Csináld már!

Sziasztok újra!

Mire ezt olvassátok, mi már elkezdtük a 2022-es szüretet, de most, amikor írom, még csak az előkészítésnél tartunk. Zoli töpreng, tépelődik, én pattogok, a jelszó: CSINÁLD MÁR! A pincében még van néhány hordó 2021-es vörös, ezeket palackozni kell.

Kell pár okos ötlet

A szüret előtt minden évben kiürítjük a pincét, azaz felhordunk mindent, ami mozdítható, és alaposan kitakarítunk. Penésznek, kosznak, pókhálónak ott helye nincs. Ezt a pillanatot tudjuk kihasználni, hogy építkezzünk is kicsit odalent. Tavaly kis falakat építettünk, hogy a hordók fölé, még egy emeletre lehessen pakolni. A pince mindössze 24 négyzetméteres, kell hát pár okos ötlet, hogy elférjünk. Zoli itt elemében van, tervez, számol, anyagot rendel, vitatkozik velem, megint számol (CSINÁLD MÁR!), aztán nekilátunk, és valami lesz. Persze én összecsapnám, Zoli meg túlgondolná, és ki tudja, mikor látna neki, szóval az univerzum egyensúlyigénye itt is tetten érhető.
Idén a padló korszerűsítése került terítékre. Aljzatkiegyenlítő és némi festék kombinációjától várjuk az egyszerűbb takaríthatóságot. Száműzzük a csántérokat, amiknek, azt hiszem, ászokfa a hivatalos neve, helyettük idéntől a tartályok is raklapokra kerülnek, így felemelhetőek lesznek, és ezáltal a gravitáció segítségével fogunk tudni fejteni.

Pályázat, peronoszpóra, jégverés

Augusztus elejére el is készült minden, a hordókat feltöltöttük citromsavas-kénes vízzel, amit minden évben megteszünk – ez kiválóan eltávolítja a hordó falára rakódott borkövet. 225 és 100 literes magyar tölgyhordókat használunk, vigyázunk rájuk, általában egy-két évente érkezik új darab. Részben mert nem célunk a hordó ízének megjelenítése a borokban, részben mert nem mód nélküli mulatság az új hordók vásárlása, és aki olyan tehetségesen adminisztrál, mint mi, annak a pályázat szó azon kupac környékén van, amiben a peronoszpóra és a jégverés is leledzik.

A hordók tehát áznak, a pincepadló új, az eszközök elmosva, és persze a két hónapja várt csapadék is megérkezett augusztus 20-ra, három nappal az első tervezett szüret előtt… Egyik szemünk sír, a másik üveg. Majd meglátjuk. Kétnaponta szedjük a mintákat, mérjük a mustban a savat és a cukrot. Jövő héten biztosan szedjük a nérót és egy régi, felújításra váró kert maradék, bakművelésű tőkéiről a mustnak szánt vegyes szőlőt.

Kóstolható lesz a múltunk

Közben pedig, amikor marad félpercnyi időnk gondolkodni, próbáljuk tervezni az ApróKertek első vertikális kóstolójának borsorát. Bizony, ilyen esemény is lesz nálunk (amikor ezt olvassátok, már túl is leszünk rajta, de most még tele vagyunk izgalommal). Tíz bort mutatunk majd a pince eddigi életéből, néhányat közülük mi sem kóstoltunk évek óta. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy egyetlen nap alatt betelt az esemény, és ugyanakkor nagy felelősség is. Reméljük, hogy nem okozunk csalódást.

Hamarosan folytatjuk, addig is igyatok jó borokat!