Vissza
Hab a tortán
2024.05.26. | Szabó Edit
Dűlőséta, remek beszélgetés és kiváló borok. Néhány szóban összefoglalva ez történt a Borsmenta Kóstolóklub pázmándi túrájának negyedik állomásán, ahol Schubert Ádám és az ApróKertek borait kóstolva egyik ámulatból a másikba estünk…
Schubert Ádám és az ApróKertek neve nem ismeretlen a Borsmenta olvasói számára, hiszen Ádám Aprónapló című sorozatának köszönhetően egy éven keresztül bepillanthattunk a hétköznapjaikba. Ott mindent elmesélt töviről hegyire: az indulást, az útkeresést, a megcélzott irányokat, a szépségeket és a nehézségeket, a filozófiát – még ha borokkal kapcsolatban nem is szereti használni ezt a kifejezést.
Az ApróKertek szűk két és fél hektárján két elszánt ember gazdálkodik: Schubert Ádám és Veliczky Zoltán. Egyikük sem Pázmándon nőtt fel, de még csak nem is környékbeli. A fővárosból húzta el őket a természet, és itt, a Velencei-hegység keleti szélén találtak otthonra. És aztán persze jött a bor is. Először csak maguknak, aztán a barátoknak, végül már másoknak is – ahogy az lenni szokott. Mert ez itt a dolgok természetes rendje. Pázmándon senki nem ütközik meg azon, hogy egy óvodapedagógus és egy informatikus szőlőültetvényt gondoz és bort készít, sőt az lenne a csoda, ha nem így történne.
.jpg)
Zolinak is, Ádámnak is megvan a maga területe, de a munkák többségét együtt végzik, és a pincén osztoznak. Az ApróKertek piciny parcelláinak gyümölcse két családot tart el. Nem fényes megélhetés, de szép élet, megvan benne az alkotás öröme és az a boldog tudat, hogy vegyszermentes, környezettudatos gazdálkodásukkal nemhogy kárt nem okoznak a természetben, hanem még jót is tesznek vele. Munkájuk nyomán a talajba visszaköltözik az élet, színes virágok nyílnak a szőlősorok között, a karós művelésű öreg ültetvények új erőre kapnak, méhek, pillangók röpködnek a kertekben, ragadozó madarak lesnek prédára – zajlik az élet, ahogyan zajlania kell.
Eredetileg úgy terveztük, hogy ebéd után azonnal dűlőtúrára indulunk, de a májusi eső megtréfált bennünket, így hát a Bálint Borárium vendégszeretetét élvezve kóstoltuk meg az ApróKertek első négy borát.
A kóstoló
Kékfrankos Pét-Nat 2023
Az ApróKertek egyik fontos alapelve, hogy csak olyan szép, egészséges szőlőszemekből készül a bor, amilyet ők maguk is szívesen megennének. A szüret náluk augusztus közepétől október végéig tart, és 7-8-féle bort készítenek egy évjáratban. A 2023-as évjárat nem volt könnyű. A kékfrankosültetvény fiatal, mindössze négyévesek a tőkék, nem olyan strapabíróak, mint a húszéves szőlő, de nagyon szépen küzdöttek az elemekkel. A szüretet sikerült októberig kitolni, de a mostoha időjárás eredményeként magas savakkal és alacsony cukortartalommal ment be a szőlő a pincébe. Zoli és Ádám úgy döntött, hogy ez az alapanyag pét-natnak éppen tökéletes. És igazuk lett.
A gyalogpezsgő friss, málnás-meggyes illattal hódít, és kirobbanó gyümölcsössége ízben is megmarad. Energikus ital lendületes savakkal, jó szerkezetű buborékokkal, és itt aztán az üledékimádóknak is van mit csemegézni! Ádámék mindig jó érzékkel nyúltak a pét-nathoz, de talán ez az eddigi legjobb, a nyár elmaradhatatlan tartozéka.
