Vissza
Esős hétvége Villányban
2022.11.07. | Barossné Koós Andrea
A Villányi borvidék kiváló lehetőségeket tartogat az ízek szerelmeseinek. Munkatársunk, Barossné Koós Andrea családjával a Sauska 48-ba és a Palkonyhába tért be...
Alighogy befejeztük a pénteki munkanapot, autóba pattantunk, és kétórányi vezetés után meg is érkeztünk a Villányi borvidékre. Arra vágytunk, hogy a nagyvárosi forgatagból egy kicsit kiszakadjunk, lelassuljunk, feltöltődjünk és jól érezzük magunkat. Szálláshelyül a kisharsányi Szent György Kúriát választottuk.
Az időjárás nem volt kegyes hozzánk, egész úton szemerkélt az eső. Azt reméltük, hogy „délen” majd kisüt a nap, de mi is csak reméltük az édes édent, ahogyan Eliza Doolitle a My Fair Ladyben. Sebaj! Amint a szállásadónk megmutatta a helyet, azonnal jobb lett a kedvünk. Modern, barátságos, kényelmes szobát kaptunk, ráadásul a hatalmas kertben medence, a belső térben pedig jakuzzi és szauna biztosított ígéretes alternatívát rossz idő esetére.
Pénteki vacsora a Sauska 48-ban
Péntek estére a Sauska 48-ba foglaltunk asztalt. Meglepve tapasztaltuk, hogy nagyon sok a külföldi vendég, de a pincérek minket is éppen olyan barátságosan fogadtak és előzékenyen szolgáltak ki, mint bárki mást a teremben, aminek kifejezetten örültünk. Lássuk be, nincs ez így mindenhol. A hely vonzerejét erősen növeli, hogy látványkonyhával rendelkezik, ahol ezen az estén maga a konyhafőnök, Bicsár Attila tálalta a fogásokat. A séf koncentráltan dolgozott, de mindenkinek jutott tőle egy mosoly, és egy-egy kósza szabad percében szívesen szóba elegyedett a vendégekkel.
Fontos elmondanunk, hogy kis csapatunk nem csupán felnőttekből állt. Velünk volt hétéves kislányunk is, aki gyakorlott étterembe járó, így neki is választanunk kellett a felkínált menük közül. Szerencsére kérhettünk 2 fogásos menüt is, így a gyerek örömmel evett egy levest és egy desszertet, a fogások között pedig remekül el tudott játszani a sarokba kihelyezett játékokkal, amelyeket természetesen az asztalunkhoz is odavihettünk.
És most nézzük, hogy mit ettek a felnőttek!
.jpeg)
Vendégváró falatként kovászos kenyér érkezett burgonyakrémmel és kolbászmorzsával. A finom, füstös ízekhez jól csúszott a karakteres Sauska Furmint Brut Vintage 2016 pezsgő, ami azonnal a kedvencünk lett. Ahogyan a pincérünk elmesélte, az ital kalandos utat járt be, mire a poharunkba került. Az alapbort Tokajban készítették, a házasítást, az érlelést és a degorzsálást Budafokon végezték, és végül Villányba szállították, hogy életünkben először megkóstoljuk. A beszélgetés során az is kiderült, hogy az elkövetkező években (nevezzük „ötéves tervnek”), szeretnének egy exkluzív éttermet nyitni a budafoki pincesor szomszédságában. Reméljük, hogy a terv valóra válik, és az otthonunkhoz közelebb is élvezhetjük ezeket a remek ízeket.
Előételként egyikünk kacsamájterrine-t rendelt, amit zöldalmával, szőlőlekvárral és pirított kaláccsal kínáltak, másikunk hideg malacsültet kért, amelyet padlizsánkrémmel szervíroztak. Mindkettő nagyon finom volt, és az utóbbi mellé igen jól csúszott a könnyed Cuvée 113 2021.
Főételként sváb káposztával és fűszeres brokkolival körített, véres hurkával töltött fürjet választottunk, valamint Black Angus bélszínsteaket pankómorzsában sült zellerrel. A fürj a rég elfeledett alapanyagok közé tartozik, de ebben az étteremben mindig szerepel a kínálatban, így nem volt kérdés, hogy megkóstoljuk. A steak mellé ajánlott köret számunkra meglehetősen különlegesnek tűnt. Gyakran megfordulunk különböző éttermekben, de még sehol sem láttunk sült-rántott zellert az étlapon. A tálalás csodálatos volt, az ízek harmonikusak. Fogásainkat közepesen testes vörösborral kísértük.
