Kóstolókör Balatonfüreden

A Balatoni KÖR találó elnevezés. A „kör” szó szerint értendő, hiszen a résztvevők a part(ok) vonzáskörzetéből érkeztek, és a szakmai együttműködésen túl bátran nevezhetjük őket egy tág baráti kör tagjainak is. Közös bennük a magas minőségre törekvés és a vágy, hogy a balatoni régió sokszínűségét a borokon és a gasztronómián keresztül mutassák be. A három megyét és hat borvidéket magában foglaló együttműködés attól is izgalmas, hogy a cukrászattól a pálinkalepárlóig, a borászatoktól a delikátüzletig sok minden megfér egymás mellett.

A balatonfüredi Vitorlás téren felállított hangulatos pavilonok alatt egymást érik a standok. Mivel nagy bánatomra most nem merülhetek el a borkínálatban, ebédidő lévén a gasztropontokat járom végig.

Az eplényi EPL Bisztróval nyitom a sort, ahol nagyon kellemes meglepetés a medvehagymás paszternákkrémleves. Egyúttal nyugtázom, hogy már biztosan tudom, hogy egy fárasztó, síelős nap után hova lesz érdemes betérnünk. Nagyon hiányzott egy minőségi ételeket kínáló hely a Bakony lábánál, ahová egyébként a téli időszakon kívül is érdemes ellátogatni. Az Ámos-hegyi kilátóból csodálatos a panoráma, és oda nem csak gyalog, libegővel is fölmehetünk. A Balatontól mintegy félórányi autózásra található úti cél kitűnő alternatíva a tikkasztó nyári napokon, legyünk akár gyalogos, akár bringás turisták. Az éttermet még tesztelni fogjuk, de az első benyomás nagyon pozitív volt.

A siófoki Egy csipet nádas food truckjánál folytatjuk – vegán csicseriborsócurryt készítettek naan kenyérrel. A fiúk megsúgják a házi naan receptjét, és arról is beszélgetünk, mennyire nincs könnyű dolga azoknak a déli parti vendéglátóhelyeknek, amelyek nem a tömegigényeket szeretnék kiszolgálni.

Észak felé vettük az irányt, és a balatonudvari Kalóz strandbisztrónál kötöttünk ki, akik nyári kedvenc strandételünket, a harcsa fish & chipset hozták magukkal. Ennél a pontnál éreztem, hogy a mindössze egyetlen pohárra limitált bormennyiségemet el kell fogyasztanom.

A Villa Delikát tulajdonosát, Martonosi Zsoltot kérdeztem (aki isteni lencsegulyással és házi almás rétessel készült), hogy mit kóstoljak. Neki köszönhetem, hogy a Bujdosó pincészetsauvignon blanc-ját kortyolhattam a halhoz. (Az már csak hab a tortán, hogy a bort Pach Gábor, a nagyszerű Fenegyerek pálinkák készítője töltötte a poharamba.) A balatonboglári Kokas-dűlőről származó tétel már illatában nagyon ígéretes, élénk, üde, finom herbális és citrusos jegyekkel. A nyár egyik kedvenc bora lesz nálunk (grillzöldségek, halak remek kísérője), de már a spárgaszezonra is beszereztem pár palackkal belőle. Az ár-érték arányban is verhetetlen bor kíváncsivá tett a pincészet többi borát illetően is, de ez már egy másik történet lesz.

Érdemes követni a Balatoni KÖR Facebook-oldalát, hogy tájékozódjunk aktuális programjaikról, amelyeket elsősorban azért szeretek, mert „egy körrel” körbeutazzuk a Balaton ízeit. És mindig akad új felfedezés.

BÓNUSZ: hazaérve nem bírtunk magunkkal, ki kellett bontanunk egy palack Bujdosó sauvignon blanc-t. Szeretünk kísérletezgetni azzal, hogy az otthoni aktuális alapanyagokból milyen harmonikus ételpárosítást tudunk a borhoz adni. A nap hosszú volt, a hűtőnk pedig szellős, főzni már nem volt kedvünk… De azért akadt a szombati Búzalelke pékség kenyeréhez egy kis avokádó-koriander-lime trió, készült egy avokádó-tonhal kombináció és egy tekeresvölgyi krémsajtos szendvics, snidlinggel.

Várom már, hogy egy kis keszthelyi tokhal is beússzon a hűtőnkbe, és folytathassuk bor-étel párosítós kísérletezésünket.