól őszig ajánlják a fogyasztását.

Olimpiai stadionok

Madárfészek és Vízkocka. Ki gondolná, hogy ezek stadion-nevek? A Madárfészek a 2008-as nyári olimpia fő stadionja. Hatalmas, kusza acélszerkezete úgy néz ki, mintha egy óriásmadár fonta volna össze az ágakat. Nemcsak a megépítését, hanem az olimpia megrendezését is nagy viták előzték meg, de mint tudjuk, ez nem sokat számít. Eldöntötték, akkor lesz. Bármi áron. De nem csak egy olimpiára szóló stadiont akartak. Olyat építettek, amely később is használható, és a környezetvédelmi szempontoknak is megfelel. Az esővizet például összegyűjtik, és felhasználják a mosdókban.

A fényben úszó stadion tövében egyszer csak megláttam egy szuperfegyelmezett csoportot. Katonás sorban álltak, zöld Mao-sapkában, piros nyakkendőben.

Aztán kiderült, hogy igencsak vidámak, és hatalmas fotó-parti alakult körülöttem. Egy szempillantás alatt rám került a Mao-sapka, gyorstalpaló, hogyan KELL itt  képet csinálni. Ez lett az eredmény.

Aztán jött a Vízkocka, a 2008-as olimpia úszóversenyeinek helyszíne. A buborékokra emlékeztető külső burkolata egészen különleges látvány. Nyáron vízcseppeket, télen hópelyheket idéz a mintázata. Itt is figyeltek a víz takarékos felhasználására, az esővizet összegyűjtik, és többféle célra újrahasznosítják. A két stadion a 2022-es téli olimpián is szerepet kapott. A Madárfészekben tartották a megnyitó- és záróünnepséget, a Vízkockában pedig a medencék helyett curlingversenyeket rendeztek.

(folytatjuk)