Vissza
Kávézzunk Berlinben!
2017.01.05. | Bőti László
A német főváros mostanában trendi célpont. Csak felpattanunk egy megfizethető árú, fapados járatra, és máris róhatjuk a berlini utcákat egy pohár jó sör vagy egy csésze remek kávé után kutatva…
BBQ a piac zöldséges és tejes standjai között, kávépörkölők álmos, félreeső utcákban, macskakő mindenütt. Vajon hol járunk? És ha azt mondjuk, hogy piros S-bahn, ködbe vesző tévétorony, ketchupban úszó curry wurst? Így már sokan ráismernek a német fővárosra, pedig Berlinben nem a bédekkerek lapjairól oly jól ismert látnivalók az igazán érdekesek, hanem a város hangulata, természetesen a remek sörözőkkel, éttermekkel, különleges kávézókkal együtt.
.jpg)
Berlin ugyanis nem az elmúlt néhány évben látott neki, hogy lemossa, „mit rákentek a századok” – az élhető nagyváros évtizedek óta következetesen épül. Nemcsak a házak, az utcák és a terek kaptak szinte mind új köntöst, de alaposan megváltozott a gasztronómia, a vendéglátás szemléletmódja is. A háború, de még inkább a fal leomlása után a berliniek mindent megtettek azért, hogy élhető, barátságos, mindenkire nyitott, ugyanakkor a német gyökerek ápolását is támogató fővárost hozzanak létre. A huzamosabb ideje ott élő magyarok elmondása és a mi négynapos látogatásunk alatt szerzett tapasztalatok alapján is úgy tűnik, hogy ez elég jól sikerült.
Mindezt igazolni látszik az is, hogy rengeteg babakocsit toló, sokszor vegyes etnikumú párral, a világ különböző tájairól érkezett egyetemistával találkoztunk, a polgárok humorérzékét pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elhúzódó metróépítésből maga a közlekedési vállalat csinált viccet egy ironizáló plakáton. A magyar fővárosban elképzelhetetlen művészi, sokszor a melegek vagy a menekültek elfogadására buzdító graffitiken vagy a Nollendorfenplatz metrómegálló szivárványszínekben pompázó kupoláján már nem is csodálkozunk. A pár hete történt szomorú berlini esemény pedig nem tekinthető ezek cáfolatának, hiszen ne feledjük, hogy egy metropolisz még nyugalmasabb időkben is könnyen válhat célponttá.
.jpg)
A nyüzsgő, nagyvárosi életnek a háborút átvészelt, gyönyörűen felújított házak, illetve az elmúlt huszonhat évben felhúzott üveg-acél épületek egyvelege ad hangulatos hátteret a Spree folyó két partján. Számos kávézó, reggelizőhely, étterem és piac bújik meg a kicsi, kedves utcákban, és mindegyik felfedezésre csábít. A híresebb látnivalókra most nem térnénk ki, azt már sokan megtették előttünk, a reggeliző-kávézók közül azonban örömmel mutatunk be néhányat. Mindegyik másért szerethető, és a maga módján egy kicsit mindegyik különc, ezért is volt nagy élmény felfedezni őket.
.jpg)
No Fire No Glory
Rykestraße 45, 10405 Berlin
Tűz nélkül nincs dicsőség – talán így fordítanánk szabadon a város Prenzlauer Berg kerületében található kávézójának nevét. A belső tér kellemes, otthonos, szinte olyan érzése támad az embernek, mintha valaki a szülőktől megörökölt lakás nappaliját és étkezőjét alakította volna át, hogy ott kávézó vendégeket fogadjon. A kedves személyzet dán pörkölésű Coffee Collective kávékkal, egyszerű reggelikkel és fantasztikus péksüteményekkel vár mindenkit. Mi lattét és flat white-ot kértünk, mellé pedig nagyon jól eltalált répatortát és zimtbrötchent ettünk. Ez utóbbi nem más, mint egy fahéjas (a zimt jelentése: fahéj), nem túl levegős, érezhetően vajjal készült kelt tésztából hajtogatott táskácska, amit intenzíven mandulás marcipánnal töltöttek. A környéket is érdemes bebarangolni: a széles utcák fölé öreg házak magasodnak, és néhány percnyi sétával felfedezhetünk egy víztornyot és egy zsinagógát is.
.jpg)
Five Elephant Coffee and Cake
Reichenbergerstr. 101
Alte Schönhauserstr. 14 (az új üzlet)
Az „Öt elefánt” kávéiba időnként itthon is belefuthatunk. Ha úgy adódik, kóstoljuk meg, mert a letisztult, ugyanakkor nagyon hívogató külsejű csomagokban jó pár év tapasztalatával, nemzetközileg is elismert minőségben pörkölt babok lapulnak. Berlin amúgy sem szűkölködik a mieinknél legalább 1-2 évvel korábban nyitott pörkölőkben – ezek sokszor kávézó- és reggelizőhelyek is egyben. Világos, tágas tér, az átlagosnál is hívogatóbb sütis pult és reggeli helyett egy egész hűtőnyi sajttorta várja a betérőt. A tejes italok mellé csokis-mogyorós, illetve mézes-mandulás pitét majszoltunk. Nagyon finomak, de egyúttal nagyon tömények is, pár órára garantáltan jóllakatják az embert. Indulás előtt még felmarkoltunk egy meleg, fahéjas cukormázzal leöntött almás csigát, és bekukkantottunk a sütődébe is, ugyanis a finomságok hátul, helyben készülnek!
.jpg)
Bonanza Roastery Café
Adalbertstraße 70, 10999 Berlin
A legrégebbi és legkényelmesebb, sőt talán a legmeglepőbb berendezésű mind közül. A pörkölő-kávézó egy klasszikus, vöröstéglás egykori gyárépületben található a város nem feltétlenül a legrendezettebb, valamiért mégis barátságos környékén. Elöl letisztult vendégtér fügefákkal, az üvegtáblákkal átszőtt falon túl pedig méretes halomba rendezett kávészsákok és egy több mint ötvenéves pörkölőgép. Sokan vagyunk, mégis nyugalmas a hely. Itt találkozunk először batch brew-val (precízen beállított, sokszor a baristáknál is finomabb filterkávét készítő gép), így szinte várakozás nélkül kaphatunk 3 különböző kávéból is. A többiek tejes italokat rendelnek, amik itt Berlin környéki biotejjel készülnek csakúgy, mint a No Fire No Gloryban. A sütemények a Salon Sucré nevet viselő cukrászdából érkeznek, de megbocsátjuk, hogy nem helyben készülnek, mert nagyon finomak. Mandulás-csokis croissant-ról és csokis, kívül sóval megszórt, a szájban valami egészen különleges ízjátékot produkáló költeményekről van ezúttal szó. Innen sem távozunk üres kézzel, pláne hogy végre kártyával is tudunk fizetni.
(1).jpg)
Úti beszámolónk következő részében megmutatjuk, hogy hova érdemes beülni pár korsó helyben főzött kézműves sörre, illetve hogy melyik is az a piac, ahol az ember napokig csak bámulná a hívogató standokat, és csak enne, enne vég nélkül…
Kapcsolódó írásunk: Berlin habos oldala
Fotó:
Bőti László
