A séfasztal alatt

Az idős megjutalmazott könnybe lábadt szemmel nézegette az ajándékokat, majd szerényen megkérdezte: nem adnád ide a Holdat is? A háttérben PomBär Frigyes mester mindentudón mosolygott a bajusza alatt.

A meghitt belvárosi piaci ünnepség fénypontján a száztagú kuktakórus Szabó Kevin Costner vezényletével elénekelte a „Jaj, úgy élvezem én a Standot” című népdalfeldolgozást. Bocuse mester megpróbált bekapcsolódni a dalba (sokak szerint kifejezetten kellemes az énekhangja), de annál a sornál, hogy „és még bambi is kapható” kicsit elbizonytalanodott, mert nem értette, hogyan kerül ide kedvenc rajzfilmfigurája.

Miután a félreértést eloszlatták, sőt az ügyben is sikerült megnyugtatni a vendéget, hogy mi is szeretjük a pettyes kis őzikét, a szerencsés kiválasztottak asztalhoz ültek, hogy elfogyasszák az ünnepi menüt. Noha tudósítónk több hiábavaló kísérletet tett, hogy a gasztrohírességeket mikrofon- vagy/és lencsevégre kapja, a vendéglátó tíz másodperc alatt huszonkétszer hadarta el: „Nemadokinterjút!”, ezzel egyúttal megdöntvén tíz korsó Guinness-rekordot. A CulinarSecurity marcona munkatársai az étkezdét hermetikusan lezárták, a kis terem leginkább egy nagyobbacska szuvidálóra emlékeztetett.

A lakomán felszolgált ételsor hétszerhétpecsétes titok, állítólag már a 2048-as szakács-világjátékokra való felkészülés jegyében. A fotósok elől a teljes Belvárost lezárták, és a lakihegyi adótorony segítségével blokkolták a városban az összes mobiltelefont, Nintendót és gázöngyújtót, egyúttal aznapra megállították a köztéri növények fotoszintézisét is. Meg nem erősített hírek szerint az orosz titkosszolgálatnak mégis sikerült egy belugakaviárnak álcázott digitális lencsét becsempésznie a díszebédre – ezt a hírt a Bajza utcai nagykövetségen sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánták.

Az ebédről Harmath-cseppenként kiszivárgott apróbb titkok egy óvatlanul bekapcsolva felejtett Világevő segítségével mégis eljutottak hozzánk, így annyit mégis sikerült megtudnunk, hogy desszertként a díszvendég, Paul Bocuse Carte d’Or jégkrémből készült szobrát szolgálták fel vanília, eper, csokoládé és arany ízesítésben.

Ezt látszik megerősíteni a birtokunkba került néhány gyerekrajz is, amelyet a takarítónő négyéves kisfia készített, aki mindvégig csendben meghúzódott az asztal alatt, és – a betűket még nem ismervén – szorgosan jegyzetelt képekben. Állítólag eredetileg a megszökött aranyhörcsöge után surrant be a terembe. Lehet, hogy egy jövendő Brillat-Savarin rejtőzött a lelógó damasztabrosz fedezékében?

A Borshanta többi cikkét itt találod:

Felmásztunk a falvédőre – Interjú a Mádagaszkárra készülő Horváth Gáborral
Visszavágtak a Garciák – A Három Grácia mintájára új „férfibor” született
Tehéndombi Tőgyei Fehér – Frissitő a hétköznapokra
Új, hullámos tejbegríz – Mai recept
Utazz magadban! –Úti tipp
Jaj, te vendég! Ne menj még! – Szemelvények a Vendégkönyvből