Megvan a csodaszer?

A fagy ellen nincs mit tenni

A sűrű nőnapi hétvége után nem volt olyan egyszerű felvenni a fonalat a munkában, de végül sikerült. A szőlőben ilyenkor, tavasszal nyomás alá kerülünk, mert ugyan örülünk a napsütésnek, de a túl jó időtől mi – szőlészek-borászok – félünk. Ha túl korán megindul a fakadás, majd utána visszatér a hideg, esetleg a fagy, az óriási károkat okozhat. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a szárazság mellett ez volt a legnagyobb kihívás, és nincs nagyon mit tenni ellene. A környékbeli gazdák próbálkoznak a bálaégetéssel, de én nem láttam, hogy ez annyira megvédené a szőlőt. Ajánlják még, hogy ventilátoros permetezővel keverjük fel a levegőt, de reménytelen vállalkozás az is! A hajnali órák a legveszélyesebbek, amikor már pirkad. Akkor kellene végigfutnunk az 50 hektáron – na jó, ha csak a mélyebben fekvő területeken nézem, abból nálunk nincs olyan sok, de így is van vagy tíz hektár –, és ez lehetetlen! Most bizakodunk, hogy az idén elkerül minket a tavaszi fagy. Az elmúlt évek szárazsága és minden más után végre lehetne már egy kicsit könnyebb! 

Állítólag megvan a csodaszer

Jó hír, hogy a szőlőkötözéssel még sosem álltunk ilyen jól. Az idei évben az aranyszínű sárgaság miatt különösen fontos, hogy tartsuk az ütemtervet. Ez a betegség még nagyon új, és sokféle információval találkozunk – így azért nehéz dolgozni. 

Az aranyszínű sárgaságot az amerikai szőlőkabóca terjeszti, és ez a fitoplazma óriási károkat okoz. Zalában van a legnagyobb baj. Egy vagy két kezelés nem segít a védekezésben, az egész szezon alatt összehangolt munkára van szükség, tehát a munkálatokat időben el kell végezni, különös tekintettel a törzstisztításra, folyamatosan gyommentesen kell tartani az ültetvényeket, és a növényvédelemben új, drága vegyszereket kell alkalmazni, összehangolva a környékbeli gazdákkal. Hallottam olyat is, hogy már megvan a csodaszer. Legyen így! 

A hatóságok előírták a lemosó permetezés alkalmazását. Alaposan utánajártam, több szakemberrel egyeztettem, és az derült ki számomra, hogy valójában nem érjük el vele a kívánt hatást. Egyértelműen több munkát jelent számunkra a szőlő megvédése, mert folyamatosan szemlézni kell, ami mindig kivesz néhány embert a termelésből. 

A valódi károkkal véleményem szerint az idén szembesülünk majd. A mi esetünkben biztató, hogy kevesen vagyunk a borvidéken, így a növényvédelem idejének egyeztetése egyszerűbben megoldható. A borvidék vezetősége komolyan veszi a feladatát, és szerencsére a gazdák is megértették, hogy csak összefogással menthetjük meg az ültetvényeinket. Engem egy picit megnyugtat, hogy az olaszok és a franciák évek óta együtt élnek ezzel a betegséggel, és úgy néz ki, hogy sikeresen védekeznek. 

A nő, ha elmúlt 40

Az a kedvencem ebben a szakmában, hogy reggel még a szőlőben vagyok, este pedig már színházi esttel egybekötött borvacsorát adok, mint például most kedden a Jardinette-ben. A nő, ha elmúlt 40…. Ez egy nagyon vicces előadás Kovács Patríciával, Szamosi Zsófival és Tollár Mónikával, előtte pedig finomakat ehet és ihat a közönség. Talán a 15. ilyen esten vagyunk túl, kijelenthetem, hogy nagy sikerrel. Azért azt viccesen el szoktam mondani, hogy örülnék, ha az lenne a címe, hogy A nő, ha elmúlt 30…, de persze erre mondhatjuk, hogy a kor csak egy szám. 

De ha már nőkről beszélek – és senkinek sem firtatjuk a korát –, akkor elárulom, hogy két borász kolléganővel találkozom rendszeresen, de sajnos nem túl gyakran. Ilyenkor megbeszéljük a magánéleti kérdéseket, de segítjük egymást szakmán belüli információkkal is. Csetvei Krisztiről és Rácz Erikáról van szó, az előbbi a móri Csetvei Pince, az utóbbi az erdőbényei SanzonTokaj tulajdonos-borásza. Teljesen eltérő a személyiségünk, a borászkodásban is különböző utakat járunk, más-más borvidéken dolgozunk, eltérő a birtokméretünk, mégis jól megértjük egymást. 

Kriszti és Erika

Kriszti 2011-ben, családi segítséggel alapított pincészetet Móron. Nem született móri, első generációs borászként kezdett neki, hogy megvalósítsa az álmait. Első bora, a Napholdcsillag a mai napig a kedvencem. A Nap jelképezi a chardonnay-t, a Hold a szürkebarátot, a Csillag pedig az ezerjót. Az első hordó még vásárolt szőlőből készült (2010-ben), 2023-tól pedig organikus szőlőskertjükből szüretelve, parcellaborként (field blend) kerül palackba. 

Krisztivel 2019-ben tartottuk az első közös borkóstolónkat a Babarczi Pincénél, de akkor még Bussay Dórival alkottunk hármast és komponáltunk izgalmas borpárokat. Aztán Dóri férjhez ment, gyermekei születtek, így kevesebb ideje maradt ilyen programokra, ezért 2023-tól Rácz Erika csatlakozott hozzánk, és vele kiegészülve folytattuk a munkát, jártunk kóstolókra a budapesti Jardinette étterembe. Munkán kívül is barátok vagyunk, igyekszünk nem csak a klímaszorongásról, az amerikai szőlőkabóca miatti álmatlan éjszakákról vagy a következő eseményről beszélgetni. 

Nagyon izgalmas Erika története is. Nem borásznak készült, jogász-közgazdász, és ma is ebben dolgozik, de Tokaj-hegyaljai lányként valószínűleg nem volt kérdés, hogy egyszer utoléri a szőlő és a bor. Egy szüleitől örökölt kis parcellán kezdett el borászkodni. Eleinte csak kíváncsiságból, de aztán nagyon gyorsan beszippantotta ez a világ, és szerencsére azóta sem ereszti. Ma négy hektáron biogazdálkodik Erdőbénye határában. Sokat tanultam tőle Tokajról és a furmintokról. Az egyik kedvenc borom tőle a Rány Hárslevelű, amit azért szeretek, mert egyenes, határozott, jól reprezentálja a termőhelyet, ugyanakkor megvan benne a hárslevelű bája, eleganciája és kedvessége.

Még folytathatnám a sort, mert szerencsére nagyon sok ügyes, okos borásznő van kis hazánkban (természetesen borászfiú is), mindegyiküknek más és más a története, ezért is érdemes mindenkit meghallgatni. Remélem, a következő hónapokban sok kolléganővel találkozom majd a soron következő rendezvényeken!