.jpeg)
Úgy döntöttünk, hogy a vacsora végén sem fordulunk az édességek felé, inkább maradunk a sós vonalon. Sajttálat rendeltünk, amihez a ház több vörösborát is megkóstoltuk, például a 2018-as évjáratú kadarkát és a barátságos, 2016-os Makár-dűlős Cabernet Franc-t.
Poharunkban az utolsó kortyokkal, kíváncsi hétéves gasztroturistánk határozott kérésének eleget téve odaálltunk Bicsár Attila látványpultjához, és nagyon jót beszélgettünk a séf úrral. Annyira belemerültünk a diskurzusba, hogy a pincérünk végül a kiadóablak mellett szolgálta fel az utolsó borunkat, aminek természetesen nagyon örültünk.
Tökéletes vacsoránkat követően egy kellemes éjszakai fürdőzéssel koronáztuk meg a napot.
.jpeg)
Szombati vacsora a Palkonyhában
Szombaton szünet nélkül zuhogott az eső, így a Siklósi Termálfürdőben töltöttük az egész napot. Este viszont újra útnak indultunk, és most Palkonya, közelebbről a Palkonyha felé vettük az irányt. Pauli Zoltán helye mostanra igazi gasztroszentéllyé nőtte ki magát, a kis falusi portán jól megfér együtt a szálláshely, az étterem, a kerthelyiség és a kulináris bolt. Hétvégenként tematikus programokat is szerveznek, ahol Zoli párja, a mindenki által ismert Tóth Vera is besegít – néha háziasszonyi, máskor előadóművészi szerepben.
Ezen az estén viszonylag kevés volt a vendég, így az alkalom meglehetősen családiasra sikeredett, amit mi egy kicsit se bántunk. A belső nappaliban terítettek meg számunkra, ahol kellemes, lágy jazzmuzsika szólt, és a falakon régi képek idézték a múltat. Úgy éreztük magunkat, mintha egy kedves ismerőshöz jöttünk volna vendégségbe.
A vacsora 4 fogásos fix menüből és a hozzájuk illő borokból állt, de a gyerekeknek bármilyen egyszerű ételt szívesen elkészítettek, akár pizzát is kérhettünk volna. Ínyenc kislányunkat egy egyszerű tésztával és egy gombóc fantasztikus fagylalttal könnyű volt elkápráztatni, de mi már keményebb diónak bizonyultunk.
.jpeg)
Kezdésként hűvös, füstölt angol hátszínszeletek érkeztek tonhalkrémmel, gyöngyhagymával és helyben sütött kovászos kenyérrel. Mellé a Borsmenta-csapat nagy kedvencét, Kiss Gábor 2021-es Rosé 364 borát kóstoltuk. Szinte észre se vettük, és már csak az üres tányér nézett vissza ránk.
A folytatásban panchettaropogóssal és friss kecskesajtkrémmel kínált édeskömény-velouté (krémleves) melegítette át a testünket, miközben kint halkan kopogott a hideg eső. Mellé a tegnap estéről már ismert Sauska Cuvée 113 2021 házasítását kortyolgattuk. Szerettük az édeskömény karakteres, egyszerű, mégis emelkedett ízét, ami különlegessé tette a fogást.
Főételként mangalicasteaket kaptunk pirított gombával és szarvasgombás burgonyapürével. A püré meglepő módon kifejezetten hígra készült, viszont külön tálkába tálalva már egyáltalán nem volt zavaró. Hozzá a ház asszonya, Tóth Vera Gyémánt nevű borválogatásának villányi vörösét ittuk. A bor nagyon jól megállta a helyét a menüsorban.
A vacsorát gyerekkorunk nagy kedvencével, mákos nudlival zártuk, amit vörösboros sült szilvalekvárral és házi mogyorófagylalttal kínáltak. Az édes ízek mellé a Ruppert Pincészet Szív Királynő nevű kékfrankos-syrah házasítását kortyolgattuk. Gazdag, fűszeres-meggyes jegyei remekül illettek a desszert világához.
Összességében nagyszerű vacsorát kaptunk, egyszerű, de minőségi alapanyagokból. A fogások többségét akár mi magunk is el tudnánk készíteni, talán ezért is volt az egész ennyire szerethető. A házias ízeknek és a barátságos hangulatnak köszönhetően tényleg úgy éreztük magunkat, mintha vendégségben lettünk volna. Szívesen visszajövünk akár egy koncerttel egybekötött vacsorára is, mert Tóth Verának élőben még szuperebb a hangja, mint ahogy azt a tévén keresztül gondolnánk.
Fotó:
Sauska 48
Barossné Koós Andrea
