Gözleme

Mivel a törököknek sokféle kelesztett, valamint kelesztés nélküli sült tésztájuk van, és később szeretném bemutatni a legkönnyebben elkészíthető változatokat, aligha tudnék mindegyikhez magyar nevet találni – ezért ezúttal a török névnél maradok.

A gözleme szó etimológiája szerint parázson sült tésztát jelent – de ma már serpenyőben készítjük (persze grillezéskor lehet parázson is). Törökországban a pékségekben és a reggelizőhelyeken is megtalálható – érdemes mellé teát vagy ayrant rendelni. Arrafelé ugyanis főként reggelire fogyasztják, akárcsak mi a lángost.

Mivel nem kelesztett tésztáról van szó, viszonylag gyorsan elkészül: bruttó fél óra alatt eljuthatunk a sütés fázisáig. A sütés darabonként pár percet vesz igénybe.

Hozzávalók 4 gözleméhez:

a tésztához:

• 400 g liszt
• 1 csapott teáskanál só
• 2 dl víz

• 20-25 dkg feta vagy hasonló fehér sajtféle
• 1 csokor petrezselyem, finomra vágva

Elkészítése:

1. A tészta egyszerűbb nem is lehetne: a liszthez hozzákeverjük a sót, hozzáadjuk a vizet, tésztát gyúrunk belőle, majd 15 percig pihentetjük.

2. Míg a tészta pihen, elkészítjük a tölteléket. A fehér sajtot elmorzsoljuk, majd összedolgozzuk a finomra vágott petrezselyemmel. Mivel a sajt sós, külön sózni nem kell.

3. A pihentetett tésztabucit 4 részre vágjuk, és a darabokat lisztezett deszkán egyenként kinyújtjuk. Minél vékonyabb, annál jobb.

4.A kinyújtott tésztát vékonyan megkenjük napraforgóolajjal, és a közepére egy kb. 10×10 centiméteres négyzet alakú területen elosztjuk a töltelék negyedét.

5.Ráhajtjuk a két oldalát úgy, hogy a behajtott tésztarészek fedjék egymást. Újra megkenjük olajjal, majd megcsináljuk ugyanezt az alsó és felső szélével is, és ezt is ugyanúgy megolajozzuk.

6.Ha kész a négyzet alakú töltött batyu, a sodrófával – vigyázva, hogy ki ne szakadjon a tölteléket tartalmazó réteg – a lehető legvékonyabbra nyújtjuk, és utána ennek a felületét is vékonyan átkenjük olajjal.

7.Végül kissé megolajozott, forró serpenyőben a tészta mindkét oldalát ropogós-pirosra sütjük. Amíg az első sül, már készíthetjük elő a másodikat, és így tovább.

Az autentikus ízhatás miatt nagyon fontos, hogy a sütést-kenést-pirítást mindig napraforgóolajjal végezzük!

A frissen sült gözleméket friss zöldséggel, fekete olajbogyóval tálaljuk. A négy gözleme elvileg négy személynek elég, de „sajnos” annyira finom, hogy jobban tesszük, ha eleve dupla adagot készítünk.

Megjegyzés: a fotón látható olajbogyó igazi csemege az olajbogyó-kedvelőknek. Ezzel is török barátnőm, Figen konyhájában ismerkedtem meg. A – lehetőleg török – kimagozatlan, fekete olajbogyót mossuk át alaposan, majd szórjunk rá kakukkfüvet, és öntözzük meg napraforgóolajjal. Egy-egy így előkészített adag hűtőben sokáig eltartható.

Borsmenta-tipp: gözleme-variációk

Túrós gözleme: a gözlemét fehér sajt helyett magyar túróval is megtölthetjük a fent leírt módon.

Burgonyás gözleme: főzzünk meg 4 közepes krumplit, és villával törjük össze. Vágjunk finomra egy vöröshagymát, fonnyasszuk meg olajon, adjunk hozzá egy-két evőkanál paradicsomsűrítményt, sózzuk, borsozzuk, szórjuk meg ízlés szerint csilivel, az egészet keverjük össze a krumplival, és az így összeállított tölteléket tegyük a tésztába.

Spenótos gözleme: forró olajon pirítsunk finomra vágott vöröshagymát, majd fonnyasszunk meg rajta 4 marék spenótlevelet (vagy melegítsünk át rajta 4 evőkanál fagyasztott spenótpürét). Sózzuk, borsozzuk, aki szereti, csilit is adhat hozzá. A spenótos masszához keverjünk 4 kanál fehér sajtot vagy túrót, és ezzel töltsük meg a tésztát a fent leírt módon.