Vissza
Tavaszköszöntő
2024.03.05. | Dr. Kaibinger Tamás
Felébredt téli álmából a szőlő, nyílik a kankalin, natúrkóstoló volt Szegeden, Natúr Műhely Sütő Zsoltnál. Dr. Kaibinger Tamás bornaplójának 12. részében mindezek mellett még sok mindenről szó esik – a tőle megszokott fennkölt stílusban…
Tényleg megérkezett. Először úgy tűnt, hogy csak benézett, de végül maradt: itt a tavasz. Nappal már kellemes metszeni. Este még visszaszökik a tél a szőlőbe, mintha itt felejtett volna valamit. Maradhatott volna még tél úr, még egy kis hűvös morcossággal megbirkóztunk volna. De másutt biztosan várták, így aztán felvette fehér kabátját és elköszönt. Remélem, nem tér vissza fagyoskodni áprilisban vagy májusban, amikor egy éjszaka évekre tehet tönkre mindent!
Február 20-án megjelent az első könnycsepp a frissen vágott vesszők végén. Felébredt téli álmából a szőlő, elindult a nedvkeringés. Majd egyszer csak fehér és sárga foltok lepték el a barna domboldalt: kivirágzott néhány fa és nyílik a kankalin. Az Írott-kőnél talán kidugták a fejüket az első tőzikék. Nem csak a madarak énekének dallama, de a röptük esése is megváltozott, vidáman szökkenős lett.
.jpg)
A virágzó fák szinte világítanak a fáradt barna és zöld hegyoldalon. Hamarosan virágba borul minden, és eljönnek azok a napok, amikor az illatfelhőben a virágszirmok olyan sűrűn szállnak a szélben, mint a hópihék néhány hónappal ezelőtt a téli napokon. Ez az egyik legszebb időszak a szőlőhegyen.
Naturista álmok
Néha a szavak kevesek. Nem alkalmasak arra, hogy egy érzést, élményt vagy egy emlékezetes bort leírjanak. Hogy milyenek a naturista álmok (Sütő Zsolt után szabadon), és hogy milyen ennek a közösségnek a vibe-ja? Ezt sem lehet szavakkal leírni, legfeljebb egy szófolyammal tudok erre próbát tenni: pozitív-támogató-befogadó-biztató-előremutató-mélyreható-magával ragadó-mindig megújuló-sokszínű-határokat feszegető-bátor, mint egy római gladiátor. Itt könnyű flow-ba kerülni.
A naturista közösséggel való kapcsolatunk meglehetősen viccesen indult. Néhány évvel ezelőtt volt egy nem fogadott hívásom egy szerb számról. Aztán még néhány. Mivel szerbiai ismerősöm nem volt, és arra gyanakodtam, hogy ez egy amolyan lehúzós-öröklős történet lehet, aminek csak politikusok szokta bedőlni, a hívásokat nem viszonoztam. A hívó viszont nagyon kitartónak bizonyult: olyannyira, hogy több sikertelen hívást követően üzenetet is küldött, amelyben nagyon kedvesen megkért, hogy szíveskedjek visszahívni, mert különben nehezen tud meghívni Hajdújárásra és Szegedre egy natúrkóstolóra; az SMS-t Maurer Oszkárként írta alá. Kikerekedett a szemem, Oszkár egy legendás borász. Természetesen azonnal visszahívtam, és ennek köszönhetően elmentünk Hajdújárásra, ahol többek között megismerkedtünk vele, Majoros Leventéékkel, Szieglékkel és sokakkal. Ezeknek a napoknak az élménye belénk égett. A beszélgetések, a pozitív és támogató társaság, a hajnalba nyúló borkóstoló, majd másnap a találkozás a szegedi borszerető emberekkel a Magyar Borászat Fenegyerekeire keresztelt rendezvény keretében. Ez volt az Unger Bormanufaktúra első „hivatalos” kóstolója naturista körben, köszönet Oszinak és Pápai Robinak, aki a Válogatás Borszaküzletbe is beválogatott minket. Aztán jött a Natúr Sümeg, amely az egyik kedvenc rendezvényünk lett, és ami Egly Márk nélkül nem jöhetett volna létre. Sok közösségépítő ember terem naturista körben.
Hogy Oszi hogy talált meg minket, az egy külön történet. Évekkel ezelőtt a Borbarátban olvasott Kőszegről, és nagyon megfogta a hely szelleme. Gondolta, itt biztosan jó borok készülhetnek. Amikor hallotta, hogy valaki itt természetes bort készít, feltárcsázta a számot. A borunkat akkor még nem is kóstolta. Elég volt neki, amit olvasott és amit rólunk hallott. Számomra lenyűgöző volt ez a pozitív vak bizalom, de Oszi szeret az intuíciójára hagyatkozni, és nagyon biztos volt abban, hogy varázslat lesz a pohárban.
Fellobbant horizontok – Natúr Műhely 2024
Néhány éve Bencze István elvetette a Natúr Műhely gondolatának magvát, ami termékeny talajra hullott és szárba szökkent: először nála, a Szent György-hegyen, majd Éless Timinek és Tamásnak köszönhetően (Szóló) Zebegényben, idén pedig Kürtön, Sütő Zsoltnál (Strekov1075) találkoztunk.
