Vissza
Variáció „cabernet franc” témára
2022.11.30. | Szabó Edit
Ez micsoda ötlet! A Vylyan Pincészet egy hordóban és egy amforában érlelt cabernet franc-t zárt közös csomagba. A két vörös szépséget egymás mellett kóstolni a legizgalmasabb...
A Vylyan Pincészet „Variáció” borcsaládja 2021-ben indult hódító útjára. Egy hordóban érlelt rozé nyitotta a sort, amelyet aztán egy amforában érlelt syrah követett, az idei tavaszon pedig közös dobozban debütáltak a 2020-as cabernet franc ikrek.
A két cabernet franc ugyanabból a szőlőből készült, húsz napon át héjon tartva, kézzel csömöszölve, csakhogy míg az egyiket új hordóban, addig a másikat amforában érlelték. A Vylyan Pincészet már a borok megjelenésekor arra hívta fel a figyelmet, hogy érdemes a két bort egyszerre kinyitni és egymás mellett kóstolni, hiszen így érezhetjük legjobban, hogy miben hasonlítanak és miben különböznek egymástól. Megfogadtuk a tanácsot.
Megjelenés
A színe mindkettőnek rubinvörös, a hordósé talán egy árnyalattal mélyebb, az amforásban még fel-felsejlenek lilás reflexek. A gazdag beltartalom már a töltéskor jól látható, pörgetéskor szép templomablakok jelennek meg a pohár falán.
Illat
A különbség már első szippantásra is érezhető. Az amforás tartózkodó, lassan nyílik. Az illata kezdetben olyan, mint az ázott kő egy kiadós nyári zápor után, de amint nyílni kezd, rögtön megjelenik benne az a fanyar erdei gyümölcsös, cigánymeggyes, ribizlis, csipkebogyós karakter, amit a száraz pohár is megőriz a kóstolás után.
A hordóban érlelt bor illata ismerős, jellegzetesen tölgyes, vaníliás, sokkal könnyebben kitárulkozik. Az érett meggyes, cseresznyés jegyeket finom hordófűszerek árnyalják, és egy kis keserű csokis hangulat is megjelenik a végére.
Íz
Kóstolva az amforás természetes, tiszta, lendületes. Ízében az agyagos-céklás földességet friss piros bogyós gyümölcsösség ellenpontozza. A már illatban is ígért ribizlis, csipkebogyós, cseresznyés világ magabiztosan kel versenyre a céklás-földes jegyekkel; hol az egyik, hol a másik kerekedik felül, mutatván, hogy néhány hónap múlva izgalmas harmóniában egyesülnek majd. De ez a vibrálás is szép, azt jelzi, hogy a bor tele van energiával, vitalitással.
Az új hordóban érlelt franc kóstolva fiatalabbnak tűnik, mint ikerpárja. Az ízképet a hordóból érkező fűszeresség vezeti, de a csokis, fahéjas, vaníliás jegyek nem telepszenek rá a borra, szépen engedik érvényesülni a már illatban is megjelent meggyes, ribizlis, cseresznyés gyümölcsösséget. Az utóíz hosszú, tölgyes és meggyes egyszerre, ebből is látható, hogy a hordó dominanciája néhány hónap múlva eltűnik, és a piros bogyós gyümölcsök jutnak főszerephez.
Konklúzió
Mindkét bor arányai nagyon szépek. Az alap stabil, a savak jól tartanak, az alkohol nem lóg ki, a tannin integrált. Nyilvánvaló, hogy nagyon jó minőségű szőlővel dolgoztak. A különbség egyértelműen a két érlelőedény jellegéből fakad. Az amforás bor pőre, dísztelen, éppen ezért mutatja gyönyörűen, hogy milyen komoly kvalitásokkal rendelkezik a bor. A hordós változat aromatikája ismerősebb, hiszen megszoktuk, hogy a kiemelkedő minőségű borok ízén valamennyire mindig nyomot hagy a tölgyfa hordós érlelés. Már most felvillantja, hogy milyen szép lesz, de még messze nem érte el fejlődése csúcsát.
Izgalmas, komoly, szép bor mindkettő. Elegánsak, lendületesek, fiatalok, energikusak, szép jövő áll előttük, de már most is nagyon jól ihatóak. Most az amforás látszik „készebbnek”, de mindkettőnek kell még az idő, hogy teljes szépségében megmutatkozzon.
.jpg)
Ezeket a borokat nem szánnánk feltétlenül a terített asztalra. Szórakoztató és tanulságos összekóstolni őket, elmélyülve, csak hagyva, hogy nyíljanak, és figyelve a változásukat. Ha viszont mégis ételek mellé kínáljuk őket, akkor bánjunk a fogások fűszerezésével csínján, nehogy elveszítsük azokat a szép, rafináltan egyszerű illatokat és ízeket, amikkel ez a két csilingelően tiszta, karakteres, egyedi bor igazán hatni tud az érzékeinkre.
