Nyári karalábéleves
A legjobb persze az, amikor az ember kisétál a kertbe, felhúz néhány szál sárgarépát, fehérrépát a zöldjével együtt, kiás egy-két fej karalábét, aztán azon frissiben megtisztít mindent, és fél óra múlva az asztalon gőzölög a leves. Akinek nincs kiskertje, az kénytelen az alapanyagokat a piacon vagy a zöldségesnél beszerezni, de szerencsére ebben a levesben nincs semmi extra, mindenhez könnyedén hozzájuthatunk.
A nyári zöldséglevesekben az a jó, hogy amíg az ember tisztítja a répát, a karalábét, mindig le is vág magának egy-egy kis darabot, hogy megkóstolja, mert ezeknek a zöldségeknek „gyerekkoríze” van. Nagyanyám is mindig a kezembe adott egy darabka répát, mert hiszen köztudomású, hogy aki abból sokat eszik, megtanul fütyülni. És fütyülni tudni kellett, mert az volt az egyik legfontosabb kommunikációs csatorna a faluban, a barátoknak mindig volt saját füttyjele, azzal hívták egymást játszani.
Nyári zöldséglevest tehát nem csupán azért főzünk, mert finom, hanem mert amíg készül, az ember a múltba révedhet egy kicsit. Én most ezzel a karalábélevessel nyomtam be a nosztalgiagombot, és nagyon jólesett.
Hozzávalók (4 személyre):
- 2 fej közepes méretű karalábé
- 3 szál közepes méretű sárgarépa
- 2 szál kisebb fehérrépa
- 1 csokor petrezselyemzöld, rusztikusra vágva
- 2 dkg vaj
- 1 dl tejföl
- só, ízlés szerint
- 1 tojás
- 3 púpos evőkanál liszt
- 1 csipet só
Elkészítése:
1. A zöldségeket megtisztítjuk, a répákat karikára, a karalábét nagyjából 1x1 cm-es kockára vágjuk.
2.Egy fazékban felolvasztjuk a vajat, hozzáadjuk a répákat, kicsit megsózzuk, és néhány percig fedő alatt pároljuk. Ha már kezd puhulni, mehet hozzá a karalábé is. Hintsük meg a petrezselyem harmadával, forgassuk össze, és pároljuk tovább.
3.Amikor a zöldségek már félig megpuhultak, öntsük fel annyi vízzel, hogy kétszer ellepje, és fedő alatt főzzük tovább.
4.Közben összeállítjuk a nokedlit. A tojást kis tálba ütjük, megsózzuk, hozzákanalazzuk a lisztet, és sűrű tésztává keverjük.
5.Amikor a zöldségek már majdnem teljesen puhák, a galuskát a forrásban lévő levesbe szaggatjuk, és amikor feljöttek a felszínre, készen is vagyunk. Én ilyenkor hintem rá a második harmad petrezselyemzöldet, és még egy percig főzöm.
Forrón, egy kanálnyi tejföllel tálaljuk, és a tányérban adjuk hozzá a petrezselyem harmadik harmadát.
Megjegyzés: a galuska el is maradhat, de ha ragaszkodunk a nagymama-féle recepthez, akkor kell bele.
Borsmenta-tipp 1.: aki szereti, a petrezselyem mellé egy kis finomra vágott kaprot is szórhat a levesbe.
Borsmenta-tipp 2.: a zöldség héját tegyük félre, és vigyük el közösségi komposztálóba. A vállalkozó szelleműek zöldségerőlevest is főzhetnek vele, de akkor hámozás előtt gondosan meg kell mosni.
