7 tény, amit nem tudtál a mozzarelláról

1. Honnan ered a mozzarella elnevezés?

A mozzarella szó az olasz „mozzare”, vagyis vágás szóból ered, utalva arra, hogy készítésekor vékonyra szelt sajtszalagokat gyúrnak össze. A krónikák szerint ezt a szót először Bartolomeo Scappi, a pápa főszakácsa használta 1570-ben, de már a 12. században is kínálták „mozza”-nak nevezett friss sajttal a zarándokokat a Campania tartománybeli Capua monostorában.

2. Hogyan készül?

A mozzarella hivatalosan a hevített, gyúrt, ún. pasta filata sajtok közé tartozik. A pasztőrözött tejet 34-36 fokra melegítik, hozzáadják a baktériumkultúrát és az enzimeket, amelyek rövid idő alatt megalvasztják. Az összeállt alvadékot késekkel apróra szabdalják, majd a savót leválasztják – és ezzel el is készült a gomolya, a mozzarella alapanyaga. Ezt a gyúró-szálazó gép 85 fokos vízben dagasztja, sóoldatban lehűl, majd formázóhenger alakítja a megfelelő méretűre és formájúra a darabokat. Csomagoláskor a sajt rugalmas, szálas jellegének megőrzése érdekében a zacskóba vizet is kell tenni.

3. Hol és miből készül a „mozzarella di buffala campana”?

Az eredetvédett „mozzarella di buffala campana” csak Olaszország déli-középső részén, és kizárólag bivalytejből készülhet.

4. Mennyi idő alatt készül el ez a sajtféleség?

A mozzarella valóban gyorsan elkészíthető: a reggel az üzembe érkező tej délutánra már fogyasztásra alkalmas sajttá áll össze. Voltaképpen ezt használja ki az egyik olasz hajóstársaság is, tengerjárói fedélzetén ugyanis a konyhában maguk állítják elő a felszolgált mozzarellákat.

5. Mire használható fel a kicsapódó tejsavó?

Egy kiló mozzarella készítéséhez 10 liter tejre van szükség. Azonban a készítésekor kicsapódó tejsavó sem vész kárba: újrahevítve és leszűrve ebből nyerhető ki a ricotta. Kiváló fehérje- és kalciumforrás, amelyet nem érlelnek és nem is ízesítenek, tartósítószert nem tartalmaz, épp ezért kiválóan tud idomulni voltaképpen bármilyen alapanyaghoz.

6. Milyen ételekhez használható fel?

Legelterjedtebb felhasználási módja a pizza, és persze a bazsalikommal-paradicsommal összekombinált caprese saláta. Sokoldalúságának köszönhetően azonban jól mutat levesbetétként, húsok és zöldségek kísérőjeként. Lágy íze számos fűszerrel párosítható, sósan és édesen egyaránt.

7. Hol találunk jól használható receptgyűjteményt?

A Szarvasi Mozzarella több mint 25 éve gyártja a kedvelt olasz sajtfajtákat. Naponta közel 100 ezer liter tej érkezik az üzemükbe, amelyből a mozzarellák számos változata mellett mascarpone és ricotta is készül. A cég azonban a kedvelt alapanyagok felhasználásához is segítséget nyújt kezdő és haladó otthoni szakácsoknak. Weboldalán komoly receptgyűjtemény mutatja be a mozzarella és egyéb friss sajtok változatos felhasználási módjait, a reggelitől a vacsoráig, az előételektől a desszertekig terjedő kínálatban.

Ráadásként pedig álljon itt a caprese receptje:

Caprese, vagyis mozzarella paradicsommal. Olasz klasszikus, amit jobb helyeken bivalymozzarellával készítenek, de azért ne essünk kétségbe, a tehéntejes változat is tökéletesen megfelelő. Viszont a friss bazsalikomból ne engedjünk, az adja a fogás lelkét. Pár perc alatt elkészül, remek előétel, de egy pohár hozzá illő borral akár ízletes, gyors ebéd is válhat belőle.

Hozzávalók 2 személyre:

• 1 csomag mozzarella
• 3 nagyobb paradicsom
• 1 marék friss bazsalikomlevél
• 4 evőkanál olívaolaj
• só, bors ízlés szerint
• 3-4 friss salátalevél (elhagyható) és pirítós a tálaláshoz

Elkészítés:

1. A paradicsomot megmossuk, a mozzarellát lecsöpögtetjük, és mindkettőt kb. 3 mm vastag karikákra vágjuk.
2. A salátaleveleket megmossuk, durvára tépkedjük, és elhelyezzük egy tányér alján.
3. A paradicsomkarikákat a salátaágyra terítjük, megsózzuk és megborsozzuk őket.
4. A mozzarellakorongokat a paradicsomkarikákra helyezzük, aztán az egészet meglocsoljuk olívaolajjal.
5. A friss bazsalikomleveleket pazarul az ételre szórjuk, aztán jöhet még egy kis frissen őrölt bors.
6. Friss pirítóssal kínáljuk.