Az időpont mindig hasonló, ami azért is különösen jó, mert az év legsötétebb időszakából indulunk neki az új évnek, és ez az esemény felvillanyozza a szürke napokat. A borok miatt? Amiatt is, de nem kizárólag – persze rengeteg jó bort kóstolunk, sok különböző stílusban. Mindegyik másként jó, de attól, hogy jó, még nem biztos, hogy az összes kivétel nélkül tetszik. Nagyon sok persze magával ragad! Idén bukósisakkal a fejemen érkeztem, és az ízek nehezen találtak el hozzám, mert megfújt az a rossz szél, megfáztam és kicsit be volt dugulva az orrom. Ez viszont alkalmat adott arra, hogy ne az ízekre koncentráljak, hanem arra, hogy mit jelent itt lenni, milyen boron túli üzenete van a hétvégének, hogy hat rám az energia, ami a borokban van. Nem tudom összefoglalni mindazt, ami ezen a hétvégén elhangzott, inkább azt írom le, ahogy ezek az üzenetek bennem lecsapódtak.
A péntek reggel egy olyan felütéssel indult, ami végigkísérte a hétvégét: Hamvas Béla gondolatait Kurucz Anikó hozta el Fellobbant horizontok címmel. A fellobbant horizontok távlatok sokaságának a megnyílását jelenti: amikor elérünk egy határt, ameddig elláttunk, és az fellibben, új távlatok nyílnak, új horizontokat pillanthatunk meg, amelyeknek a felfedezéséhez bátorság kell. Ez a gondolat – az új horizontok keresése – elkísérte a natúrboros kalandjaimat, amiről majd később írok.
Anikó mesélt az imaginációról, ami Hamvas szerint a teóriát és a valóságot összeköti. Imagináció nélkül nem készülhet jó bor. Az imagináció nemcsak kivetítése, elképzelése valaminek, hanem egyben hit annak a megvalósításában. A gondolat teremtő ereje…
Rókusfalvy Pál látogatása kellemes meglepetés volt; a natúrbornak ott a helye a nemzeti bormarketing-stratégiában is. Kitörési pont lehet. Aztán jött Truszek Timi és az ökopszichológia, stresszkezelés a természetben – ilyen érzés kint lenni a szőlőben, kétirányú kölcsönhatás. Oszi pedig megmutatta, „mi fán terem”. Mert nála már a szőlő fán is terem, megadva a szőlőnek a szőlőség lehetőséget, azaz hogy természetének megfelelően rakoncátlankodjon és éljen, szabadon kússzon, ahogy régen is. A szőlő meghálálja a szabadságot, és olyan ízeket-energiákat közvetít, amelyek erősen megleptek. Oszi szabad szőlőből készített pét-nat kadarkája az egyik legnagyobb borélményemet idézte fel, és hasonló hatással volt rám, mint amikor évekkel ezelőtt egy márciusi napon Montalcinóban a Biondi Santi borászatnál egy szerencsés birtoklátogatáson megkóstolhattam egy később érkező japán csoportnak dekantált 1997-es Brunello Riservát, ami a ház ajándéka volt. Legalábbis számomra. Úgy emlékszem, Franco Biondi Santi ezt tartotta élete borának. Akkor is megfázott állapotomban ért az élmény: de ez sem tudta megakadályozni, hogy a rózsa ötven árnyalata megérkezzen a számba, és mint egy elixír, felvillanyozzon és horizontokat lobbantson fel! Hát így érkezett meg Oszi kadarkája is. Tele élettel, energiával, elegáns-bomba ízekkel.
Aztán este újból feltettem magamnak a kérdést: hányféle tehetsége lehet egy embernek? Újra és újra bebizonyosodik, hogy sokféle: öröm volt nézni és hallgatni, amilyen szenvedéllyel Karner Fanni és Gábor zenéltek.
Másnap elindultunk Mezei Mihállyal a csillagok útján, aki közelebb hozta hozzánk a távoli csillagok és bolygók mozgásának üzenetét. Sajnos minél többet hallgatom, annál inkább rájövök, hogy mennyi mindent nem értek még. Hogy egyszerre kellene asztrológusnak, mezőgazdásznak, csillagásznak, teológusnak és orvosnak lenni ahhoz, hogy Steiner összes kódolt üzenetét megértsem.
Aztán a csillagok távlatából Fendrik Zsókával lehajoltunk a tőkéhez mint egyéniséghez. Ezt gyakoroljuk évek óta, de mindig tanulok valami újat. Ha a szőlőt nem hagyjuk szabadon szőlősködni, talán ez a legjobb útja annak, hogy a kordon keretei között kibontakozhasson. Végül még mélyebbre ástunk: a csillagok és a tőkék után megnéztük, mi van a föld alatt. Ez is varászlatos utazás volt. Kovács Barnabás az élő talajról szóló egyik kutatási eredményét osztotta meg velünk; ez újból megerősítette bennem, hogy a vegyszereket nélkülöző, a talajt keveset mozgató, sok növénnyel dolgozó biodinamikus gazdálkodás teszi a legtöbbet a talajélet érdekében. És ha már szó volt az élő talajról, Bencze István megosztotta velünk a gondolatait az élő borról.
.jpg)
Hónapokig fogom még az elhozott gondolatokat emésztgetni, és próbálok utat engedni annak, hogy ezek szabadon életre keljenek bennem.
Hát, ez történt az elmúlt két hétben.
Fotó:
Unger Bormanufaktúra
