2023.07.04. | Schubert Ádám
Csonkázás a szőlőben, izgalom a pincében: az Agárdi BorParton debütál a Budai Vörös 2021-es évjárata. Schubert Ádám, a pázmándi ApróKertek borásza az Aprónapló 24. részében is sok fontos gondolatot oszt meg az olvasókkal…
Tombol a nyár, a növények teljes erejükből növekszenek, a szőlészek – mint Fülig Jimmy két fogás tálalása közt – időnként állva elalszanak. A szokásos és folyamatos növényvédelem és talajgondozás mellett ez az úgynevezett zöldmunkák csúcsidőszaka.
A szőlő egy liánféle kúszónövény: ha nem nyesegetjük vissza, addig nő, amíg a tápanyag, a meleg és a fény tart. A hajtások már 2-3 méteresek, elkezdenek visszahajlani, és nekilátnak árnyékolni önmagukat. Ezt nem szeretnénk, ezért a támrendszer teteje környékén visszavágjuk őket, amit az ország különböző tájain csonkázásnak, tetejezésnek vagy hegyelésnek mondanak.
Felütötte fejét a peronoszpóra
Az idő – hosszú évek óta először – csapadékosnak mondható, ez tovább növeli a vitalitást és ezzel együtt a szőlő gombabetegségekre való fogékonyságát. Van is „gond”; ez a „bio” növényvédelem velejárója. Itt-ott, főleg a roppant intenzív növekedésű fiatalabb szőlőkben felütötte fejét a peronoszpóra. A mi elveink szerint használható szerekkel meggyógyítani már nem lehet őket, úgyhogy csak reménykedünk, hogy nagy mértékben nem terjed tovább a levelekről a fürtökre. Úgy kell elképzelni ezt, mint az emberi betegségeket: ha egy mezei megfázásra antibiotikumot veszünk be, valószínűleg gyorsabban túlesünk rajta, de az immunrendszerünk „elkényelmesedik”, nincs ideje ellenanyagot termelni és a jövőbeni hasonló kórokozókat felismerő és leküzdő védelmet kiépíteni. Jelentkezhetnek viszont a gyógyszer mellékhatásai. Az antibiotikum megfelelője példámban a növény keringésébe felszívódó gombaölő vegyszer, amit emiatt nem használunk ilyen esetekben sem. (Fontos leszögeznem: ez részemről nem tudomány- vagy általában gyógyszerellenes álláspont. Az analógia annyiban sántít, hogy a szőlőnél csak az idei termést kockáztatjuk, nincsenek szövődmények, amik a növény esetleges végső pusztulását okozhatnák.)
Színpadra lép a 2021-es Budai Vörös
Van hír a pince tájékáról is. Legidősebb, bakművelésű szőlőink 2021-ben igazán kitettek magukért. A végeredményt mostanáig óvtuk a fénytől, a melegtől és a kíváncsi kóstolóktól, azonban most úgy érezzük, készen áll, színpadra léphet a „Budai Vörös” legújabb évjárata. Talán említettem már az elsődleges borpreferenciámat, ami Burgundia iránti rajongásomból fakad: egyedi karakter, részletgazdagság és olyan típusú „nagyság”, ami nem a súlyból, az összetevők „mindenbőlsok” arányából, hanem a hosszú ízekből és az eleganciából fakad. Távol lenne az igazságtól, ha azt állítanám, hogy ez nálunk rendszerint sikerül. Sajnos közel sem. Sőt, van talán a „sikerül” helyett olyan szó, ami jobban kifejezi ennek különleges voltát: adatik. Ez történt 2021-ben. A bor maga, ha valakinek nem ismerős még, kadarka és csókaszőlő 2:1 arányú házasítása, történetét igyekeztem alaposan körbejárni; aki kíváncsi rá, honlapunkon elolvashatja, de a Borsmenta írása is érdekes a témában.
Agárdi BorPart 2023
A bor hivatalosan az Agárdi BorPart rendezvényen debütál. Finoman szólva sem vagyunk a nyári (bor)fesztiválok alaparcai, de ide minden évben megyünk, mert közel áll hozzánk a jellege, hangulata. Kicsi és tematikus esemény lévén általában nincs elviselhetetlen tömeg és vurstlihangulat, viszont jó a zene, sok barát látogat ki, nem beszélve a móri Brigádról, akikkel hagyományosan közös faházból kínáljuk a borokat, miközben remekül szórakozunk. Akinek kedve tartja, csatlakozzon hozzánk július 7-8-án az agárdi szabadstrand parkolójában! Mi ott leszünk, és örömmel töltjük meg a vendégek poharait pázmándi borászbarátainkkal, valamint a Velencei-tó környékének sok jó termelőjével egyetemben.
Fotó:
ZsZs Fotó - Sárközi Zsuzsanna
-
Facebook