Rebeka 2023
Ez a fehér cuvée Ádám idősebbik lányáról kapta a nevét. Titokzatos bor, mert azt ugyan tudjuk, hogy öt szőlőfajta alkotja a házasítást, de Ádám nem árulja el, hogy melyik ez az öt. Igaza van, itt ugyanis cseppet sem fontos, hogy a borok külön-külön milyen tulajdonságokkal rendelkeznek, a lényeg az, hogy hogyan muzsikálnak együtt. Esetünkben meglehetősen jól. Mindegyik alkotóelem spontán erjedt, és a bort szűretlenül palackozták, így sokkal zamatosabb, ráadásul a benne lévő finomseprő tele van B-vitaminnal. Csontszáraz, finoman rétegzett, kifejezetten jól iható fehérbor, mindenféle hivalkodás nélkül. Könnyű nyári saláták remek kísérője, de esti borozgatáshoz is jó választás.
Olaszrizling 2023
Mint említettem, Zoli és Ádám külön-külön műveli a saját területeit. Ez az olaszrizling Zoli tőkéin termett, nagyon alacsony, mindössze 50-70 dkg-os tőketerhelés mellett. Gazdag bor, tökéletesen mutatja a termőhely értékeit. A fehér szirmú virágos, citrusos aromatikához egy kis déligyümölcsösség is vegyül, ami kifejezetten kedvessé teszi az ízeket, de még mielőtt túlzottan elandalodnánk, határozott sósság bontakozik ki a kortyban. Sokrétű, izgalmas olaszrizling, ami a selymes textúra miatt könnyen csúszik, de komoly mélységei vannak.
Johanna 2023
Amikor Ádám kisebbik lánya, Johanna hatéves lett, eldönthette, hogy melyik bort nevezzék el róla. Ő a rozét választotta, így az ApróKertek rozéja azóta is az ő nevét viseli. Kékfrankosból készült, és ha engem kérdeztek, nincs még egy ilyen rozé a hazai palettán. Az még hagyján, hogy szűretlen, de miután egy éjszakán keresztül tartó héjon áztatás után kipréselik, 225 literes hordókba kerül, ahol spontán erjed. Négy teljes hónapig ott is marad, miközben a finomseprőt folyamatosan felkeverik. Van benne munka, annyi szent, de megéri. A palackba töltést a gravitáció és egy gumicső segítségével intézik el. Az eredmény tényleg páratlan: gazdag, különleges rozé, egy vörösbor paramétereivel. Intenzív gyümölcsössége, csilingelő tisztasága önmagáért beszél; aki egyszer megkóstolta, őszintén rajong érte.
Dűlőséta a vörösökkel
Mire a két utolsó vöröshöz értünk, újra kiderült az ég, így hát Ádám hóna alá csapta a palackokat, mi pedig megragadtuk a poharainkat, és elindultunk együtt a hegy felfedezésére.
Hogy mi mindenről beszélget az ember egy dűlőtúrán a borásszal, azt el se tudja képzelni, aki ilyesmire még nem vállalkozott. Nincs téma, ami ne kerülne szóba, és Ádám persze mesél bármiről, hiszen úgy ismeri a környéket és az itt honos élővilágot, mint a tenyerét. A Boráriumtól a kékfrankosültetvényig kellemes a séta a virágzó fák, bokrok között, és az eső miatt most még erősebbek az édes tavaszi illatok.
Szép sétánk részleteit leírni fölösleges, mert ez az a rész, ami mindenkivel másként történik meg. Zenghetnék a két 2022-es borról, a Budai Vörösről és a Néróról hosszú ódákat – megérdemelnék –, de már megtettem korábban. Aki szeretné tudni, hogy milyenek ezek a borok, lapozza fel a Borsmenta korábbi írásait. A Budai Vörösről ITT, a Néróról ITT írtunk bővebben.
Tudom, hogy a sorozat minden egyes írását úgy fejezem be, hogy el kell jönni Pázmándra, de mit tegyek, ha egyszer ez az igazság? Amit Ádám és Zoli csinál, az pedig a maga természetes tisztaságával és őszinteségével valóban a hab a tortán. Alázatos munkájuk, folyamatos útkeresésük, fáradhatatlanságuk és őszinte hitük csodálatra méltó. Aki még hiszi, hogy a mesék néha valóra válhatnak, látogassa meg őket.
